A gazdasági növekedés jellemzői és általános következményei
jellemzők
technológiai kötöttség
a technológia válik az uralkodó módszerré a szükségletek kielégítésére
egyszerű, hatékony, sokrétű
mire a hátrányai kiderültek, már elterjedt, beágyazódott, érdekek kötődnek hozzá
pazarló fogyasztás
a gazdasági fellendülés → tömegfogyasztás → emelkedő életszínvonal → pazarló fogyasztás
rossz minőségű, rövid használatra készített, eldobható termékek
lerövidül az idő, ami alatt a nyersanyagból szemét lesz
ma már az átlagos réteg is megengedheti magának a pazarlást
növekedési kényszer
a gazdasági növekedés a társadalmi célok megvalósulásának alapvető feltétele
a társadalom ki van szolgáltatva a növekedési kényszernek
a folyamatos
fejlődés csak a fogyasztás kiterejedésével tartható fenn
következmények
a Föld lakossága 1900 óta több, mint háromszorosára nőtt
a termelés egyre gyorsabb ütemben bővül — pl. az ipari termelés ötvenszeresére bővült
a gazdaság növekedése határozza meg a társadalom fejlődésé → a társdalom működése elsősorban gazdasági céloknak van alárendelve
általános népességnövekedés → kényszer a gazdasági teljesítmény növelése, a termelés fogozása → a gazdasági növekedés elkerülhetetlen
A gazdasági növekedés által okozott globális, környezetkárosító problémák
túlnépesedés, szegénység, éhezés
népességnövekedés → nőnek az életszínvonal emelkedésére irányuló igények → nőnek a társadalmi különbségek
fokozódó strukturális munkanélküliség → társadalmi, politikai, ökológiai instabilitás
lassuló élelmiszer-termelés, talajszennyezés
csökkenő fakitermelés — a kitermelés mértéke meghaladja a megújulás, telepítés ütemét
talajszennyezés → termőföldek tönkremenetele
mezőgazdasági visszaesés — főleg a fejletlen régiókban — a népességnövekedés itt pont fejlődést igényelne
világszerte megtorpanás a művelhető területek terjeszkedésére
lelassult az öntözött területek növekedése és a műtrágyafelhasználás
lég- és vízszennyezés, árvizek, elsivatagosodás → romlik a természeti erőforrások minősége
az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége
a világ vízigénye gyorsabban nő, mint a népesség
a készlet szűkösségének okai: túlhasználat, szennezettség, süllyedő talajvíz
a vízkészlet átcsoportosístása kiélezi az ellenétet a víz kettős szerepében
nyersanyag gazdasági célokra →← életfenntartás
→ a gazdasági növekedés → vízfelhasználás miatt kevesebb víz jut az ökoszisztéma fenntartására
a biológiai változatosság veszélyeztetettsége
esőerdők kiirtása → élővilág pusztítása, fák kiirtása — a fotoszintézis hiánya → környezetszennyezés
az élőhely területének csökkentése → az élő fajok száma csökken
a fajok sokfélesége, az élőlények génállománya pótolhatatlan → kipusztulásuk után elvész a lehetőség ezek felhasználására
ha nincs biológiai változatosság → nincs szelekció → nem válogatódnak ki az alkalmazkodni képes élőlények
a változó légkör káros következményei
az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedés → klímaváltozás, globális felmelegedés
→ jéghegyolvadás → tengerszintemelkedés
→ veszélyeztetett partvidékek
→ csapadékcsökkenés
→ növekvő öntözési igény → csökenő termőterület
→ az ökoszisztéma veszélyeztettsége
a hulladékmennyiség növekedése és veszélyessége
e-hulladékok → nem megfelelő lerakás / újrahasznosítás → veszélyes gázok kibocsátása, nem lebomló anyagok → az ökoszisztéma veszélyeztetése
pl. hűtőberendezések — freonkibocsátás → az ózonréteg rombolása
a nem megújuló természeti erőforrások kimerülése
