Eredmény(ek) 1 036 mutatása
Nyelvtan érettségi

A nyelvújítás és módszerei

A nyelvújítás előzményének tekinthető a magyar nyelv grammatikájának tudományos vizsgálata, amely a XVI. században vette kezdetét (Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás). A XVIII. század második felében újra előkerült a magyar nyelv ügye: a magyar nyelv megújítását célzó törekvés a nemzeti modernizációs programba illeszthető, hiszen a Habsburg abszolutizmus németesítő törekvéseivel szállt szembe, a nemesi ellenállás a …

Nyelvtan érettségi

A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

A kommunikáció során nyelvi és nem nyelvi jeleket alkalmazunk. A nyelvi jelek megadott szabályok szerinti felhasználását verbális kommunikációnak nevezzük, a nem nyelvi jelek segítségével létrehozott információközlés a metakommunikáció. A nyelvi közlést többnyire metakommunikáció kíséri, amelynek jelentőségét semmiképp nem lehet leértékelni, hiszen a közlésfolyamat során 65-70 % – ban hagyatkozunk ezekre a jelekre. Tehát az emberek …

Nyelvtan érettségi

A kommunikáció tényezői és funkciói

A kommunikáció szó eredete a latin communicatio, amelynek jelentése közzététel, teljesítés, megadás, gondolat közlése a hallgatóval. Ez alapján a kommunikáció meghatározása: információcsere valamilyen jelrendszer segítségével. A kommunikáció típusai: irányultsága szerint: EGYIRÁNYÚ: az információnak csak egy iránya van, mert hallgató és beszélő nem cserélhetnek szerepet pl. televíziózás KÉTIRÁNYÚ: az információ iránya megváltozik, mert hallgató és beszélő …

Nyelvtan érettségi

A nyelv mint jelrendszer

A nyelvtudomány jelekkel foglalkozó területe a szemiotika. A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Jellé valami csak akkor válhat, ha a közösség minden tagja elfogadja; a jelek sohasem elszigetelt egyes elemek, hanem egy rendszer tagjai. A jel felépítése: egy jelölőből (ezt érzékeljük) és egy jelöltből …

Nyelvtan érettségi

Nyelvtípusok

A Földön 6000-7000 nyelv létezik. Ezen sok nyelvből több száz már az ókorban kihalt. De nagy a számuk azoknak a nyelveknek is, melyek napjainkban vannak kihalófélben. Nagy nyelvcsaládokból csak körülbelül 12-15-t ismerünk. Vagyis a rengeteg nyelv között bőven vannak olyanok, amelyek egymás rokon nyelvei. Ezek között kisebb a különbség, beszélőik akár külön tanulás nélkül is …

Földrajz érettségi

A trópusi monszun gazdasági jelentőségének bemutatása, kialakulásának folyamata, okai ábra alapján

A monszun szélrendszer Akkor beszélünk monszun szélről, ha a szél iránya évszakonként jelentősen megváltozik, és legalább 120º-os irányváltást mutat. Vagyis az évszakos irányváltást mutató szeleket monszunszeleknek hívjuk. A trópusi monszun: Az eltérülő (irányváltó) passzátszélet nevezzük trópusi monszun szélnek! A (termikus) hőmérsékleti egyenlítő: a Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. Ez NEM esik egybe a földrajzi Egyenlítővel! …

Földrajz érettségi

6. Milyen ásványkincsek jöttek létre a földtörténeti középidő során? Gazdasági jelentőségük. A földtörténeti középidő főbb eseményei. 

A földtörténeti középidő 235 millió évtől 67 millió évig tartott. A középidő tagolása: A középidő három nagy korszakra osztható: a Triász volt a legkorábbi, aztán a Jura, végül a Kréta következett. A Kréta a legfiatalabb. Legfontosabb eseményei az alábbiak voltak: A perm végén létrejött őskontinens (PANGEA) darabokra szakadt (először Laurázsiára, és Gondvanára, majd ezek is …

Földrajz érettségi

Magyarország időjárásának bemutatása, kialakító tényezőinek felsorolása.

Mitől távvezérelt hazánk időjárása? Időjárás-jelentés készítése. Magyarország a mérsékelt övezetbenvalódi mérséklet övben találhatónedves kontinentális éghajlattal rendelkezik. Magyarország Európa középső részén, Közép-Európa déli sávjában fekszik. Az Atlanti-óceántól 1300-1700 km-re fekszik, az óceáni hatás erősen lecsökken, de a szárazföldi hatás még nem jut teljesen érvényre. Óceántól való távolság következménye: Ahogy távolodunk az óceántól, vagyis az országban kelet …

Földrajz érettségi

Magyarország felszíni vizeinek típusai, hasznosításuk

A felszíni vizeknek két típusa van. Vízfolyások (folyók, patakok, erek, stb…) és állóvizek (tavak, mocsarak, lápok, fertők). Magyarország folyóhálózata: Folyóhálózatunkat meghatározza a domborzat, azon belül a medencejelleg. Magyarország felszíni vízkészletének 90%-a „importból” származik, vagyis az országhatárokon kívülről érkezik. Ennek kedvezőtlen hatása, hogy sok vízfolyás már szennyezetten lépi át a határt. Az ország vízhálózata nem túl …

Földrajz érettségi

A meleg mérsékelt öv területeinek összehasonlítása és gazdasági tevékenysége

A meleg mérsékelt öv a mérsékelt övezeten belül helyezkedik el (táblázat és ábra erről ment ki  földrajzi övezetesség). A meleg mérséklet öv mindkét félgömbön a 30o és 45o szélességi körök között fekszik. Földrajzi helyzetére utal az öv idegen elnevezése: szubtrópusi, azaz trópusok „alatti”, trópusokhoz közeli öv. Az övön belül két eltérő éghajlatú területet különítünk …