A helyi társasdalom fogalma, összetevői
a helyi társadalom fogalma
helyi társadalom = az államhatalomtól függetlenül szervezeődő, az állam és az egyén között elhelyezkedő társadalom
az államhatalom önmagában nem lehet képes arra, hogy minden helyi problémát érzékeljen és orvosoljon → szükség van a civil társadalomra
szükség van arra, hogy az államhatalmat irányító politikai csoportok esetleges önkényességével szemben a társadalom tagjai érdekvédelmi közösségeket hozzanak létre → szükség van a civil társadalomra
a civil társadalom fejlettsége jellemzi egy demokrácia működőképességét
fő jellemzői
civil jellemző = tevékenységük nem a hatalom megszerzésére és kormányalakításra irányul
nonprofit jellemző = tevékenységüket nem gazdasági, nyereségorientált elvek vezérlik
a helyi társadalom összetevői
egyesületek — civil szervezetek
kamarák
szakszervezetek
Az egyesületek
az egyesületek fogalma, jellemzői
civil szervezet/egyesület = a kormányzattól függetlenül, nonprofit módon, önkéntes alapon a közjó javára működő, önszabályzó, intézményesült társadalmi szervezet
nemkormányzati szervezetek— nem függnek közvetlenül a kormányzattól — sem jogilag, sem intézményesen nem tagolódnak be az állami szektorba
önszerveződések — saját akaratból jönnek létre — ez határozza meg működési elveiket is
nonprofit szervezetek — nem profitcélok vezérlik — az esetleges profitot deklarált céljaikra költik
intézményesültek — jogi személyek, szervezeti és működési szabályzatuk van, folyamatosan működnek
önszabályozók — működési szabályaikat maguk alkotják, a közös döntések végrehajtását maguk ellenőrzik
önkéntesek, öntevékenyek, jótékonyak — ez igaz a tevékenységükre és a vezetésre is
közhasznú szervezetek — közvetlenül vagy közvetve a közjót szolgálják — ehhez nem szükségses formális jogi minősítés
nem civil szervezetek
pártok → közvetlen céluk a kormányzati hatalom megragadása
egyházak → hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezeik
szakszervezetek → tagjaik érdekeit szolgálják
alapítás és jogi működés
10 alapítótag
alakuló ülés
a szervezet megalakítása
a szabályzat megállapítása és elfogadása
ügyintéző és képviseleti szervek választása
bírósági nyilvántartásba vétel — csatolmány: alapszabály, az alakuló ülés jegyzőkönyve
minden olyan tevékenység végezhető, amely összhangban áll az alaptörvénnyel, és amelyet nem tilt a törvény — tiltott tevékenységek: gazdasági és vállalkozói, fegyveres, kizárólag állami szervek által ellátható
egy civil szervezet bemutatása — TASZ — Társaság a Szabadságjogokért
emberi jogi jogvédő civil szervezet
cél: az alapvető jogok és jogelvek érvényesülése Magyarországon → bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben
tevékenység
személyes adatok védelme
közérdekú adatokhoz való hozzáférés és az állam átlátható működése
a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság védelme
a választáshoz való jog és a részvételei jogok képviselete
jogvédelem az egészségügyben
a testi önrendelkezés védelme — pl. a méltó halálhoz való jog, terhesség-megszakítás
a HIV/AIDS-szel élő személyek jogaink a védelme
az LMBT+ emberek jogaink a védelme
a romák jogainak védelme az intézményes diszkriminációval szemben
a fogyatékos személyek jogainak védelme
a drogfogyasztók jogainak védelme és az ezt tiszteletben tartó állami drogpolitikáért való fellépés
szervezeti felépítés
egyesületi forma → megfelelő keret a demokratikus döntéshozatali mechanizmushoz
közgyűlés — legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerv
nyilvános ülések
minden tag tanácskozási és szavazati joggal részt vehet
az ügyvivői testület javaslatára a szervezet elnöke hívja össze
