Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Tapasztalatból tudjuk, hogy a mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőt gyakorolnak. A mágnes rúd végein fejtik ki a legerősebb hatást, itt vannak a mágneses pólusok. Az egyforma pólusok taszítják, a különbözők vonzzák egymást. A Föld is mágnesnek tekinthető. Egyik pólusa az északi, a másik pólusa a déli sark közelében található. Az iránytűnek azt a pólusát, …
Az elektron felfedezése – 1897 J. J. Thompson (1906 Nobel díj) – megmérte a katódsugarat alkotó részecskék fajlagos töltését folyamat: – homogén mágneses térbe belépő töltött részecske körpályán mozog, tehát körmozgást végez illetve hat rá a Lorentz erő. , ahol r körpálya sugara, v a részecske sebessége (1) -szükséges a részecske sebessége – Thompson elektromos …
1. Klasszikus atommodellek Az elektron felfedezésével bizonyossá vált, hogy valamennyi atomnak alkotórésze egy az atomoknál parányibb, negatív töltésű elemi részecske. Így szükségessé vált olyan, az atom belső szerkezetére vonatkozó egyszerűsített elképzeléseket megalkotni, melyek számot adnak az atom tulajdonságairól. Az első atommodellt J. J. Thomson , az elektron felfedezője alkotta meg (1902) Thomson-féle „pudingmodell” szerint: Az …
A radioaktív sugárzások radioaktív bomlás következtében jönnek létre. Bomlás során az instabil atommagok minden külső beavatkozás nélkül más atommagokká alakulnak, miközben radioaktív sugárzást bocsátanak ki. Ennek következtében az adott mennyiségű sugárzó anyagban csökken az eredeti izotóp mennyisége. Az adott idő alatt lebomló atommagok száma arányos a meglévő atommagok számával. Ez alapján N(t)=N0*e-lambda*t. Ahol lambda a …
Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva. A Kepler-törvények a Naprendszer bolygóinak mozgástörvényei. 1. törvény: a bolygók olyan ellipszispályán keringenek, melyek egyik fókuszpontja a nap numerikus excentricitás: e= 2. törvény: a bolygókhoz húzott vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő területeket súrol 3. törvény: …
Newton: fizikus, matematikus, csillagász, filozófus tömegvonzás törvénye klasszikus mechanika tudománya fény részecske természete ” A természetfilozófia matematikai alapelvei” a tömeg, a lendület, a tehetetlenség fogalmát definiálta Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség a testek legfontosabb tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. „Minden test nyugalomban marad vagy …
Gravitációs erő: 1687 Newton kidolgozza a gravitáció elméletét Két test kölcsönösen vonzza egymást. a vonzó erő egyenesen arányos a két test tömegével és fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével. 1798-ban Cavendish megmérte az arányossági tényezőket: γ = 6,67× A testek két tömege: A gravitációs törvényben szereplő és más jellegű mennyiségek mint a korábban …
Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik. A hétköznapjaink során sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, elég, ha csak a biciklink kerekére, az óra mutatójára, vagy az uszodában a víz hullámzására gondolunk. A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a rezgőmozgás és a hullámmozgás. Ezek tárgyalásához elengedhetetlen néhány …
Hidrosztatikai nyomás: Nyugvó folyadékok súlyából származó nyomás. (irányfüggetlen) Egy A felületű, h magasságú gátra ható erő nagysága: -Ha a test nagyobb sűrűségű, mint a folyadék, akkor elmerül benne. -Ha a test és a folyadék sűrűsége egyenlő, a test lebeg. -Ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké, a test csak részben merül a folyadékba, vagyis …
Energiafajták Mechanikai: A testek mozgásából, kölcsönhatásaikból származó energiák: Mozgási energia: Forgási energia: Gravitációs energia: Helyzeti (potenciális) energia: (kis magasságok esetén) Rugalmas energia: Munka, munkatétel Munka: Fizikai értelemben munkavégzésről beszélünk, ha erő hatására elmozdulás történik. Állandó erő munkája: szakaszon: görbén Változó erő munkája: Megegyezik az erő elmozdulással párhuzamos komponense – megtett út grafikon alatti …