A logaritmus. Az exponenciális- és logaritmusfüggvény

Az exponenciális függvények

Definíció: Az f: R R, f(x)= ax (0<a és a1) függvényeket exponenciális függvényeknek nevezzük.

Az így definiált ax exponenciális függvények értékkészlete a pozitív számok halmaza. Képük folytonos vonal. Minden R R, f(x)= ax exponenciális függvénynek x=0-nál 1 a függvényértéke. A koordinátasíkon a képük az y tengelyt 1-nél metszi. Minden exponenciális függvény monoton. Ha 1<a, akkor az ax exponenciális függvény monoton nő, ha 0<a<1, akkor az ax exponenciális függvény monoton csökken. Az ax és az (1/a)x= 1/ax exponenciális függvények képei egymás tükörképei az y tengelyre vonatkozóan.

Az ax (0<a és a1) függvény monoton, és értékkészlete a pozitív számok halmaza. Emiatt bármely pozitív szám felírható valamely a szám hatványaként.

A logaritmus fogalma

Definíció: A b pozitív szám a alapú (0<a és a1) logaritmusának nevezzük azt a kitevőt, amelyre a-t emelve b-t kapunk. Jelölése: logab

A definíció röviden: alogab=b (0<a, a1, 0<b).

A logaritmus definíciójából következik, hogy bármilyen megengedett alap esetén loga1=0 és logaa=1.

Mivel a számrendszerünk alapja 10, gyakran dolgozunk 10-es alapú logaritmussal. Megállapodunk abban, hogy a számok 10-es alapú logaritmusát egyszerűbben jelöljük. Nem rakjuk ki a 10-es alapot, és log helyett lg-t írunk.

A logaritmusfüggvények

Definíció: Az f: R+ R, f(x)= logax (0<a és a1) függvényt logaritmusfüggvénynek nevezzük. Más jelöléssel: x | logax

Az f(x)=logax függvények értelmezési tartománya a pozitív valós számok halmaza, értékkészlete a valós számok halmaza.

A logaritmusfüggvények képe folytonos vonal. Minden x | logax függvénynek x=1-nél 0 a függvényértéke, azaz képük a koordinátasík x tengelyét 1-nél metszi. A logaritmusfüggvény monoton. Ha 1<a, akkor az logax függvény monoton növekvő, ha 0<a<1, akkor monoton csökkenő.

Az azonos alapú exponenciális és logaritmusfüggvény egymásnak inverze, azaz az egyik görbe egyenlete az x és y felcserélésével adódik. A két grafikus kép az y = x egyenletű egyenesre vonatkozóan egymás tükörképe. Ugyanis az x|ax függvény inverze az ax|x, azaz ax|alogax függvény. Ebből az x|logax függvényhez juthatunk.

A logaritmus azonosságai

  • Szorzat logaritmusa: loga(bc) = logab+logac

  • Hányados logaritmusa: loga(b/c) = logab-logac

  • Hatvány logaritmusa: logabk = klogab

Az e alapú logaritmus: természetes logaritmus (logaritmus naturalis): ln.

Egy szám új alapú logaritmusát megkapjuk, ha a szám régi alapú logaritmusát elosztjuk az új alapú logaritmusával: logbk = logak/logab

Hasonló

  • Vektorok

    A vektor fogalma, elnevezések, jelölések Az irányított szakaszokat vektoroknak nevezzük. Jelölésük: AB=a A vektor hosszát a vektor abszolút-értékének nevezzük. Jelölése: |AB|=|a| Ha két vektorhoz található olyan egyenes, amely mindkettővel párhuzamos, akkor ezeket párhuzamos vektoroknak vagy egyállású vektoroknak nevezzük. Két vektort egyenlőnek tekintünk, ha abszolút-értékük egyenlő, párhuzamosak (egyállásúak) és azonos irányításúak. Ha két vektor abszolút-értéke egyenlő,…

  • Számhalmazok, halmazok számossága

    Számhalmazok A 0, 1, 2, 3… számokat természetes számoknak nevezzük. Jele: N Ha természetes számokkal összeadást, szorzást, végzünk, akkor az eredményünk is természetes szám lesz. A …-3, -2, -1, 0, 1, 2, 3… számokat egész számoknak nevezzük. Jele: Z Ha egész számokkal összeadást, kivonást (összevonást) és szorzást végzünk, akkor az eredményünk is egész szám. Azokat…

  • Számsorozatok

    Számsorozat fogalma, megadása és ábrázolása Számsorozaton olyan függvényt értünk, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, az értékkészlete pedig a valós számok egy részhalmaza. Számtani sorozat Az a1, a2, a3… an sorozatot számtani sorozatnak nevezzük, ha (a második tagtól kezdve) bármelyik tagból kivonjuk a megelőző tagot, a különbség állandó. Ezt az állandót a számtani…

  • Szakaszok és egyenesek a koordinátasíkon

    Szakasz hossza, osztópontja, háromszög súlypontja Szakasz hossza: |AB|=(b-a)2 = |b-a| = (x1-x2)2+(y1-y2)2 (Pitagorasz tételéből). A szakasz felezőpontjának koordinátái: x= (x1+x2)/2 y= (y1+y2)/2 A szakasz adott arányú osztópontja: Az AB szakaszt m:n arányban osztó P ponttal létrehozott AP és PB szakaszhosszakra fennáll: AP:PB =m:n AP = mAB/(m+n) p=a+AP= a+m(AB)/(m+n)= a+m(b-a)/m+n= (ma+na+mb-ma)/m+n= (na+mb)/m+n. Ebből: x= (nx1+mx2)m+n, y=…

  • Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben

    Nevezetes ponthalmazok A szakasz felezőmerőlegesének definíciója: A síkban egy szakasz felezőmerőlegese azoknak a pontoknak a halmaza, amelyek a szakasz két végpontjától egyenlő távolságban vannak. Egy szakasz két végpontjától egyenlő távolságban levő pontok halmaza a szakaszt felező és a szakaszra merőleges sík. Definíció: A körvonal az S sík egy adott O pontjától megadott r távolságban lévő…

  • Gyökvonás, gyökfüggvény

    Az n-edik gyök fogalma Definíció: na az a valós szám, aminek n-edik hatványa a. Feltételek: nN+\{1} Ha n páros, akkor aR+{0} Ha n páratlan, akkor aR A gyökvonás azonosságai nab = nanb na/b = na/nb nak = (na)k kR nka = nka kN+\{1} nN+\{1} a,bR+ Gyökfüggvények Bármely n (nN+\{1}) gyökkitevő esetén az nx függvény mindenütt…