Az egyszerű mondat

• A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak.

1. A mondat szerkezet szerint lehet:

• Egyszerű mondat

• Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll.
• Fajtái:

a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll.

Pl.: Ádám iszik.

b) Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más mondatrészt /szintagmát/ is tartalmaz.
Pl.: Ádám vizet iszik.

c) Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik.

Az állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany elmaradása nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok egyértelműen kijelölik az alany számát, személyét.

Pl.: Vizet iszik.

d) Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet Pl.: Segítség!

• Összetett mondat

• Az összetett mondat több tagmondatból áll.

2. A mondat a beszélő szándéka szerint lehet:

• Kijelentő mondat: 

• Egyszerű közlést, nyugodt hangú megállapítást jelent. A beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hanglejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk.

Pl.: Ma este későn megyek haza.

• Kérdő mondat:

1. eldöntendő: 

• A válasz igen vagy nem lehet.
• A hangsúlya nyugodt, hanglejtése emelkedő, ereszkedő.

Pl.: Látod ezt?

2. kiegészítő: 

• A válasz hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik, a hanglejtés ereszkedő.
• Mondatvégi írásjele a kérdőjel.

Pl.: Hogy vagy?

3. felkiáltó mondat: 

• Hangsúlya erőteljes, hanglejtése ereszkedő.
• Érzelmet fejez ki.
• Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.

Pl.: Fáj az ujjam!

4. felszólító mondat: 

• Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki.
• Hanglejtése ereszkedő, mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.

• tiltószavak: ne, se
• tagadó szavak: nem, sem

5. óhajtó mondat: 

• Érzelmet, vágyat fejez ki.
• Gyakran indulatszóval kezdődik, az állítmány feltételes módú.
• Hanglejtése lebegő.
• Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.

3. A mondat mondatrészekből áll. 

• A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok alapján állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző lehet.
• Tibor az Örs vezér teréről szokott indulni a kettes metróval.
• Mit állítunk? szokott (igei állítmány)
• Ki szokott? Tibor (alany)
• Mit szokott? indulni (tárgy)
• Honnan szokott?
• Örs vezér teréről (helyhatározó)
• Mivel szokott? metróval. (eszközhatározó)
• Milyen metróval? kettes metróval (minőségjelző)

a) Állítmány

• A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.

b) Alany

• A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit.
• Főnév, vagy főnévként használt szó.

c) Tárgy

• Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)

d) Határozó

• A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
• Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó

e) Jelző

• Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
• Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző

4. Mind az öt mondatfajta logikailag lehet állító vagy tagadó:

• tagadó kijelentés: Pl.: nem akarok elmenni ma délután.
• tagadó óhajtás: Pl.: Ó, bárcsak ne mennék haza!
• tagadó felkiáltás: Pl.: Ne nyúlj a ládához!
• kérdő eldöntendő: Pl.: Nem kérsz kekszet?
• tagadó kiegészítő kérdés: Pl.: Miért nem kérsz kekszet?

• A felszólító mondatot, ha tagadom, akkor tiltó mondat lesz.

a) Állítmány

• A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.

• igei :mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek), az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas ragozás), s utal a tárgy személyére is.
• névszói : a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl. A veréb madár.
• névszói–igei, összetett: névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl. A madár veréb volt.

• Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei

b) Alany

• A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit.
• Főnév, vagy főnévként használt szó.

• határozott alany
• határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan névmással (valaki, valami), T/3-ű állítmánnyal
• általános alany: kifejezhetjük általános névmással (akárki, bárki), az ‘ember’ szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.)
• tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az állítmányhoz (pl.: terítve van)
• alanytalan mondatok – az időjárásra, napszakra vonatkoznak: Dörög. Villámlik.

c) Tárgy

• Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)

d) Határozó

• A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
• Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó

e) Jelző

• Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
• Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző

5. A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai viszonyban állnak, ez a szószerkezet /szintagma/.

a) hozzárendelő szintagma:

• tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony, együttesen a mondat központi magvát alkotják
• A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani szintjén helyezkednek el.

b) az alárendelő szintagma :

• tagjai az alaptag és a meghatározó tag vagy bővítmény.
• Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/, a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy jelzője.
• Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre.

c) a mellérendelő szintagma:

• két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú

kapcsolata

6. Az egyszerű mondat szintjei:

1. szint: alany–állítmány (hozzárendelő szintagma); kölcsönösen meghatározzák egymást.

2. szint: az alany és állítmány bővítményei; a szórend kötetlen.

(…)szint: a bővítmények bővítményei; a szórend kötött, csak együtt mozdulhatnak el a mondat szórendjében.

7. Egy egyszerű mondat elemzése:

Péter _itegnap vizet hozott a _bszomszéd _migémes _hkútjáról.