Kereskedelmi ismeretek

Ismertesse az árurendszerezés feladatát, a hagyományos, és kódrendszereket, a kódolás fogalmát, fajtáit, (EAN, GTIN, kódrendszer felépítését, a belső cikkszámozás jelentőségét, mutassa be a HACCP rendszert (élelmiszer biztonság) a kereskedelmi egységekben!

  Információ tartalom vázlata:

  • Áru, termék, szolgáltatás, Tartós fogyasztási cikkek, nem tartós fogyasztási cikkek, termelési eszközök fogalma.
  • Hagyományos, kód típusu árurendszer lényege (TESZOR, VTSZ, EAN, GTIN jellemzése)
  • HACCP, mint élelmiszerbizonság a kereskedelmi egységekben

Az áru olyan vagyoni értéket képviselő eladásra szánt dolog, amely szükségletet elégít ki.

Az áruk csoportosítása tárgyiasultságuk szerint: A termékek kézzel fogható, tárgyi alakot öltött forgalomképes áruk, pl műszaki cikkek, élelmiszerek, és szolgáltatások, amelyek valamilyen cselekvési tevékenységet foglalnak magukban, megfoghatattlan dolgok összességepl kozmetikai szolgáltatás, biztosítás.

Felhasználásuk szerint: tartós fogyasztási cikkek~tartós használatra szánt termékek, amelyek megvásárlásával hosszabb időt tölt a vevő, a termékek ára is magas, pl műszaki cikkek lakberendezési cikkek. Nem tartós fogyasztási cikkek un FMCG termékek (Fast Moving Consumer Goods) a~ a mindennapi cikkeket soroljuk ide, amelyeket a vevő rutinszerűen vásárol, kevés időt tölt el az áru megvételével, és a termékek ára alacsony, pl élelmiszerek.

Termelési eszközök~ alatt azokat a termékeket értjük, amelyek más termékek előállításához szükségesek, pl szerszámok, gépek, eszközök.

Az árurendszerek jelentősége: Napjainkban egyre többféle termékkel találkozhatunk a boltok polcain, akereskedelem által forgalmazott termékek száma több millióra tehető. Ezért az árurendszerezésnek feladata az, hogy segítséget nyújtson a készletgazdálkodásban, az áruazonosításban, felmérésekben, valamint elősegítse a termékek rendszerezését, áttekinthetőségét. Az áruk rednszerezése történhet hagyományos módon, vagy kódok alapján.

Hagyományos árurendszerek 

  • Felhasználási cél szerint ~ ennél a csoportosításnál az áruk rendeltetését vesszük figyelembe pl, fogyasztási cikkek, termelőeszközök.
  • Az áru tulajdonságai szerint ~ a termékek feloszthatóak fizikai, kémiai jellemzők alapján, pl szín tápérték, összetétel, teljesítmény, energiafogyasztás.
  • Megmunkálási fok szerint ~ nyersanyagokat, félkész termékeket, késztermékeket, és hulladékanyagokat
  • Földrajzi eredet szerint ~ Ha az áru származása befolyással van az áru minőségére, vagy védett áruról van szó. Védett áru alatt azt értjük, hogy a termék csak meghatározott területen állítható elő, plTokaji Aszú.
  • Áruszállítás, és raktározási mód alapján ~ halmazállapotra (szilárd, folyékony, gáznemű), áru kezelésére (törékeny, gyúlékony, mérgező), a termék kiszerelésére (darabáru, ömlesztett áru).
  • Speciális szempontok alapján ~ méret, tömeg, technológia alapján.

 

A hagyományos árurendszerezés hátránya, hogy egy-egy termék több különböző árucsoportba is besorolható, így az adott árucikk több helyen is megjelenik.

 

Kód – Kód típusu árurendszerek

 

A kereskedelmi munkafolyamatot lerövidíti, és egyben megbízhatóvá teszi, ha az adott termék csak egy bizonyos helyen jelenik meg a nyilvántartásban, ezek a kódtípusu rendszerek. 

A kód, az olyan egyezményes jelek, illetve szimbólumok rendszere, amellyel egy bizonyos információ pontosan megadható. 

 

A kód típusu árurendszereket Magyarországon két fő csoportba sorolhatjuk:

 

  1. Gazdasági osztályozásra alkamazott kódok:
  • TESZOR ~ (Termékek, és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere) ez egy olyan hatszintü osztályozás, 6 számjegyből áll, amely az egyes szakágazatokat termék és szolgáltatás csoportra bontja tovább. pl. 
  1. kereskedelem, mint szakágazat
  2. Nagykereskedelem

                              46.1 Ügynöki nagyker

                              46.15 Bútor, háztartási cikk

                              46.15.1 Bútor, háztartási cikk, vas és fémáru ügynöki kereskedelme

                              46.15.12 Rádió, televízió ügynöki nagykereskedelme.

                   

