Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Választásokra négyévente kerül sor, a kormány és a parlament működése is négy év. A választási rendszer egy kompromisszum eredményeként jött létre. A magyar választási rendszer ún. vegyes választási rendszer. A magyar parlamentben összesen 386 képviselői hely van, azaz a választásokon a 386 mandátum megszerzéséért folyik a harc. A 386 mandátumot két elv és három intézményi …
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai 1. A magyar politikai rendszer elemei: – pártok – érdekszövetségek – egyesületek – társadalmi mozgalmak – állam intézményei Az állam intézményei: parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróság, ügyészség. Ezek az intézmények működésük során közhatalmat gyakorolnak. Mindenkire vagy egy-egy személyre kötelező döntést hozhatnak és e döntéseket az emberek, ill. szervezeteik kötelesek …
Előzmények (1956) Az 1956-os magyar forradalom október 23-án robbant ki, és győzelme sikerrel kecsegtetett. A szovjet vezetés azonban a „nyugat” és az USA hallgatólagos beleegyezésével november 4-én támadást indított ellene. A magára hagyott (lásd: szuezi válság) szabadságharcot november 11-re a szovjet haderő vérbe fojtotta. Moszkvában Nagy Imre miniszterelnök helyére Kádár Jánost jelölték ki, aki november …
Hatalmi harcok a XII. század végén: III. Béla király halála után idősebb fia, Imre herceg örökölte trónját. Öccse, András herceg azonban hatalomra tört és híveket próbált maga köré gyűjteni. A két testvér harcai során a királyi tulajdonban lévő földek aránya alaposan megfogyatkozott. A trónért folytatott harcban mindkét fél adományozott birtokokat (illetve András ígért, ha támogatják …
I. Előzmények: Az abszolutizmus válsága: XIV. Lajos halálát követően a régi rendszer (Ancien Regime) vagyis az abszolutizmus, mint kormányzati forma válságba került. Ennek okai: Eladósodás: a sok háború miatt a Napkirály (XIV. Lajos) súlyosan eladósodott. Az adósság problémáját utódjai sem tudták megoldani. Az állam tekintélyvesztése: a háborús kudarcok következtében tekintélyét vesztett államot hagyott utódaira. Alkalmatlan …
Magyarország 1848-ban a forradalom során kivívta teljes belső (birodalmon belüli) önállóságát. Az uralkodó megszavazta az áprilisi törvényeket, ezzel az országnak ismét önálló országgyűlése lett, az országgyűlésnek felelős, önálló kormánya. Az ország területi épsége is helyreállt: Erdélyt újból egyesíthettük az ország többi részével. A Habsburg Birodalomhoz csak az uralkodó, a király személye kötötte az országot. Azonban …
KÉPSZERŰSÉG = a közlés képfelidéző és érzelemkifejező ereje A szemléletesség legfőbb elemei a szóképek (trópusok) = egy fogalom, illetve jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. = Két fogalmat, jelenséget összehasonlítunk, köztük összefüggést létesítünk azzal a céllal, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük. HASONLAT Egy dolgot érzékletesebbé tesz …
– Irodalmi korszakok= stíluskorszakok – Közös stilisztikai sajátosságok (STÍLUSJEGYEK) több alkotót kötnek össze – Egy-egy új stílusirányzatot történelmi, társadalmi, gondolkodásbeli változás indít el Főbb stíluskorszakok a magyar irodalomban 1. Középkor: – ideje: első szövegemléktől – XVI. sz. – jellemzők: – latin nyelvi hatás – ősi beszélt magyar – népköltészet – tömörség (Halotti beszéd) – alliteráció (Ómagyar Máris …
Mi a stílusréteg? Stílusréteg: a társadalmi érintkezés meghatározott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere, illetve az ezek használatának szabályai. A nyelvi stílust a választott nyelvi elemek és elrendezésük határozza meg. A hivatalos stílust hivatalos helyeken, hivatalos ügyeink intézése során használjuk. Pl. rendőrségen, bankban, postán stb. Melyek a főbb stílusrétegek? Irodalmi és köznyelvünkben a következő főbb stílusrétegeket …
A publicisztika szó a latin publicare = közhírré tesz, közhasználatra ad szóból származik. szűkebb értelemben: a sajtó, az újságírás (írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Tágabb értelemben: a sajtó, a rádió és a televízió (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Igen széleskörű kommunikációs szerepet tölt be, az élet minden területével kapcsolatot tart; erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztett …