- A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak.
1. A mondat szerkezet szerint lehet:
- Egyszerű mondat
- Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll.
- Fajtái:
a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll.
Pl.: Ádám iszik.
b) Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más mondatrészt /szintagmát/ is tartalmaz.
Pl.: Ádám vizet iszik.
c) Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik.
Az állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany elmaradása nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok egyértelműen kijelölik az alany számát, személyét.
Pl.: Vizet iszik.
d) Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet Pl.: Segítség!
- Összetett mondat
- Az összetett mondat több tagmondatból áll.
2. A mondat a beszélő szándéka szerint lehet:
- Kijelentő mondat:
- Egyszerű közlést, nyugodt hangú megállapítást jelent. A beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hanglejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk.
Pl.: Ma este későn megyek haza.
- Kérdő mondat:
1. eldöntendő:
- A válasz igen vagy nem lehet.
- A hangsúlya nyugodt, hanglejtése emelkedő, ereszkedő.
Pl.: Látod ezt?
2. kiegészítő:
- A válasz hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik, a hanglejtés ereszkedő.
- Mondatvégi írásjele a kérdőjel.
Pl.: Hogy vagy?
3. felkiáltó mondat:
- Hangsúlya erőteljes, hanglejtése ereszkedő.
- Érzelmet fejez ki.
- Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.
Pl.: Fáj az ujjam!
4. felszólító mondat:
- Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki.
- Hanglejtése ereszkedő, mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.
- tiltószavak: ne, se
- tagadó szavak: nem, sem
5. óhajtó mondat:
- Érzelmet, vágyat fejez ki.
- Gyakran indulatszóval kezdődik, az állítmány feltételes módú.
- Hanglejtése lebegő.
- Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.
3. A mondat mondatrészekből áll.
- A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok alapján állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző lehet.
- Tibor az Örs vezér teréről szokott indulni a kettes metróval.
- Mit állítunk? szokott (igei állítmány)
- Ki szokott? Tibor (alany)
- Mit szokott? indulni (tárgy)
- Honnan szokott?
- Örs vezér teréről (helyhatározó)
- Mivel szokott? metróval. (eszközhatározó)
- Milyen metróval? kettes metróval (minőségjelző)
a) Állítmány
- A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.
b) Alany
- A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit.
- Főnév, vagy főnévként használt szó.
c) Tárgy
- Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)
d) Határozó
- A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
- Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó
e) Jelző
- Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
- Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző
4. Mind az öt mondatfajta logikailag lehet állító vagy tagadó:
- tagadó kijelentés: Pl.: nem akarok elmenni ma délután.
- tagadó óhajtás: Pl.: Ó, bárcsak ne mennék haza!
- tagadó felkiáltás: Pl.: Ne nyúlj a ládához!
- kérdő eldöntendő: Pl.: Nem kérsz kekszet?
- tagadó kiegészítő kérdés: Pl.: Miért nem kérsz kekszet?
- A felszólító mondatot, ha tagadom, akkor tiltó mondat lesz.
a) Állítmány
- A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.
- igei :mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek), az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas ragozás), s utal a tárgy személyére is.
- névszói : a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl. A veréb madár.
- névszói–igei, összetett: névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl. A madár veréb volt.
- Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei
b) Alany
- A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit.
- Főnév, vagy főnévként használt szó.
- határozott alany
- határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan névmással (valaki, valami), T/3-ű állítmánnyal
- általános alany: kifejezhetjük általános névmással (akárki, bárki), az ‘ember’ szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.)
- tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az állítmányhoz (pl.: terítve van)
- alanytalan mondatok – az időjárásra, napszakra vonatkoznak: Dörög. Villámlik.
c) Tárgy
- Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)
d) Határozó
- A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
- Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó
e) Jelző
- Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
- Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző
5. A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai viszonyban állnak, ez a szószerkezet /szintagma/.
a) hozzárendelő szintagma:
- tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony, együttesen a mondat központi magvát alkotják
- A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani szintjén helyezkednek el.
b) az alárendelő szintagma :
- tagjai az alaptag és a meghatározó tag vagy bővítmény.
- Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/, a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy jelzője.
- Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre.
c) a mellérendelő szintagma:
- két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú
kapcsolata
6. Az egyszerű mondat szintjei:
szint: alany–állítmány (hozzárendelő szintagma); kölcsönösen meghatározzák egymást.
szint: az alany és állítmány bővítményei; a szórend kötetlen.
(…)szint: a bővítmények bővítményei; a szórend kötött, csak együtt mozdulhatnak el a mondat szórendjében.
7. Egy egyszerű mondat elemzése:
Péter itegnap vizet hozott a bszomszéd migémes hkútjáról.