min. évente 1 ülés
a közgyűlés titkos szavazással választja meg az ügyvivői testületet
minden ügyvivő jogosult a szervezet képviseletére és ügyeinek intézésére
stábgyűlések — kérdések megvitatása
öttagú ügyvivői testület — szavazás fontosabb ügyekről
ügyvezető igazgató — Kapronczay Stefánia
szakmai igazgató — Szabó Máté Dániel
működés közhasznú szervezetként
A szakszervezetek
kialakulása
a 19. századi Angliában alakultak ki
a munkásmozgalom hozta őket létre
országonként változó az erősségük
Skandináviában, ált. Észak-Nyugat Európában erősek
Dél-Európában kevésbé jelentősek
Magyarországon erőtlenek
fogalma
szakszervezet = az azonos foglalkoztatási körben dolgozók érdekvédelmi szervezete
céljuk tagjaik anyagi érdekeinek képviselete és élet-és munkakörülményeinek javítása
a nagyobb szervezetek vezetői szerepet játszanak az országos politika alakításában is — de hivatalosan függetlenek attól, nem politizálnak
szociális érdekek képviselete — munkakörülmények, munkabér
legfontosabb eszközük a tárgyalás, az érdekek egyeztetése
esetleg tüntetések, sztájk szervezése
szabadon alapíthatók — egy foglalkoztatási körben több is
pl. Pedagógusok Szakszervezete / Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
→ ilyenkor a munkáltató (az államosított oktatás esetében a kormány) a reprezentatív (bionyos %-os szervezettségi szint felett lévő) szervezettel tárgyal
→ létrejöhet szövetség is
→ megnehezíti az érdekképviseletet, ha a szakszervezetek között nincs érdekegyesülés
jogosítványok, feladatok
kollektív érdekérvényesítési gyakorlat — kollektív szerződések kötése a munkáltatóval a munkavállalók érdekében
munkajogi segélynyújtás a munkáltatóval szemben
véleményezési jog — pl. a kedvezmények típusairól
egyetértési jog — pl. ágazati bérek bérminimumának jóváhagyása
sztrájkjog érvényesítése
a 2010-es sztrájktörvény-módosítással megnehezült a sztrájkok lebonyolítása
a sztrájkjog feltételekhez kötött
sztrájkot folytatni kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről történt megállapodás után lehet folytatni
megállapodás hiánya esetén a munkaügyi bíróság határozza meg az elégséges szolgáltatás mértékét → sztrájk csak ezután
a sztrájk jogellenesnek minősül, ha a felek nem működnek együtt, ha visszaélnek a sztrájkjoggal, vagy ha a sztrájk gátolja az elégséges szolgáltatás teljesítését
pl. a mentősök sztrájkjoga
a vezetőket immunitás védi
a kormány a szakszervezetekkel az Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztet a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben — pl. minimálbér, napi leghosszabb munkaidő, munkaszüneti napok
A kamarák
fogalma
kamarák = olyan foglalkoztatási ágak érdekképviseleti szervezetei, amelyek keretében a munkavállalók többnyire egyedül, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket — pl. ügyvédek, orvosok
korporációs modell alapján működnek — az állammal kötnek együttműködéseket
pl. Kereskedelmi és Iparkamara — pénz kivétele az oktatásból — pl. a szakiskolákban a szakismereti órák növelése az általános tantárgyak rovására
önálló szerveződések — papíron civil szervezetnek minősülnek
bizonyos szakmákban kötelező tagság — pl. Ügyvédi Kamara, Pedagógus Kar
tagdíjfizetési kötelezettség
feladatok
céljuk az információk átadása, a szakmai fejlődés és az érdekképviselet
szakmai hivatással kapcsolatos szervezetek — a szakdolgozókat védik szakfeladataik ellátása során
egy-egy ágazat továbbfejlesztése → szakmai oktatás
a foglalkoztatási ág szakmai megítélése → etikai bizottság — esetek szakmai-erkölcsi elbírálása
→ jól artikulálják egy-egy ágazat problémáját, a társadalmi-gazdasági-piaci változásokat → az állam rendszeresen egyeztet a kamarákkal