Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A szótári szó a jel és rag nélkül álló, szótárazható nyelvi egység (például: olvas, okos, könyv, kék, sok). A közlésfolyamatban a szavak nemcsak így fordulnak elő, hanem a mondat részeként valamely jelentésmozzanatot tartalmaznak. A jelentésmozzanattal bővített szótári szó a szóalak. A szóalak tehát valamely szerkesztés eredménye, így jelentéssel bíró részekre bontható. Ezeket a részeket nevezzük …
Képszerűségen a közlés képfelidéző erejét és érzelemkifejező voltát értjük. A szemléletesség legfőbb költői eszközei a szóképek: a metafora, a metonímia, a szinesztézia, az allegória, a megszemélyesítés és a szimbólum. A szókép latin neve a tropus, görögül troposz, ami fordulatot jelent. A szóképek alapja a dolgok közti névátvitel valamely hasonlóság alapján. Szerepük a hatáskeltés, szemléltetés, érzelmi, …
Sok művészi szövegben a hangok kettős szerepet tölthetnek be: amellett, hogy a szavak építőkövei, a művészi válogatás és rendezés révén szerepet kaphatnak a mondanivaló gazdagításában. A nyelv hangjait alkalmilag stíluseszközzé tevő művészi eljárást hangszimbolikának nevezzük. Alapjául a hangok fizikai-akusztikai tulajdonságai szolgálnak, vagyis képzésük módja, és ennek megfelelően hangzásuk. A hangok kifejező és ábrázoló lehetőségét a …
Az irodalmi mű szövegének alapvető szerkezeti jellemzője a képi hálózat, amelyet az író a nyelvi egységek tudatos kiválasztásával és egyedi elrendezésével alakít ki. A hangok, szavak, szerkezetek, mondatok, szövegrészek kerülhetnek egymással olyan kombinációba, hogy többletjelentéssel gazdagodnak. Alakzatoknak, latinul sémáknak nevezzük a nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módját, a megszokottól eltérő használatát. Ezeket a hangoktól kezdve …
Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat. Ezek által nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, a szókincs bővülésének menete, a szövegformák fejlődése. Magyar nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől beszélhetünk. A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen, a X. század utáni korok nyelvemlékes korszakai nyelvünk történetének. Az egyház, a …
A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. Az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, azaz eszközök és stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód a stílusréteg. Életünkben legnagyobb szerepe a társalgási stílusnak van. A megértés; nyelvbeli és életbeli sikereink sokszor attól függenek, hogy miképpen fejezzük ki magunkat. A társalgási stílus tehát a mindennapi, kötetlen …
A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. Az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, azaz eszközök és stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód a stílusréteg. A tudományos stílus átfogó fogalom, hisz ide sorolandó a filozófia, a természettudományok, az alkalmazott tudományok és a művészetek stílusa. Azonban ezen eltérő területek nyelvének is vannak közös jellemzői. …
A legtágabb értelemben vett irodalmi nyelv a nemzeti nyelv írott változata, a nyelvi eszmény mintaképe. Központi és eszményi jellegénél fogva az irodalmi nyelv egy nyelv életében csak későbbi fokon alakulhat ki kisebb hatókörű csoportnyelvekből. A magyar nyelvben kicsiny a nyelvjárási tagolódás, ezért az írásbeliség nem csupán egyetlen nyelvjárást részesített előnyben, hanem többnek az elemeit ötvözte: …
A szépirodalmi stílusnak, azon belül pedig a lírának meghatározó sajátossága a képszerűség. Tágabb értelemben költői képnek nevezünk minden felidéző erejű metaforát, metonímiát, hasonlatot, stb. Szűkebb értelemben a költői kép több képszerű stíluselem kapcsolata, egységbe szerveződése. A képeknek egymáshoz való viszonyában fellelhetjük az alakzatokra jellemző eljárásokat, az ismétlést, a kihagyást és a felcserélést, ezért mondhatjuk, hogy …
A szöveg a teljesség és lezártság érzetét kelti, tehát egymással összefüggő mondatok sorából szerkesztett egész. A kapcsolatot a szövegösszetartó erő, a kohézió biztosítja. A kohézió “hatósugara” szerint megkülönböztetünk globális, azaz átfogó és lineáris, azaz egyenes vonalú kohéziót. A globális kohéziót a tartalmi-jelentésbeli kapcsolatok biztosítják, a lineáris kohézió a szövegfolytonosságban mutatkozik meg; alkotói a grammatikai kapcsolóelemek. …