az energia fontos — mind a gazdálkodás, mind a globális környezetre gyakorolt hatása miatt
fosszilis energiahordozók —kőszén, kőolaj → feldolgozásuk és kibocsátásuk szennyező hatású — pl. autók, repülők szén-dioxid kibocsátása
egyenlőtlen elosztás, olajfüggőség → az olajtermelő országok gazdasági és politikai instabilitása
a megújuló energiaforrások egyelőre nem vették át a vezető szerepet — még nem elég hatékonyak / drágák — pl. szélkerék, elektromos autó
az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota
a gazdasági fejlettségből adódó környezetszennyezés veszélyezteti az emberiség egészségi állapotát
légszennyezés — a nagyvárosi szmog
táplálékszennyezés — nem, vagy lassan lebomló szerves anyagok, GMO-k
modern élelmezés — tartósítószerek → korlátozzák a fontos ásványi anyagok felszívódását a szervezetben
A károkozás leküzdésének módjai
az ökológiai lábnyom csökkentése
ökológiai lábnyom = a popouláció egy bizonyos része (személy/ország) által önmaga fenntartására felhasznált ivóvíz, termőföld, tengervíz (természeti erőforrások) mennyisége
megmutatja a társadalom és az egyes ember környezetre gyakorolt hatását
egy ember ökológiai lábnyoma hat részből áll
az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető
annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülőzhetetlen
a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület
a tengeri élőlények fogyasztásának és a vízfelhasználásának megfelelő tengerterület
a lakhatáshoz szükséges földterület
az egyéni energiafogyasztással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges erdőterület
ha egyenlően osztozna a föld lakossága, kevesbb, mint 2 hektár jutna minen emberre a Földön
átlagos lábnyom = 1,8 hektár/fő
legnagyobb lábnyom = USA, Egyesült Arab Emírségek, Kanada lakossága — kb. 9 hektár/fő
legkisebb lábnyom = Mozambik, Bangladesh, Nepál — kb. 0,5 hektár/fő
Magyarország lábnyoma átlagosan = 3,7 hektár/fő
ökológiai hiány = az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége → pazarló életmód → a probléma a jövő nemzedékeire hárul
jelenleg az 1 év alatt elhasznált erőforrások megújítására az ökoszisztémának 1,5 évre van szüksége
ENSZ-előrejelzések
1990 és 2030 között a Föld lakosságának száma 3,7 milliárddal nő
az élelmiszerhiány megduplázódik
az ipari termelés és energiafelhasználás megháromszorozódik
a 2030-as évekre az emberiség fenntartására két Föld bolygó ökológiai kapacitására lenne szükség
környezetbarát magatartásforma kialakítása — fenntartható fejlődés
termelési oldalról
környezetkímélő technológiák és megoldások
méltányos kereskedelem
szabályozás
normatív szabályozás (közvetlen) — műszaki paraméterek, szabványosítás, a szennyezés szabályzása, szigorú engedélyeztetési eljárás → szankcionálás
gazdasági szabályozás (közvetett) — adók, támogatások
fogyasztói oldalról
környezetkímélő gazdaságból származó termékek előtérbe helyezése
újrahasznosítás
víztakarékosság — pl. fürdő helyett zuhany
energiatakarékosság — pl. izzók, természetes fény
lakóhelyek szempontjából
tudatos várostervezés
fejlett, racionális közlekedési infrastruktúra
energiahatékony passzív házak
elekrtomos járművek fejlesztése
kerékpárhasználat
szmogriadós intézkedések — pl. páros-páratlan rendszámú autók engedélyezése felváltva
össztársadalmi szempontból
ökológiai szempontú adóreformok
racionális népességpolitika
támogatások, ösztönzők
→ az globális problémák kezeléséért minden ember személyesen is felelős a saját országában, lakóhelyén és szűkebb környezetében → jelmondat: “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”