Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

1301-ben kihal az Árpád-ház, és mivel csak leány utódok születtek, 3 trónigénylő jeletkezett:

  • Károly Róbert: nagyanyja Árpád-házi hercegnő volt
  • Cseh Vencel
  • Bajor Ottó

A pápai követ és a magyar főpapok támogatásával 1310-ben királlyá koronázzák.

Kronológia:

  • 1301-1342 alkalmi koronával koronázzák meg
  • 1308-1342 az országgyűlés elismeri
  • 1310-1342 Szent István koronájával megkoronázzák

Károly Róbert programja, hogy a királyi hatalmat megerősíti, a tartományuraktól függetlenné teszi, erős gazdaságot alakít ki Magyarországon.

Károly Róbert és a tartományurak között feszültség alakult ki és ekkor történt, hogy az Aba család ellen föllázadt a polgárság. Károly Róbert a polgárságot támogatta. Aba család pártfogója Csák Máté volt. Királyi birtokokat dúltak fel és Kassa kifosztására készültek az Aba fiúk. 1321-ben megvívott rozgonyi csatában, Károly Róbert győzelmet aratott. 1323-ra az egész ország területén Károly Róbert lett az uralkodó.

Kiépít egy erős, hozzá hű réteget, amely fő és középnemességből állt (magyar v. olasz). Királyi tanácsban is helyet foglaltak, saját zászló alatt vezethettek hadsereget. Ezért birtokadományban részesültek.

Magyarország gazdasága

  • Jus Regale: királyadó, vám, urbura (bányajövedelem), pénzverés joga.

    • Adó: portális adó bevezetés-amely kapu alatt átfér 1 megrakott szénásszekér, fizetni kell. 1 aranyforint illeti az uralkodót. (évente)

    • Vám: Legfontosabb a harmincadvám volt. Ez azt jelentette, hogy a külföldi kereskedőknek, a bevételük 1/30-át kötelesek átadni az uralkodónak. (egyszeri)

    • Urbura: A bányatulajdonosnak a nemesfémek 1/3-át az uralkodónak beszolgáltatni.

    • Pénzverés: Csak az uralkodó, illetve az uralkodó megbízásából történhetett. Az ezüst beváltása pénzre, amely a kamara hasznát jelentette.

    • Kereskedelem:1335.Visegrádi királytalálkozó-új kereskedelmi útvonal:Bécs kikerülése.

Károly Róbert értékálló valutát vezetett be, mely a firenzei fiorino mintájára készült. (liliom)

Külpolitikai akciók

1330-as években, aktív külpolitikát folytat. Itália felé terjeszkedik.

Károly Róbert két fia, András és Lajos. Mivel Nápolyból érkezett Károly Róbert, és az örökségről nem akart lemondani, fiára, Andrásra hagyta az örökséget.

1335-ben a Visegrádi királytalálkozón, az új kereskedelmi útvonalat vitatták meg. A cél, Bécs kikerülése, az árumegállító joga miatt. Ezért az új kereskedelmi útvonal: morva-cseh terület.

Károly Róbert kölcsönös örökösödési szerződést kötött a III. Kázmér, lengyel királlyal. 1339-ben fiú örökös híján, a lengyel trón, Károly egyik fiáé, Lajosé lesz.

Károly Róbert célja az volt, hogy a tartományúri hatalmat megdöntse, szilárd, erős királyi hatalmat építsen ki és ezzel a gazdasági alapot is szilárd lábakra, helyezze. Erős banderiális hadsereget szervezett Magyarországon és a közigazgatást is kiépítette.

XIV-XV. Század Magyarország virágkora, melyet Károly Róbert alapozott meg.

További tételek:

Magyarország gazdasága a XIV-XVII. században

Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

 

 

Hasonló

  •  A gyarmati kérdés

    Oroszország keletre fordulása I._Oroszország Keletre fordulása A 18. század végére Oroszország megszerezte Lengyelország nagyobbik részét, ezzel ukrán és belorusz területeket is kapott.  A Krím meghódításával a Fekete-tenger lett a déli határ.  A 19. század elején sikerült tartósan behatolnia a Kaukázuson túli területekre, majd elfoglalta Finnországot és Beszarábiát. Könyvajánló Érettségi témakörök vázlata történelemből – középszinten Készülsz…

  • |

    A modern Európa

    Szovjet blokk és rendszerváltozás: A II. világháború után a világ, és Európa két befolyási zónára szakadt. Nyugaton megmaradt az államok önrendelkezése. A keleti blokk államai (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Bulgária, Románia) azonban a Szovjetunió befolyása alatt álltak és mindenhol a kommunista rendszert alakították ki (erőszakosan) Gazdaságilag a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949) katonailag pedig…

  • Életmód és társadalom a 20-as, 30-as évek Magyarországán

    1920: 7,9 millió lakos 1941: 9,3 millió lakos. Születéskor várható élettartam: 1914 előtt: 40 év, 1930-ban: 50, 1941-ben: 57 év. Könyvajánló Érettségi Last minute – Történelem Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk,…

  • Egyenlőség és emancipáció

    A zsidók emancipációja Magyarországon A zsidóság emancipációja a Habsburg Birodalomban az 1850-60-as években, a gazdasági és társadalmi reformokkal összhangban, nagyobb politikai ellenállás nélkül ment végbe. Az általános jogegyenlőség kérdése a kiegyezés körüli időszakban került napirendre, de addigra azonban szinte minden lényeges területen megtörtént a zsidóság tevékenységét korlátozó intézkedések felszámolása. Végleges megoldás a kiegyezéssel született. A…

  • A várháborúk kora 1541-től 1568-ig

    Az ország 1541-ben három részre szakadt, a törökök megjelenése miatt modernizálni kellett a végvári rendszert. A végvári rendszernek 3 része volt Adriától az Al-Dunáig, legfontosabb pontja Kanizsa. Északi-rész, legfontosabb pontja Trencsén. Erdélyi-rész, legfontosabb pontja Temesvár. 1551-ben sok várat felújítottak, köztük Szigetvárt is. Olasz füles-bástyákat használtak, melyeket ágyúkkal szereltek fel. A várakat külső várral látták el,…

  • A náci diktatúra ideológiája

    A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt területek (Saar-vidék, Elzász-Lotharingia, Dan- zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes megaláztatás miatti trauma is visszavágás gondolata azt az erőt támogatják, amelyik ezt próbálja megvalósítani fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet). A weimari köztársaság Németországban 1919 januárjában…