A fenntartható fejlődés fogalma és jellemzői
globális problémák
túlnépesedés, szegénység, éhezés
az élelmiszer-termelés lassulása, szennyezettsége
az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége
a meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése
a környezetszennyező anyagok kibocsátásának növekedése
→ ezek a ’60-as évekig tartó gazdasáig nővekedést követő válság hatására bontakoztak ki
a fenntartható fejlődés fogalma
olyan fejlődés, ami kielégíti a jelen szükségeleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzetékeinek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket
a folytonos a szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk
három alappillér:
társadalom
gazdaság
környezet
→ ezeket egyforma súllyal, a kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni
a fenntartható fejlődés alapelvei
a természeti életközösségek gondozása
az emberi élet minőségének javítása
a Föld életképességének és változatosságának megőrzése
a meg nem újuló erőforrások kiaknázásának a lehető legkisebbre csökkentése
a Föld eltartóképességén belül való fejlődés
az emberi hozzáállás és gyakorlat megváltoztatása ahol szükséges
az emberi közösségek saját környezeteinek önálló gondozása
keretterv kidolgozása a fejlődés és a környezetvédelem összehangolására
az egészséges környezet érdekében világméretű szövetségek és egyezmények kötése
A fenntartható fejlődés mint gazdasági, társadalmi és politikai cél
a fenntartható fejlődés mint gazdasági cél
technológiai fejlődés + a fogyasztói társadalom elvárásai → folyamatos gazdasági növekedésre van szükség — ez biztosít alapot az állam gazdasági feladatainak ellátásához (pl. infrastruktúra-fejlesztés, informatikai korszerűsítés) → alapvető eleme a mai társadalomnak
a társadalmi célok megvalósulása a gazdasági növekedés függvényében történik → a társadalom ki van szolgáltatva a gazdasági növekedésnek
jelenleg a gazdasági növekedés a természeti források kiaknázásával megszűnteti a saját működésének feltételeit
a gazdasági fejlődés egyre gyakrabban és erőteljesebben torpan meg → hosszú távon fenntartható, harmonikus növekedésre lenne szükség:
az infrastruktúra arányos fejlesztése
a fizetési mérleg egyensúlya
a környezet és a természet védelme
→ ezekhez szükség lenne a fogyasztói társadalom átformálására és a technológiai kötöttségek lazítására
pl. nem megújuló energiaforrások (pl. kőolaj) kiaknázása a technológia újítások érdekében → a kőolaj nem újul meg; a kőolaj égése káros az ózonrétegre → megoldás: befektetés megújuló energiaforrásokba (pl. szélenergia, elektromosság, vízenergia)
a fenntartható fejlődés mint társadalmi cél
a gazdasági fejlődés alapvető eleme a társadalomnak → ez biztosítja az életszínvonal emelkedését, a szociális juttatásokat
méltányos kereskedelem, munkakörülmények, gyerekmunka megszűntetése
a gazdasági növekedés azonban kiaknázza a természeti forrásokat → ez sérti a társadalmi környezet fenntarthatóságát, élhetőségét → ezzel az életszínvonal csökkenhet
fontos a környezetkímélő, hatékony várostervezés, -rendezés
fontos az ökológiai lábnyom csökkentése — a fejlett és nagy népességű országokban (pl. USA) nagyon nagy
civil szervezetek is küzdenek a fenntartható fejlődésért — pl. WWF
pl. erdőirtások → élővilág, természeti környezet sérülése
egyéni tevékenységek a fenntartható fejlődésért:
tudatos/csökkentett fogyasztás — pl. papírzacskó, zuhany, lámpák lekapcsolása
passzívház, elektromos autó, napkollektor
a fenntartható fejlődés mint politikai cél
a gazdasági növekedés a politikai rendszerek alapvető eleme — ez biztosítja az állami feladatok ellátásának és a politikai stabilizációnak a lehetőségét
a fenntartható fejlődés magába foglal mind társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokat → ezek mind a politika hatáskörébe (is) tartoznak
a környezetkímélő, fenntartható életmód és a tudatos fogyasztás támogatása állami feladat is — pl. adókedvezmény, kedvezményes hitel
pl. a zöld pártok programjának alapvető pontja — pl. környezetkímélőbb városrendezés
Nemzetközi és hazai együttműködések
Nemzetközi együttműködések
Környezet és Fejlődés Világkonferencia (1992, Rio de Janeiro)
elfogadott dokumentumok, egyezmények:
Riói Nyilatkozat — a fenntarthatóság alapelvei
