Folyók:
A felszíni vizek közé a folyók és tavak tartoznak. Folyóhálózatunkban meghatározó a medencejelleg, vizeink 90%-a kelet felől érkezik. A vízhálózat nem sűrű, kelet felé egyre gyérebb.
Folyóinkon két árhullám figyelhető meg: tavasszal a hóolvadás (jeges ár), nyáron a csapadékmaximum miatt (zöldár).
Hazánk teljes területe a Duna (417 km) vízgyűjtőjéhez tartozik, mely folyó gyakorlatilag egész évben hajózható, ezért nemzetközi vízi út. Vízét ivó-és ipari vízként is felhasználják.
Szakaszjellege többször is változik hazánk területén, legjelentősebb mellékfolyói: Rába, Sió, Dráva, Ipoly, Tisza.
A Tisza magyarországi szakasza 596 km, hossza a folyószabályozások által jelentősen csökkent. Kanyargással szélesíti medrét, szélsőséges vízjárású, ami a hajózást korlátozza, csak Vásárosnaményig hajózható
Vize sok lebegő hulladékot szállít, ezért szőke Tiszának is nevezik
Gazdasági hasznosítás: vízierőművek (vízlépcsők): Tiszalök, Kisköre
Az öntözést a Tiszából leágazó csatornák (Nyugati-, Keleti-, Lónyai-főcsatorna)
Mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Zagyva, Szamos, Körös, Maros
Tavak:
Tavaink fiatal geológiai képződmények, legnagyobb tavaink (Balaton, Fertő, Velencei) árkos süllyedékben keletkeztek
Balaton: Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava, csekély mélységű, ezért nyáron erősen felmelegszik, télen pedig gyakran befagy, a Zala táplálja, vízét a Sió vezeti el
Fertő-tó: csak a déli része tartozik hazánkhoz, nagy részét nád borítja, vize a párolgás miatt sós
Velencei-tó: sekély mélységű, több mint felét nád borítja, vizét rendszeresen csapadék-és karsztvízzel pótolják
Morotvatavak: a folyókanyarulatok lefűződésével jöttek létre, ilyen a Szelídi-tó
Az Alföldön a szikes tavak a szélvájta mélyedéseket töltik ki – pl. nyíregyházi Sóstó, Fehér-tó
A karsztvidékeken dolinatavak keletkeznek, ilyen az aggteleki Vörös-tó
Melegvizes forrástavak: Hévízi-tó, Miskolctapolcai-forrástó
Gazdasági hasznosítás: halgazdálkodás, idegenforgalom
Felszín alatti vizek:
A talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, ártereken alacsonyabb, dombhátakon mélyebb
Korábban az ivóvíznyerés legfontosabb forrása volt, a felszínről bemosódó szennyeződés azonban szinte mindenhol ivássá alkalmatlanná tette, emiatt felértékelődött a nagyobb mélységben található rétegvizek, elsősorban a nagy nyomás alatti artézi vizek szerepe
A nagyobb mélységből érkező artézi vizek 25 fokosnál melegebb hévízként törnek a felszínre, melyek értékes ásványi anyagokat tartalmaznak, így gyógyászati célra rendkívül alkalmasak
Gyógyvizek: pl. Budapest fürdői, Zalakaros
A észkőhegységek gyomrában karsztvizek rejtőznek, melyek ivóvíz-ellátás céljából és ipari vízként is fontosak (pl. Miskolc, Eger, Pécs, várpalotai erőmű)