Magyarország az északi féltekén fekszik, körülbelül egyenlőt távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Hazánk Európa közepén, Közép-Európa déli, délkeleti részén, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe ~93 000 km2.
Az ország területének kétharmada alföld, mely igencsak felértékelődött a trianoni békediktátum érvénybelépését követően.
Hazánk a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe, azon belül a mérsékelten szárazföldi területbe tartozik. Éghajlatunk nedves kontinentális, ugyanakkor az ország egyes alföldi területein már a száraz kontinentálishoz áll közelebb, mivel nyugatról kelet felé csökken az óceáni, illetve nő a kontinentális hatás. A tájon belül kelet-északkelet felé fokozódik a kontinentális hatás, déli részén pedig számottevő a mediterrán hatás.
Az ország medence jellege miatt az Alföld közepe felé csökken a felhőborítottság mértéke és a csapadék mennyisége, nő azonban a napfénytartam és az évi közepes hőingás.
Az Alföld tehát legnagyobb tájunk, magyarországi területe ~50 000 km2. Zömében síkság. A Duna és Tisza osztja résztájakra (Tiszántúl, Duna-Tisza köze, Mezőföld, Dráva-mellék).
Az Alföld vizei a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. Legtipikusabb folyója Tisza, melynek teljes hazai szakasza e nagytájon vezet keresztül. Tavai közé tartozik a mesterséges Tisza-tó, a Kiskunság homokbuckái közötti deflációs tavak, a folyok melletti morotvatavak és holtágak, a Hortobágy és a Körösök vidéke halastavai.
A táj jellemzően jó vagy kiváló minőségű talajokkal rendelkezik. Tipikus a mezőségei, a folyók térségében az öntés- és réti talaj. A Kiskunságon és a Nyírségben homoktalaj jellemző.
A terület medence jellegéből adódóan gazdag a gyógy- és termálvizekben, amelyeket az idegenforgalom hasznosít. Pl. Gyula, Hajdúszoboszló, Mezőkövesd.
Az Alföld déli és keleti részéről kerül ki a hazai szénhidrogén-termelés 90%-a. Főbb központjai: Algyő, Kiskunhalasa, Üllés, Orosháza térsége.
Természeti értékeit a pusztai élővilág, a vizes élőhelyek jelentik. Területén található a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Körös-Maros és a Duna-Dráva Nemzeti Park.
Az Alföld hazánk legfontosabb mezőgazdasági területe. Az éghajlati és a talajadottságok elsősorban a növénytermesztésnek kedveznek. A nagytáj városaiban jelentős élelmiszeripari üzemek találhatóak.
Búzatermesztés: a löszös, mezőségi talajokkal borított Mezőföldön, Bácskai-löszháton, Hajdúságban, Körös-Maros közén és a Nagykunságban valósul meg. Rozstermesztés a Kiskunságban és a Nyírségben jellemző.
Malomipari központok vannak Debrecenben, Székesfehérvárott, Békéscsabán, Karcagon és Kecskeméten.
A búzával azonos területeken található a kukorica fő vetésterülete. Főleg takarmánynövényként hasznosítják (baromfi- és sertéstenyésztés).
Jelentős a löszös területeken a cukorrépa, repce és napraforgótermesztés. Martfűn állítanak elő repcéből és napraforgóból készült növényi olajat.
Az Alföld jelentős zöldség- és gyümölcstermesztő tájunk: burgonya, szegedi és kalocsai fűszerpaprika, makói hagyma, nyírségi alma, kiskunsági alma, barack és szőlő, békési és hevesi dinnye. A feldolgozóipar (konzervgyár, hűtőház) főbb központjai: Kecskemét, Nagykőrös, Békéscsaba, Hatvan, Debrecen, Nyíregyháza.
A takarmánytermesztéshez állattenyésztés párosuk. Baromfi- és szarvasmarhatenyésztés mindenhol előfordul, sertéstenyésztés a kukoricatermesztő területeken jellemző, a gyérebb legelőkön juhtenyésztés folyik. A húsfeldolgozás központjai: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Debrecen, Baja.
Az Alföld főbb központjai:
- Székesfehérvár – járműipar, élelmiszeripar stb.
- Százhalombatta – energiaipar, kőolaj-feldolgozás stb.
- Dunaújváros – vaskohászat, gumigyártás stb.
- Paks – atomerőmű.
- Jászberény – hűtőgépgyártás.
- Szolnok – élelmiszeripar, vegyipar stb.
- Tiszaújváros – vegyipar, energiaipar stb.
- Nyíregyháza – gumiipar, gépipar stb.
- Debrecen – gyógyszeripar, ruhaipar stb.
- Békéscsaba – nyomdaipar. élelmiszeripar stb.
- Szeged – gépipar, nyomdaipar stb.
- Szentes – húsipar.
- Kecskemét – járműgyártás /Mercedes/, élelmiszeripar.
Az Alföldön jellemző településtípus a tanya. Általában a szórt és a sortanyák fordulnak elő, de a Nyírségben és a Kiskunságban a bokortanyák tipikusak.
A falvak közül a közepes és nagy lélekszámúak a gyakoriak, kevés az aprófalu. Alaprajz alapján a halmaz- és a szabályos szerkezetű, sakktábla alaprajzú falvak dominálnak.
A városok, különösen a megyeszékhelyek, ill. a közepes városok számottevő fogyasztópiacot jelentenek. A gazdasági életnek is ezek a legfejlettebb térségei.
Az Alföldet érintő környezeti problémák közé tartozik a talajok kimerülése, eróziója, szikesedése, a vízszennyezés és a túlzott vízkivétel.