Agenda 21 — “feladatok a 21. századra” — a fenntartható fejlődés átfogó világprogramja → ld. alább
Éghajlatváltoztatási Keretegyezmény
Globális Környezeti Alap — pénzügyi támogatási rendszer
Agenda 21
globális program, amely tartalmazza a Föld országai és lakosai számára a 21. századra vonatkozó feladatokat a fenntartható fejlődés megvalósításához
4 fejezet:
Szociális és gazdasági dimenziók
nemzetközi együttműködés, szegénység elleni küzdelem, fogyasztói szokások megváltoztatása, túlnépesedés elleni küzdelem, egészségvédelem, fenntartható emberi környezet
Természeti erőforrások védelme
atmoszféra védelme, tájhasználat kérdései — pl. erdőpusztulás, sivatagosodás, aszály
fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlődés, biológiai sokféleség megőrzése
óceánok és édesvizek védelme, mérgező anyagok, veszélyes hulladékok, szemét és szennyvíz kezelése
Társadalmi csoportok szerepének erősítése és fokozása
nők, gyerekek, fiatalok és bennszülöetek/őslakosok helyzete és szerepe a fenntartható fejlődésben
a helyi hatóságok, az üzlet és az ipar szerepe a fenntartható fejlődésben
munkások és szakszervezetek, tudósok és technológusok, farmerek szerepének erősítése
A végrehajtás tényezői
pénzügyi, jogi, organizációs feltételek, információ a megalapozott döntésekhez
technológiák, tudomány szerepe, az oktatás fontossága, tudatosságra nevelés
kimaradt több alapvető feladat → ezek az Agenda 21 “fekete lyukai”
kormányzás, háború és fegyverkezés, nukleáris leszerelés
emberi jogok, diszkrimináció, menekültkérdés
megújuló energiaforrások használata
a nagyvállalatok okozta problémák
az információrobbanás okozta világnézeti változás és problémák
alapelvek → ld. feljebb, a fenntartható fejlődés alapelveinél
Kiotói egyezmény (1997)
fejlett országok nemzetközi egyezménye az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának keretében
célja: a légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása
eszköze: az aláíró országok kötelezik magukat arra, hogy a széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2%-kal az 1990-es szint alá szorítják vissza
a legnagyobb kibocsátó, az USA nem ratifikálta
Fenntartható fejlődési célok (2015)
az ENSZ tagállamai megállapodtak 17 fenntartható fejlődési célban
A szegénység felszámolása
Az éhezés megszűntetése
Egészséges élet
Minőségi oktatás
Nemek közötti egyenlőség
Tiszta víz és alapvető köztisztaság
Megfizethető és tiszta energia
Tisztességes munka és gazdasági növekedés
Ipar, innováció és infrastruktúra
Egyenlőtlenségek csökkentése
Fenntartható városok és közösségek
Felelős fogyasztás és termelés
Fellépés az éghajlatváltozás ellen
Óceánok és tengerek védelme
Szárazföldi ökoszisztémák védelme
Béke, igazság és erős intézmények
Partnerség a célok eléréséért
megvalósítás 2030-ig
a célok a 2015-ig sikeresen megvalósult Milleniumi Fejlesztési Célokat és az 1992-ben indult fenntartható fejlődési együttműködés programját követik
Hazai együttműködések
egyezmények, programok és törvények
A Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottsága (1993)
a riói programokból adódó hazai feladatok meghatározása és a végrehajtás koordinálása
érdemi tevékenységet nem folytatott
1995. évi környezetvédelmi törvény
Nemzeti Környezetvédelmi Program (1997)
Európai Klímaváltozási Egyezmény
világméretű civil szervezetek itthoni képviselete
pl. WWF — célok:
biológiai sokszínűség megőrzése
környezetszennyezés csökkentése
természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése
megújuló energiaforrások használátnak ösztönzése
zöld politikai pártok programjai
pl. LMP — program pl. Élhető Budapest Program → a 2010-es önkormányzati választásokra
→ a fenntartható fejlődés alapelvei Magyarországon még mindig nem váltak általánosan elfogadottá — ennek okai:
az emberek hozzáállása és szemlélete, a fenntarthatóságra vonatkozó ismeretek hiánya
a fogyasztás-központú szemlélet terjedése, a jólét fogalmának az anyagi javakra történő korlátozóása, a természeti erőforrások fokozott felhasználása
nem terjedt el a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb feltétele, az átfogó szemléletmód — a kölcsönhatásokat és az egyensúlyt figyelembevevő tervezés és irányítás
az ágazatokra osztott igazgatási- és intézményrendzser összhangjának hiánya, az összefüggéseket nem megfelelően bemutató tantrágy-központú, tudományág-alapú oktatás