  • VTSZ ~ (Kereskedelmi Vámtarifaszám) a nemzetközi kereskedelemben előforduló árucikkek bizonyos rendszer szerint összeállított jegyzéke. A VTSZ 10 számjegyből áll, a termékeket 21 osztályba sorolja. Érdemes, de már nem kötelező feltüntetni a számlán, hiszen a termékek akkor is beazonosíthatóvá válnak. A VTSZ további céljai az áruazonosítás, illetve egyéb kereskedelmi politikai célok érvényre jutattása, (vámok kiszabása) pl tej 040 val kezdődik

 

  1. Elektronikus áruazonosításra alkalmas kódrendszerek:

  • EAN /GTIN kód ~ EAN Európai Áruazonosító kódrendszer, GTIN Globális kerskedelmi áruazonosító szám.

Az EAN , és GTIN kapcsolatáról fontos tudni, hogy álatlában EAN alatt magát a vonalkódot leggyakrabban fekete fehér vonalat értjük, a GTIN pedig a vonalkód alatti számsort, vagyis a vonalkód numerikus azonosítását jelenti. 

A GTIN-13  rendszer  A termék azonosítását szolgálja,  amely tizenhárom számjegyből áll.pl 5 999033 873574 pl termék neve csemege uborka 599 ~ ország azonosítószáma Magyarország, a következő öt szám  90338 a gyártó vállalat kódszáma Spar Magyarország Kft, a következő négy  a termék kódszáma 7357, az utolsó egy szám  4 ellenőrző szám, amely 100%-os biztonsággal garantálja az adatbevitel helyességét.

GTIN-8 kódot olyan termékek esetében alkalmazzák,  vagy hengeres alakúak. amelyek méretük, vagy formájuk miatt  nem teszi lehetővé a 13 db számjegy feltüntetését, pl kisméretüek.

GS1-128 vonalkód rendszerében olyan adatok is kifejezhetőek, mint pl gyártási tételszám, minőség megőrzési idő, tömeg, csomagolás napja.

 

A HACCP jelentősége a kereskedelmi egységekben.

A HACCP fogalma: A HACCP nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy a lehetséges veszélyeket azonosítsuk, értékeljük, kezeljük az élelmiszerek biztonságos forgalmazása érdekében.

A HACCP rendszer hét alapelve:

  1. Veszélyelemzés végzése: Biológiai veszélyek: Az élelmiszerben jelenlevő, apró, szabad szemmel nem látható élőlények, amelyek, fertőzést, vagy mérgezést okoznak. pl baktériumok, vírusok, bélférgek, közös szóval mikróbáknak nevezzük. Kémiai veszélyek: Az élelmiszerbe bekerülő, egészségre ártalmas vegyi anyagok, amelyek azonnali mérgezést, vagy megbetegedéseket okoznak.( sósav, hypo, maró hatású vegyi anyagok, vegyiáruk) Fizikai veszélyek: Az élelmiszerben jelenlevő, vagy abba bekerülő idegen anyagok, amelyek a fogyasztónál sérülést, vagy undort idézhetnek elő. ( pl fémdarabok, kártevők az élelmiszerben.)

 

  1. Kritikus szabályozási pontok meghatározása: meg kell határozni azokat a pontokat, eljárásokat, amelyekkel a veszélyek kiküszöbölhetőek, pl tárolás, (szakosított tárolás) előrecsomagolás, hűtést igénylő ternékek határértékének meghatározása, (Celsius) EÜ kiskonyv előírása dolgozók számára

 

  1. Kritikus határértékek megállapítása: Meg kell határozni, hogy az előírt határértékeket ki milyen módszerrel, gyakorisággal állapítsa meg. pl hőmérsékletek mérhetőek hőmérővel, előrecsomagolt termékek esetében feltüntetik a csomagolás időpontját, a fogyaszthatósági idejét.

 

  1. A HACCP felügyelő rendszer felállítása: Az egység vezetőjének ki kell dolgoznia egy olyan rendszert, amellyel a rendszer hatékonyságát képes ellenőrizni. pl munkavédelem, minőségbiztosítási rendszer.

 

  1. Hibajavító tevékenységek meghatározása: Ki kell dolgozni egy olyan eljárást, amely meghatározza, hogy ki mit, és hogyan intézkedjen. (Intézkedési terv létrehozása, belső ellenőrzés kialakítása)

 

  1. A HACCP rendszer helyes módszereinek alkalmazása: pl. Takarítás,  rovar és rágcsálóírtás, vegyi anyag tárolás, karbantartás, személyi higiénia, hulladékgyűjtés)

  • A HACCP dokumentálása: A rendszer lényegéhez hozzátartozik a tevékenység pontos, és folyamatos dokumentálása. Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokat, és intézkedéseket a felelősök, és a határidők feltüntetésével jegyzőkönyvbe kell foglalni, és két évig meg kell őrizni. (felülvizsgálat kötelező két évente.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük