A közösség fogalma
közösség
olyan egyének összessége, akik valamilyen cél érdekében együtt tesznek lépéseket
közös pont, aqmihez a tagok egyaránt kötődnek
a tagok tartják magukat egy értékrendhez
hiearchia
rivális közösség
együttműködés
földrajzi és szociológiai fogalom: egy adott, körülhatárolható területen élők csoportja
csoportosítás
keletkezés:
természetes — pl. család
mesterséges — pl. osztály, iskola, munkahely
határolhatóság:
inklúzív — pl. egy ország lakosai
exklúzív — pl. gettó, cigánytelep
a szolidarítás minősége:
hasonlóság-elvű — pl. egyház → értékrend, tánccsoport, civil szervezet, politikai közösség → filozófia, ideológia
racionalitás — pl. nyelvtanfolyam, szobatárs
bekerülés:
beleszületés — pl. etnikai csoport, család, vallás (főleg régebben)
választás — pl. klubok, szabadidős tevékenységek, szubkultúrák
állapot — pl. iskola, munkahely
az egyén és a közösség viszonya
történetileg változó
19. sz.: liberalizmus: az egyén a gondolkodás középpontjában
tradícionális társadalom: az egyén feladata a közösség céljaira és fennmaradására való törekvés
az egyén érdeke és célja befolyásolja a közösséget → ellentmondás: az egyén szabadságának kérdései → kinek a céljai fontosabbak? a szabadság kérdése → a közösség elvesztése
kultúra
olyan ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek, szokások és hiedelmek összessége, melyet az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció során elsajátít
a nevelés és a nevelhetőség kérdése a közösségben
szocializáció: kommunikáció, tudás továbbadása, identitás-tükör → kultúrateremtő érték
perszonalizáció: az egyén beépíti a saját személyiségébe a közösség normáit
a közösségek megítélése
előítélet: ítélkezés hallás vagy látás alapján → minél jobban meg vagyunk győződve a helyességéről, annál nehezebb változtatni
sztereotípia: egy eset általánosítása egy csoportra — pl. a cigányok lopnak
stigmatizálás: címkézés, besorolás külső és belső tulajdonságok alapján
kettős mérce: másképp ítélkezünk, ha velünk szemben lépnek föl
bűnbakképzés: valami rossz, megfoghatatlan dolog esetén projetkálás egy személyre vagy csoportra — pl. zsidók a náci ideológiában
jelenségek társadalmi szinten:
diszkrimináció
szegregáció
genocídium
etnocítium
rasszizmus
xenofóbia
homofóbia
minél biztosabb, törvényeseb, demokratikusabb egy társadalmi környezet, annál kevesebb dologért lehet lázadni → kevesebb előítélet, gyűlölködés
2. A kisközösségek
vallási közösségek
Magyarország
vallásszabadság → alapvető emberi jog
érzékeny demográfiai adat: vallási hovatartozás
legnagyobb egyház/felekezet: katolikus egyház
második a református
2013 új egyházi törvény: szabályozza, hogy milyen vallási felekezet számít egyháznak
ok: “megérte” egyházat alapítani, mert sok támogatást jelentett
feltételek:
min. 100 éves történet
min. 20 éve magyarországon
min. a társadalom 0,2%-a tagja
nemzetbiztonsági szempontból nem jelent veszélyt
32 egyház van
ami nem minősül annak → vallási szervezet → ebből nagyon sok → nem jár támogatás
a vallási közösségek hagyományokra, közös értékrendre épülnek → kultúrateremtő érték
egyes vallási közösségek politikai befolyással is rendelkeznek — pl. Hitgyülekezet
szekták
a szó eredeti jelentése: követ
nem minősülnek vallási szervezetnek
kialakulás:
vallásból: egy csoport nem tud teljesen azonosulni a tanításokkal → a vallással szemben → saját út
transzcendens igénnyel
fő jellemzők
vezető — megkérdőjelezhetetlen tekintély
küldetéstudat → kiválasztottság-érzés, csoportnyomás
könnyű belépni → nehéz kilépni
rátelepszik a tagjaira, átveszi az irányítást felettük
társadalmi értékválság → a társadalom szektásítása a cél
szubkultúrák
a szubkultúra a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere, mely speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz
létrejöttük:
második világháború vége → jóléti állam → fogyasztói társadalom → a kultúra közössé tétele: ingyenes múzeumok, oktatás, televízió, rádió → a kultúra mainstream, általános irányzata
1960-as évek: mozgalom az általános irányzat ellen → ellenkultúra
egy egész generáció lázadása az értékrendszere ellen
mozgalmak: beat, rock, szexuális forradalom
van, aki sem a domináns kultúrával, sem az ellenkultúrával nem tud azonosulni → szubkultúrák
jellemzőik:
nem feltétlenül egy egész generációt foglalnak magukba
lázadást fejezneki ki
politikai
kulturális, akár politikai vonallal
jellegzetes megjelenés → ízlés → csoportkohézió
életmódot feltételez
példák: punk, emo, gót
kérdések:
hol van a szubkultúrák határa?
foci-szurkolók/hulligánok?
drogosok?
miért van szükség a szubkultúrákra?
társadalmi sokszínűség
kis közösségek → választás az egyén számára
önazonosulás vágya → személyiségfejlődés
szabadség
kritikák kifejezése