A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai; az Alkotmánybíróság feladata, működése

1. Az Alaptörvény

2. • fogalma és szerepe

     • • Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás

       • az alkotmányban az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, biztosítékot ad szabadságuk tiszteletben tartására és védelmére, megszabja a hatalom gyakorlásának alkotmányos keretit és formáit

       • az alkotmány elfogadása és módostíása is törvényalkotás → ehhez az összes képviselő kétharmadának szavazata kell

1. • alkotmánytípusok

     • • chartális (írott) alkotmány

       • történeti alkotmány — az ország államszervezetét meghatározó jogforrások

   • története

     • • 1949 nem szuverén nép jogakarata, hanem szovjet mintára létrehozott alkotmány

       • 1989-90 Ellenzéki Kerekasztal: az 1949-es Alkotmány módosítása — tartalmilag demokratikus — eredetileg ideiglenesre tervezett

       • 2011 Alaptörvény megszavazása kétharmaddal → 2012. január 1. óta hatályos → azóta 5 + 1 módosítás

→ a módosításhoz a sarkalatos törvényekhez hasonlóan az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség — más jogforráshoz hasonlóan történik a módosítás folyamata

1. • szerkezete

     • • 6 fő fejezetcím

       • 98 cikk

       • részei:

1. 1. 1. 1. 1. 1. alapvető jogok, kötelezettségek

               2. Magyarország intézményrendszere

               3. az ország műkédési zavara; rendkívüli esetben történő felhatalmazások

1. • • • alapvető emberi jogok — Magyarországra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek

         • • emberi mivoltunkhoz kötődő jogok

             • • élethez való jog

               • emberi méltósághoz való jog (méltóság = akarat, érzés, test, lélek, ambíció)

               • emberi bánásmódhoz való jog

               • tesi épséghez való jog

               • helyváltoztatáshoz való jog

               • egészséghez való jog

               • stb.

1. • • • • • tulajdonhoz való jog

           • véleménnyilvánításhoz való jog

             • • szólásszabadság

               • információhoz való jog

               • sajtószabadság

           • politikai jogok

             • • politikai párt alapításához való jog

               • gyülekezési jog

               • választójog

               • választhatósághoz való jog

           • kultúrához/művelődéshez való jog

             • • oktatás

               • vallásszabadság

           • oktatáshoz/szórakozáshoz való jog

           • családdal kapcsolatos jogok

             • • szabad párválasztáshoz való jog

               • szabad neveléshez való jog

               • a gyerek családban való nevelkedéshez való joga

               • örökbefogadáshoz való jog

→ a jogszabályok ezekből táplálkoznak → nem mondhatnak ellent az Alaptörvénynek

1. • • • fejezetek és cikkek

1. 1. 1. 1. 1. 1. Nemzeti hitvallás (Preambulum)

               2. Alapvetés — cikkek jelölése: latin nagybetűk

1. • • • • • • • pl. Magyarország államformája, a hatalom megosztása, a hivatalos nyelv, stb.

1. 1. 1. 1. 1. 1. Szabadság és felelősség — cikkek jelölése: római számjegyek

1. • • • • • • • alapvető emeri jogok

1. 1. 1. 1. 1. 1. Az állam — cikkek jelölése: arab számjegyek

1. • • • • • • • Az országgyűlés

               • Országos népszavazás

               • A köztársasági elnök

               • A kormány

               • Önálló szabályozó szervek (pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)

               • Az alkotmánybíróság

               • A bíróság

               • Az ügyészség

               • Az alapvető jogok biztosa

               • A helyi önkormányzatok

               • A közpénzek

               • A magyar honvédség

               • A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

               • Döntés katonai műveleteken való részvételről

1. 1. 1. 1. 1. 1. A különleges jogrend (azóta kibővítve) — cikkek jelölése: arab számjegyek

1. • • • • • • • A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

               • A rendkívüli állapot

               • A szükségállapot

               • A megelőző védelmi helyzet

               • A váratlan támadás

               • A vészhelyzet

               • A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

1. 1. 1. 1. 1. 1. Záró rendelkezések

1. • módosítások

     • • 0. (nem számozott) módosítás — harmonizáció

       • 1. módosítás: a köztársasági elnök javadalmazásának kiterjesztése a volt köztársasági elnökre; az átmeneti rendelkezések Alaptörvénybe emelése

       • 2. módosítás: kísérlet az átmeneti rendelkezések módosítására → az Alkotmánybíróság megsemmisíti

       • 3. módosítás: a földtörvény sarkalatossá tétele

       • 4. módosítás: 22 cikkes módosítás → kompatibilitási problémák a nemzetközi és az EU joggal → nemzetközi szervezetek, Európai Bizottság: csorbírja a demokráciát

       • 5. módosítás: nemzetközi szervezetek által kifogásolt pontok módosítása azok kérése alapján

       • 2016. április — 6. módosítás benyújtása — az alkotmány kiegészítése új különleges jogrenddel: terrorveszélyhelyzet

         • • a terrorveszélyhelyzet kihirdetése után a kormány intézkedéseket vezethet be

           • ezek eltérhetnek a közigazgatásról, a Magyar Honvédségről, vagy a rendvédelmi szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényektől

           • ezekről csak a köztársasági elnököt és az országgyűlés illetékes bizottságait kell tájékoztatnia

           • az így bevezetett intézkedések hatálya a döntésig, de legfeljebb 15 napig tartana

           • intézkedések pl. határok lezárása, kijárási tilalom, a média korlátozása, tévék és rádiók elfoglalása, internet- és postaforgalom ellenőrzése, tömegrendezvények betiltása, közúti közlekedés betiltása, külföldi személyekkel való kapcsolat tilalma, kitelepítés, a hadsereg bevetése

           • a kormány más törvényeket felfüggesztő rendeleteket alkothatna, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhatna

→ rendkívüli jogszűkítés, lényegében teljhatalom a kormánynak

2. Az Alkotmánybíróság

• • fogalma: az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve

  • feladata:

    • a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata → nem lehet alkotmányellenes jogszabályt hozni

    • az alkotmányos rend és az alkotmányban biztosított alapjogok védelme

• • hatásköre:

    • csak a jogszabályok vizsgálata → normakontroll

    • előzetes normakontroll:

      • a köztársasági elnök megküldhet alkotmányellenesnek ítélt törvényjavaslatot

      • elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabályok vizsgálata

• • • utólagos normakontroll

      • a legáltalánosabb, közvetlenül az Alaptörvényből következő hatásköre

      • kezdeményezheti: a kormány, országgyűlési képviselők1/4-e, az alapvető jogok biztosa

• • • jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata

      • Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog és az EU általánosan elismert szabályait

      • biztosítja a magyar és a nemzetközi jog összhangját

    • alkotmányjogi panasszal bárki élhet, akinek az alkotmányban biztosított joga egy alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával sérült

    • a köztársasági elnök felelősségre vonása

• • felépítése

    • 15 tagból áll

    • az országgyűlési képviselők 2/3-a választja

    • 12 évre