Földrajz érettségi

Az egykori Jugoszlávia az 1. világháború után jött létre. A mesterségesen létrehozott állam a délszláv népeket tömörítette. Az ország etnikailag és vallásilag rendkívül kevert volt, melyhez jelentős fejlettségbeli különbségek társultak. Ezek folyamatos feszültségeket eredményeztek. A vallási, etnikai ellentétek szétfeszítették az országot. A ’90-es évek elején a tagköztársaságok sorra nyilvánították ki függetlenségüket. Szerbia ezt nem akarta …

Németország az Európai Unió legmeghatározóbb gazdaságával rendelkező országa. Erejét, teljesítményét jól mutatja, hogy míg 80 milliós lakossága az EU-nak kb. 15%-át adja, addig annak GDP-jéhez több mint 20%-al járul hozzá.  Nemcsak az Európai Unióban, hanem a világgazdaságban is jelentős szerepet tölt be. Ezt jelzi, hogy a világexportból való részesedés alapján (Kína után) a második. Mivel …

Az Európai Unió egy gazdasági unió. a világgazdaság egyik centrumtérsége. Kialakulásának több oka is volt: A 2. világháború utáni talpra állás csak a korábbi ellentétek félretételével, az erők egyesítésével volt lehetséges. Ezt ösztönözte az USA nyomasztó gazdasági fölénye és a kétpólusúvá vált rendszerben a Szovjetunió katonai fenyegetése. Az európai országok elveszítették gyarmataikat.  Elengedhetetlenné vált a …

Az 1950-es években az akkori nagy olajcégek, mint a Shell vagy az Esso, már rég megszerezték a brit, a dán és a nyugat-német jogokat a kutatásra az Északi tengeren. Egy amerikai kis-közepes olajcég, a Philips kereste meg Norvégiát, hogy szeretnének olajat kutatni az Északi-tenger norvég területein.  Norvégia elutasította az ajánlatot, két okból: – nem akartak …

A gazdaság minden ága energiát fogyaszt, így működésének feltétele a biztonságos energiaellátás. Ezt szolgálja az energiagazdaság, amely az energiahordozók kitermelését, energiaforrásokká való átalakítását és országos elosztását foglalja magában.  Magyarország energiahordozókban szegény. Ezek kitermelésében a fűtőérték alapján a szénhidrogének vezetnek. Felhasználásuk gazdaságosabb, mint a kőszéné. Vegyipari nyersanyagként, üzem- és fűtőanyagként egyaránt használatosak. A hazai földgáztermelés az …

A gépipar fejlettsége meghatározza az egész gazdaság színvonalát. Napjainkban a gépgyártás a magyar ipar húzóágazata. Ehhez döntően hozzájárult, hogy az iparágak közül a gépiparban zajlott le a leggyorsabban a magánosítás, a privatizáció. Ezt követően a külföldi tőkebefektetések nyomán gomba módra szaporodtak az új beruházások.  A rendszerváltozás előtt gépipari termékeket (autóbuszt, orvosi műszereket, hadiipari, híradástechnikai cikkeket) …

A magyar agrárgazdaság az előállított értékek, az export és a foglalkoztatás adatai alapján egyaránt jelentős szektora gazdaságunknak.  A mezőgazdaság a GDP-hez több mint 4%-kal járul hozzá. Ez csaknem kétszerese a fejlett európai országokénak.  A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése már a rendszerváltozás előtt megkezdődött. Később tovább folytatódott. A mezőgazdasági termelés is erőteljesen visszaesett.  A tulajdonosváltást követő …

Magyarország gazdasága és társadalma a 21. Század elejére jelentős átalakuláson ment keresztül. Ez pozitívumokat és negatívumokat, eredményeket és problémákat egyaránt magában hordozott.  Hazánkban a rendszerváltás békés úton ment végbe. Ennek eredményeként stabil, demokratikus berendezkedésű állam jött létre. A változás részeként a gazdaságban megtörtént a tulajdonosi és szerkezeti átalakulás, fokozatosan kialakultak az életképes húzóágazatok. A gazdaság …

Hazánk népessége hosszú ideje fogy. 2011-ben már nem érte el a 10 millió főt sem, holott 1980-ban még majdnem 11 millió főt számlálhattunk.  A 2. világháború végétől napjainkig sok változás következett be. Az élveszületések száma 1980-ig meghaladta a halálozásokét, tehát – változó mértékű – természetes szaporodás következett be minden évben. A születések száma két időszakban …

A tőke olyan érték, amely értéktöbbletet/profitot hoz a tulajdonosának. A világgazdaságban lévő tőke nagy része pénztőke formájában van jelen. A pénztőke országhatárokat átlépő mozgása a nemzetközi tőkeáramlás. Két típusát különböztetjük meg: a pénzügyi tranzakciókat vagy értékpapír-befektetéseket, ill. a működőtőke-befektetéseket. Az értékpapír-befektetések nemzetközi hitelezések, értékpapír-kereskedelmek vagy devizakereskedelmek lehetnek. A nemzetközi hitelezés bankok országhatárokon átnyúló pénzügyi utalásait …