Az információrobbanás egyéni és társadalmi következményei

1. Az információrobbanás kialakulása és fogalma

2. • az információrobbanás kialakulása — történelmi áttekintés

     • • a 15. század közepétől: könyvnyomtatás → az információ már nem egy szűk réteg privilégiuma → Guttenberg-galaxis → következményei pl. a humanizmus, a reformáció

       • a 19. század közepétől:

         • • a sajtó fejlődése: nyomda, modern újság, hírközlés

1. • • • • • az infrastruktúra fejlődése: vasút, autó, telefon, távíró, rádió → az információ még szélesebb tömegekhez jut el

→ mégis mindkét korszakban problémát jelent a tömegek számára az információ felkutatása, megszerzése

1. • • • a 21. századtól: az információk digitálisan terjednek → gyakorlatilag bárhol, bármikor, bárki számára elérhetőek

1. • az információrobbanás fogalma és jellemzői

     • • az információszerzésnek, -feldolgozásnak és a kommunikációnak meghatározó szerepe van a gazdaság és a társadalom működésében → egy tudás- és információszerzésen alapuló társadalom jön létre

       • úgy jöhet létre, ha a társadalom többsége birtokában van elektronikus eszközöknek, és felhasználásukhoz szükséges tudásnak

2. Az információrobbanás egyéni és társadalmi következményei

1. • az információrobbanás egyéni következményei

     • • szabad, gyors, olcsó és szinte azonnali hozzáférés a hírekhez, tájékozódás több forrásból → az információ fontossá válik, akár függési tényezővé

       • a legfontosabb információszerzési forrás az Internet → nincs helyhez, időhöz kötve → gyakorlatilag bárhol, bármikor bárki számára hozzáférhető → több lehetőség — pl. azonnali hírszerzés az aktuális eseményekről; GPS használata → eljutás bárhova

       • megváltozik az egyéni kommunikáció formája:

         • • felgyorsul, egyszerűsödik → mobiltelefon, email, Facebook, Twitter, Skype

           • elhidegülhetnek az emberi kapcsolatok → új kapcsolatháló, virtuális társadalom alakul ki

1. • • • megváltozik a nyelvhasználat: sms-nyelv, helyesírásromlás, mondatok eltűnése, angol szavak, sajátos szókincs

       • megváltozik az oktatás, tanulás:

         • • digitális iskola: digitális tábla, online tananyag

           • tanulást, szervezést, visszajelzést segítő internetes felületek — pl. Mayor, Moodle, Google Drive, Quizlet

           • lifelong learning: munkaerőpiaci és egyéni érdekek hatására terjed el, megkönnyíti az információrobbanás

       • megváltozik az idő-menedzsment: a digitális hozzáférés kevesebb időt igényel

       • megváltoznak a fogyasztási szokások, egyszerűsödnek a mindennapok:

         • • internetes bevásárlás, házhozszállítás akár a világ bármely pontjáról — pl. Amazon, eBay, Vatera

           • internetes reklám, elektronikus üzletkötés, online banki ügyletek

       • megváltoznak a szórakozás formái: háttérbe szorulnak az irott ismerethordozók (sajtó, papír alapú könyv) → előtérbe kerül az elektronikus média (rádió, TV, internetes portálok)

       • gyorsabban terejednek a kultúrák, szubkultúrák → növekszik a nyitottság, tolerancia, mobilitás

1. • • • nehézség az információtömeg mennyiségi és minőségi szűrése

       • a tárgyi tudás hamar elévül → nem a tudás, hanem az információs eszközök és az információ kezelése, feldolgozása válik értékké

       • robotok megjelenése: műtők, gyárak, robotautó, robotpilóta → az ember értéke csökken

1. • • • jogi problémák:

         • • személyi jogsértés

           • hardver és szoftver jogi védelme — szellemi termék

           • adatvédelem

       • elektronikus eszközök tömege használódik el → nem megfelelő újrafelhasználás → elektronikus szemét

       • negatív pszichés jelenségek

         • • információs túterheltség: túl sok információ → nehéz a minőségi és a mennyiségi szűrés, feldolgozás

           • a különböző forrásokon (pl. képernyőn) keresztül érkező információ (akár hirtelen) az agyra hat → gyors döntésekre kényszerít

           • aktívan, kérés nélküli folyamatos információáramlás — pl. mozgó reklámcsíkok

1. • az információrobbanás társadalmi és gazdasági következményei

     • • társadalmi következmények

         • • megváltozik a foglalkoztatottság → megváltozik a társadalmi munkamegosztás → strukturális munkanélküliség

           • csökken az iparban dolgozók száma → bővül a szolgáltatói szektor

           • megváltozik az oktatás és a kultúra: távoktatás, multimédiás anyagok

           • megváltozik a kormányzati szféra és az állampolgár kommunikációja:

             • • e-közigazgatás — az államigazgatási és önkormányzati szervek által ajánlott közszolgáltatások

               • e-ügyintézés — az államporgárok részvétele a közéletben

1. • • • • • gyors és hatékony kommunikáció a különböző országok és földrészek között → felgyorsul a globalizációs folyamat

           • újfajta bűnözés megjelenése: hackertámadások

           • egyes információk csak elektronikusan elérhetőek → könnyen elveszhet, meghackelhetik

           • növekszik a társadalmi igazságtalanság → digitális szakadék, digitális analfabetizmus

             • • elvileg mindenki hozzájuthat — Internet

               • gyakorlatilag nőnek a különbségek — jobban számít, hova születik az ember

                 • szegények és gazdagok közötti különbségek

                 • generációk közötti különbségek

1. • • • • • a kulturális uniformizálódás veszélye → nehéz megőrizni a kulturális sokféleséget

             • • a globalizáció hatása → egyformaság

           • gazdasági változások

             • • világgazdasági szervek könnyebben tudnak globális stratégiákat kidolgozni

               • megváltozik a tér-idő tényező → a munka nem feltétlenül helyhez és időhöz kötött → távmunka

               • intelligens technikai eszközök, berendezések, gépek → befolyásolják a szükséges munkaerő számát, képzettségét → strukturális munkanélküliség