Tétel részei:
- Makrogazdasági alapfogalmak
- A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői, a makrogazdaság piaca
- Az állam feladatai, állam gazdasági szerepe, monetáris és fiskális politika
- A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere
- A gazdasági alanyok főbb csoportjai
- A termelés tényezői és kölcsönhatásuk
- Makrogazdasági alapfogalmak
Kibocsátás: termelés, output: a makrogazdaságban egy bizonyos időszak, általában egy év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások összessége. Jele: Q (Quantity)=GDP
Reálkibocsátás: mértékegységben fejezzük ki. Reálkibocsátás=nominális kibocsátás/átlagos ár
Nomináliskibocsátás: pénzben fejezzük ki.
Árszínvonal: a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott számtani átlaga. Jele: P (Price)
Végtermék: fogyasztásra felhasználható javak összessége. Mindaz a termék és szolgáltatás, amelyet az adott időszakban már nem használnak fel további termeléshez.
Fogyasztás: a háztartások jövedelmének az a része, amelyet a szükségleteket közvetlenül kielégítő javak vásárlására fordítanak. Jele: C
Megtakarítás: a háztartások jövedelmének el nem fogyasztott része. Jele: S
Beruházás: a tőkejavak előállítására és beszerzésére irányuló tevékenység. Jele: I
Bruttó beruházás=bővítő beruházás+pótló beruházás
Nettó beruházás=bruttó beruházás-értékcsökkenés
Transzfer (TR): juttatás, amely a szereplők jövedelmét növeli. Államtól a gazdaság többi szereplőjéhez áramló jövedelem.
- A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői, a makrogazdaság piaca
Aggregálás: összes vállalatból álló aggregátumot, háztartások összességét elemzik.
Modellezés: a makrogazdaságok lényeges jellemzőinek kiemelését, elemzését, összefüggésük leírását jelenti.
Makroökonómia: a makrogazdaság működését befolyásoló és meghatározó gazdasági törvényeket, gazdasági jelenségeket és folyamatokat, valamint azok összefüggéseit elemzi.
Gazdasági szektor: azoknak a gazdasági szereplőknek az összessége, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak, és mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak.
Makrogazdasági piac: részpiacokból áll: elméleti és közgazdasági vizsgálódás és elemzés szempontjából bonthatók fel!
Részpiacok:
- alakulása hatással van a többi részpiaci helyzetre, a makrogazdasági piacra
- önállóan szabályozódnak
- egyensúlyi/egyensúlytalansági állapot=saját törvényszerűségeik alapján
- külön meg kell ismerni őket
Makrogazdaság ideális állapota: Makroökonómiai egyensúly: amikor a makroökonómiai kereslet=makroökonómiai kínálattal
Makrogazdasági piacok: árupiac, pénzpiac, munkapiac, tőkepiac
Árupiac: Termék és szolgáltatás cseréjének piaca.
Y=C+I+G
Pénzpiac: Pénz piaca, rövid lejáratú.
MD: pénzkereslet: a gazdasági szereplők által tartani kívánt pénz mennyisége jelenti
MS: pénzkínálat: egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége adja
Piac: minden olyan hely, ahol a jószágok és a pénz cseréje zajlik.
Munkapiac: A munkakereslet és a munkakínálat találkozásának helye. A munka iránti kereslet a vállalati szektor jelenti, a szolgáltatások nyújtásához munkát végzőkre van szüksége.
LD: munkakereslet, vállalat
LS: munkakínálat, háztartás
Munkaerő: az ember azon fizikai és szellemi képességeinek összessége, amelyeket a munkavégzés során kifejthet, a javak nyújtása során felhasználat.
Tőkepiac: Hosszú lejáratú pénzeszközök adásvétele. A befektetés piaca. A tőkepiac nem ismer országhatárokat, oda áramlik a tőke, ahol a legnagyobb megtérülés várható.
I=SH+SÁ+SV
Költségvetés: a bevétel és a kiadás egybevetése.
| KIADÁS | BEVÉTEL | ||
| HÁZTARTÁS | C+TH+SH | = | W+TRH |
| VÁLLALAT | W+TV+SV | = | Y+TRV |
| ÁLLAM | TRH+TRV+G+SÁ | = | TH+TV |
| ÁRUPIAC | Y | = | C+I+G+X-IM |
| TŐKEPIAC | I | = | SH+SV+SÁ+SK |
| KÜLFÖLD | X+SK | = | IM |
Adó (T): Adóbevallási időszakra előírt adófizetési kötelezettség. Magánszektortól az állam felé.
Kormányzati vásárlás (G): Azok a javak, amiket a kormány használ.
Jövedelem=GDP (Y): Adott gazdaságban 1 év alatt előállított és végső felhasználásra szolgáló javak összessége. (Bruttó hazai össztermék)
Reálfolyamatok (külső vonal): A javak természetes mértékegységben való mozgása.
