Egyenlőtlenség elméletek.
Két véglet: biológiai okoktól – strukturális okokig.
1. Szociáldarwinizmus – legrátermettebbek kiválasztása – az egyenlőtlenség arra való, hogy a legrátermettebbek kiválasztódjanak. (genetikai alapok)
2. Mérsékelt egyenlőtelenség elfogadható (Max Weber) – egyenlőtlenség addig fogadható el, ameddig elősegíti a gazdaság/társadalom fejlődését – társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi (protestáns nézet hatása)
3. Teljes egyenlőség- egalitarizmus képvisel i – Marx, Engels
Az egyenlőtlenségeket a kialakulás okait vizsgálva öt nagy csoportra oszthatjuk:
- Területi és települési egyenlőtlenségek
- Etnikai egyenlőtlenségek
- Oktatási, kulturális egyenlőtlenségek
- Foglalkoztatási egyenlőtlenségek
- Jövedelmi egyenlőtlenségek
Etnikai egyenlőtlenség:
A társadalom kultúrája több kisebb szubkultúrából tevődik össze. (sub – latin szó, jelentése
alatti). Ezen szubkultúrák, melybe valaki vagy beleszületik, vagy választja azt, jelenthetnek
különböző divatirányzathoz való tartozást, vagy települési jellemzőt, de ide tartoznak az
etnikai hovatartozás szerinti másságok is. A szubkultúrákat saját érték és normarendszer
jellemzi, mely követése miatt néha összetűzésbe kerülhetnek környezetükkel, a társadalom
kultúrájával.
Az etnikai csoport egy olyan közösség, amelynek tagjai olyan közös kulturális
azonosságtudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a körülöttük élő más,
többségi csoportoktól.
Az etnikai közösség kultúrájának megőrzésében központi helyen a nyelv, az anyanyelv
megőrzése, gyakorlása és saját érétkeinek, normáinak követése áll.
Magyarországon a legnagyobb etnikai csoport a cigányság.
Oktatási, kulturális egyenlőtlenségek
Az életpályát meghatározó tényezők között kiemelt helyet foglal el az egyén iskolai
végzettsége. Természetesen még nagyon sok tényező hat arra, hogy milyen pozíciót tölt be
az egyén a társadalomban. Sajnos a diplomások között is sokan kerülhetnek nagyon nehéz
helyzetbe és akadnak olyan milliomosok, akiknek esetleg még az általános iskolai
tanulmányokat sem sikerült befejezni.
Mégis a kulturális egyenlőtlenség javarészt az iskolai végzettséggel hozható összefüggésbe,
de nagy szerepet játszik benne a családból hozott kulturális tőke is. Azokban a családokban,
ahol a felnevelkedő gyermeket gazdag szókincsű szülők, a tudományok iránt érdeklődő
közeg veszi körül, ott a műveltséget gazdagító műsorok megtekintése, a könyvolvasás
hagyománya a mindennapok részévé válik. Abban a családban, ahol a tanulás, az
ismeretszerzés érték, ott az iskolai előmenetel is fontos szempont lesz.
A tudás megszerzésén és ez által a világ jobb megérésén túl az létezik még egy igen fontos
terület, melyet kapcsolati tőkének nevezünk. Minél több embert ismerünk, minél több
emberrel kerülünk ismerősi, baráti viszonyba, annál több lehetőségünk van probléma esetén
segítséget kérni, megoldásokat találni.
Foglalkoztatási egyenlőtlenségek
A jövedelmek nagy részét munkával lehet előteremteni. Amennyiben egy családban kiesik
egy kereső, az többnyire a családi egzisztencia romlásával jár.
Nagy különbség mutatkozik a munkával szerezhető jövedelem és a munkavégzés
körülményei között. Vannak, akik nagyon sokat dolgoznak és mégis megélhetési
problémákkal küzdenek, és vannak, akik kevesebbet, vagy látszatra kevesebbet dolgoznak
jelentős fizetésekért. Lehet, hogy valaki kemény fizikai munkával, egészségtelen
körülmények között dolgozik, más pedig kényelmes széken ülve, szép irodában tölti a
munkaidejét. Mára az egyes foglalkozások megítélése, társadalmi hasznossága és az érte
kapott jövedelem között igen nagy eltérések állhatnak fenn.
Alapvetően megkülönböztetünk:
- – szellemi vagy fizikai munkásokat,
- – vezetőket vagy beosztottakat,
- – állandó vagy alkalmi jelleggel foglalkoztatottakat,
- – teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatottakat,
- – vállalkozókat vagy alkalmazottakat.
A munkamegosztásban elfoglalt helyből jelentős egyenlőtlenségek következnek, melyek
kihatnak az életminőségre, egészségre is. A munkák közötti minőségi különbségek sokszor
hatalmas távolságot teremtenek a munkavállalók között.
Jövedelmi egyenlőtlenség
Az előzőekben bemutatott egyenlőtlenségek szinte egyenes következményként jövedelmi
egyenlőtlenségeket is okoznak. A szegényebb településen többségében alacsony jövedelmű
emberek laknak, az aluliskolázottak gyakran kiesnek a munkaerőpiacról, így erőteljes
jövedelem kiesést szenvednek el.
Az összes egyenlőtlenség közül a jövedelmi egyenlőtlenség a legszembetűnőbb. A két véglet
között – a gazdag és a szegény ember között a távolság hatalmas lehet. Gondoljunk csak a
nincstelen hajléktalanokra, akik a köztereken élnek, és hasonlítsuk össze életüket azokkal,
akik a fizetése havonta hét számjegyű összeg
Területi és települési egyenlőtlenségek
A lakóhelyünk nagymértékben meghatározza életünket. A falusi életmód különbözik a városi
emberek életmódjától, életvitelétől. Magyarország lakosságának nagyobb része városias jellegű településeken él. Természetesen nagyon nagy különbségek mutatkoznak város és város között, mivel az utóbbi időkben jelentős mértékben csökkentek a várossá nyilvánítás feltételei. A községekben élő lakosság nagy része időskorú. Így a kis települések kevésbé fejlődő képesek. Ha megnézzük, hogy mi okozza a kistelepülések hátrányát a városokhoz képest, akkor azt
tapasztaljuk, hogy az infrastrukturális ellátottság – pl.: a csatornarendszer, a vezetékes víz,
a gázszolgáltatás, a közutak és a tömegközlekedés – hiányos volta áll a középpontban. (Az
utóbbi években nagy eredményeket értünk el a csatornahálózat kiépítésében, de sajnos még
most is vannak fekete foltok e területen.)
Ezek az elmaradások okozói illetve okai a szolgáltatások csekély számának, az árú választék
korlátozottságának, de összefüggnek az orvosi ellátással, a postaforgalmi szolgáltatással, és
a munkalehetőségekkel is.
Ha megnézzük az ország tájegységeit, akkor azt tapasztaljuk, hogy vannak olyan területek,
régiók, amelyek elmaradottak, máshol viszont a gazdasági mutatók átlagosan jobb helyzetet
mutatnak. A nyugati terültek Kelet-magyarországhoz képest fejlettebbek. Ez a helyzet
történelmileg kialakult örökség, melyen fejlesztési, beruházási céltámogatásokkal és sok
egyéb módon is próbálnak segíteni a szakemberek.