Jövedelmi folyamatok (belső vonal): A reálfolyamatok ellenértékeként áramló pénzmozgásokat tartalmazza.
Gazdasági folyamatok: A gazdaságban 1 év alatt megtermelt javak termelésével; fogyasztásával, a jövedelmek kezelésével, elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások.
- Az állam feladatai, állam gazdasági szerepe, monetáris és fiskális politika
Állam: egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Feladata a közjó szolgálata.
Feladatai:
- gazdaság működőképességének fenntartása
- közintézmények fenntartása
- pénzügyi szabályozás (infláció)
- társadalmi rend fenntartása
- állampolgári jogok biztosítása
- ország védelme (hadsereg)
- közegészségügyi rendszer biztosítása
- köznevelési rendszer működtetése
- bevételi források biztosítása (adók, illetékek)
- társadalmi működés, fejlődés biztosítása
Állam gazdasági szerepe: a gazdasági működés törvényes kereteinek kialakítása
- A nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok kiépítése és a kapcsolatok ápolása
-Kapcsolatok stabilitásának érdekében az állam is szerepet vállal
-Állami magatartás: 1. Protekcionista: az állam a rendelkezésére álló eszközökkel védi az országa gazdaságát a külső gazdaságok hátrányos hatásaitól. Gátolja az importot és támogatja az exportot.
- Liberális: lebontja a protekcionista korlátokat, az együttműködés kölcsönös előnyeinek kihasználására törekszik.
- A gazdasági működés törvényes kereteinek kialakítása
Az állam megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek keretet adnak a gazdasági szereplők tevékenységének.
Jogszabály: az állami akarattal elfogadott normák összessége.
Magyar Közlöny: cégtörvény, versenytörvény, adótörvény, csődtörvény, ev./ec. törvény
Adórendszer: az adott időszakban alkalmazott adók és adózással foglalkozó intézmények összessége.
~Funkciói:
-államháztartási bevételek biztosítása közfeladatok teljesítésére
-gazdaságpolitikai célok meghatározása; adózási rendszer kiépítése
-társadalompolitikai célok meghatározása, azok megvalósulását támogató adórendszer működtetése.
Adók csoportosítása:
- Jövedelemhez kapcsolódó adók:
-Személyi jövedelem adó (szja): magánszemélyek, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők fizetik 1 év alatt szerzett jövedelmük után.
-Társasági adó: vállalkozások által adott évben elért nyereség után fizetett adó.
- Forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódó fontos adók:
-Általános forgalmi adó (áfa): minden termék összegére kiterjed.
-Fogyasztási adó: adott termékekre vetik ki, amelyet a vásárláskor a vevő fizet meg (alkohol, dohány, kávé)
- Helyi adók: települési önkormányzatok helyi közfeladatok finanszírozási forrásait biztosítják.
-Vagyon típusú adók (építményadó, telekadó)
-Helyi iparűzési adó
-Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi adó)
- Az állam gazdaságba történő közvetlen beavatkozása
-Célja: gazdasági hatékonyság, a társadalmi igazságosság és a stabilitás elősegítése.
- Stabilizáció, egyensúly alakítása: munkanélküliség, infláció enyhítése=>szabályozza a forgalomba kerülő pénz mennyiségét/módosít az adórendszeren
- Erőforrások átcsoportosítása (allokáció): tőkét igényel, profitot nem ad; vállalkozások fő célja: haszonszerzés=>állam erőforrásokat von el adókkal, és átcsoportosítja
- Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció): jövedelmeket von el a gazdaság szereplőitől (adók), majd átcsoportosítja azokat (transzfer)
- Verseny fenntartása: az állam olyan jogszabályokat alkot, amik védik a tökéletes verseny feltételeit a piacon
Monetáris és fiskális politika
Gazdaságpolitika: az államnak azokat a nézeteit, döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz.
Költségvetési /fiskális/ politika:
Az állam a költségvetési politika alkalmazásával saját bevételeit és kiadásait, azok együttes alakulását szabályozza a makrogazdasági kereslet befolyásolása érdekében.
-Expanzív költségvetési politika: célja: makrogazdasági kereslet növelése, amit a bevételei csökkentésével; kiadásai növelésével ér el.
-Restriktív költségvetési politika: célja: makrogazdasági kereslet csökkentése, amit a bevételei növelésével; kiadásai csökkentésével ér el.
Az állam bevételei a háztartási és a vállalati szektor által befizetett adókból származnak.
Az adó mértékének változtatásával növeli/csökkenti a saját bevételeit.
Adó: ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés a magánszektortól az állam felé.
Ha nő a mértéke: nő az állam bevétele, csökken a magánszektor jövedelme
Ha csökken a mértéke: csökken az állam bevétele, nő a magánszektor jövedelme
Makrogazdasági kereslet nő, ha csökkenti az adókat, növeli a kormányzati vásárlásokat, transzfereket.
Monetáris politika
Monetáris politika alkalmazásával a makrogazdaságban a pénzkínálat nagyságát, a forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozzák.
-Expanzív monetáris politika: célja: makrogazdasági kereslet növelése, ami a forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével érhető el.
-Restriktív monetáris politika: célja: makrogazdasági kereslet csökkentése, ami a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével érhető el.
A forgalomban lévő pénzmennyiséget a jegybank szabályozza.
Központi bank szabályozó eszközei:
- Kötelező tartalékráta (t): A jegybank kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy a pénz hány %-a legyen jegybankpénzben.
- Jegybanki kamatláb (r): Hitelt kap a kereskedelmi bank a jegybanktól.
- Nyílt piaci műveletek: Jegybank elad/vesz (arany, deviza, értékpapír); vásárol: nő a pénz, jegybankpénzzel fizet; elad: csökken a pénz
- A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere
Nemzetgazdaság: egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli gazdasági életének egészét, az országban zajló gazdasági események és intézmények összességét jelenti.
-Egységes rendszerbe foglalják: hierarchikus rendszer nomenklatúra
-Hazai gazdasági tevékenységek ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR=Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere
-A rendszerbe sorolást a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) végzi
| ÁG | 21 db |
| ÁGAZAT | 88 db |
| ALÁGAZAT | 272 db |
| SZAKÁGAZAT | 615 db |
4 szint van:
Az áru jellemzője, célja, rendeltetése, input, termelés és technológia szerint osztályozzák a tevékenységeket.
Egyéb osztályozások:
- ÖVTJ: Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke
- TESZOR: Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere
- GFO: Gazdasági Szervezetek Gazdálkodási Forma szerinti Osztályozása
- FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
Tevékenységek 3 típusa:
- Főtevékenység: a cég bevételének legnagyobb hányada származik ebből
- Másodlagos tevékenység: a vállalkozás saját szervezeti egységén kívülre történő továbbadásra szánt javakat állít elő
- Kisegítő tevékenység: segíti a főtevékenység működését
- A gazdasági alanyok főbb csoportjai
Gazdasági alanyok: olyan önálló gazdasági, szervezeti, intézményi egységek, amelyek saját nevükben képesek: eszközöket birtokolni, kötelezettséget vállalni, gazdasági tevékenységet végezni, más tevékenységet végezni, más egységgel ügyletet kötni.
~Főbb csoportjai:
- Háztartások: akik a megtermelt termékek végső fogyasztói; árupiacon keresleti igénnyel lépnek fel; munkapiacon: munkaerő-kínálat
- Vállalatok: akik profitszerzés céljából termelés folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági események/nonprofit gazdasági egységek, amelyek árupiacon kínálatot biztosítják; munkapiacon: munkaerő-kereslet
- Állam: amelynek központi szervei önálló szervezetek; közhatalmi tényezőként gazdasági szereppel bírhatnak
- Külföld: a gazdaság önálló vállalkozásai, amelyek gazdasági kapcsolatot tartanak fenn a belföldi vállalkozásokkal
- A termelés tényezői és kölcsönhatásuk
Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata.
Újratermelés: a termelés állandóan ismétlődő folyamata.
Reálfolyamat: javak mozognak
Értékfolyamat: amelyet pénzfolyamatokként tudunk kifejezni
Újratermelés 3 fajtája:
- Szűkített újratermelés: kevesebb az előállított anyagi javak mennyisége
- Egyszerű újratermelés: ugyanannyi a létrehozott javak, szolgáltatások mennyisége
- Bővített újratermelés: anyagi javaknak, szolgáltatásoknak nagyobb mennyiségét hozzák létre
Termelési tényezők: azok az erőforrások, amelyeket a gazdasági javak előállításához használunk fel.
~Munka: munkaerő: az ember szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési tevékenysége során használ fel.
~Természeti tényezők: természeti kincsek, amit az ember természetes formájukban használ fel termelésre.
~Tőkejavak: termeléssel létrehozott gépek, épületek, anyagok stb., amit a termelési folyamatban felhasználnak.
~Vállalkozói tevékenység: feladata: összes termelési tényező megszervezése, működtetése, irányítása.
Elsődleges termelési tényezők: nem gazdasági okokból keletkeztek, felhasználásuk mértékét határozza meg: gazdasági folyamat (munka, természeti tényezők)
Másodlagos termelési tényezők: gazdasági okokból keletkeznek (tőkejavak)
Termelési tényezők szűkösen állnak rendelkezésre, de helyettesítő és kiegészítő viszonyban vannak egymással.
- Elsődleges (primer) szektor: természet primer nyersanyagainak kitermelésével foglalkozó ágazat
- Másodlagos (szekunder) szektor: primer nyersanyagokat dolgozza fel
- Harmadlagos (tercier) szektor: szolgáltatások tartoznak ide
- Negyedleges (kvarterner) szektor: kutatás+fejlesztés+innováció tevékenységeket és az információval kapcsolatos szolgáltatásokat sorolják ide