Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Alapvetően 3 halmazállapotról beszélünk. Szilárd, folyékony, légnemű anyagokat különítünk el. Gyakran előfordul, hogy egy-egy bizonyos anyagnak, bizonyos körülmények között, megváltozik a halmazállapota: Olvadás során: egy szilárd kristályos anyaggal állandó nyomáson hőt közlünk először az anyag hőmérséklete növekedni kezd (a folyamat ezt a részét leíró egyenlet: Q=c*m*deltaT), majd egy bizonyos hőmérsékletet elérve az anyag megolvad, folyékonnyá …
– gáz: apró részecskék összessége, melyeknek mérete nagyon kicsi. Szüntelenül mozognak, az edény falának ütköznek – ha adott mennyiségű és térfogatú gázban a nyomás mindenhol egyforma: egyensúlyi állapotban van – állapotjelzők: T (hőmérséklet), p (nyomás), V (térfogat), m (tömeg) Olyan fizikai mennyiségek, melyeket a gázt alkotó sokaság kollektíven határoz meg – a gáz állapotának megváltozását …
A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye A környezetével kölcsönhatásban lévő rendszer belső energiája két módon változtatható meg: hőközléssel (hőfelvétel, hőleadás) és munkavégzéssel. ∆Ebelső = Q+wkörny A hőtan I. főtétele: a testek belső energiájának megváltozása egyenlő a testtel közölt hőmennyiség és a testen végzett mechanikai munka előjeles összegével. Ez a tétel az energia-megmaradásnak egy …
Alapfogalmak -fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt (300.000 km/s sebességgel) megtesz. E mértékegység bevezetése azért volt szükséges, mert a csillagászatban hatalmas távolságokkal dolgoznak. (1 fényév = kb m) – csillagászati egység: a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye (jele: CsE, 1 Cse ~ 150 ezer kilométer = 8,3 fényperc) …
Kialakulás: A város a településszerkezetben központi szerepkört tölt be. Olyan intézmények is találhatóak benne, melyek nemcsak a városi lakosság ellátását biztosítják (pl. munkahelyek, orvosi ellátás) Az első városok kialakulásában a kézművesség és a kereskedelem fejlődése játszotta a fő szerepet. Az ipari forradalom hatására a városok száma és szerepköre is gyorsan bővült. Erről a 20-as töritétel …
Az emberiség népességszámának növekedése a kezdetekben igen lassú volt. A hiányos ismeretei miatt jelentősen kiszolgáltatottá vált a természet erőinek. A természetes szaporulat az élve születések és halálozások közötti különbség ezrelékben kifejezve. A Föld népessége az ipari forradalom után először lassan, majd nagyjából 1930-tól gyorsan növekedett. 1930 és 1980 között 50 év alatt a világ lakossága …
Amerika a keleti kivételével minden féltekére átnyúlik, kettő vagy három része van (attól függően, hogy Közép-Amerikát hová számítjuk). Észak-Amerika: Partvonala tagolt: számos sziget, félsziget, öböl tartozik hozzá. Két éghajlati övezetben fekszik, a hegyvidéki, függőleges övezetesség mindkettőben megtalálható. Fő vízválasztó a Sziklás-hegység, fő folyói: Mississippi, Szent Lőrinc-folyó, Colorado A tavak többségét a jég vájta ki (Felső, …
Észak-Európa: Észak-Európa természetföldrajzára a kétarcúság jellemző Keleten van Európa ősi magja, a Balti-pajzs, melyhez gyűrődött a kaledóniai hegységképződés során az éghajlatválasztó Skandináv-hegység. Észak-Európa e területeit a negyedidőszaki eljegesedések jégtakarója teljesen átformálta, a jégkori vastag jégtakaródóból leereszkedő gleccserek U keresztmetszetű völgyeket vájtak. A domborzati eltérés miatt az állat-és növényvilágban is jelentős eltérések figyelhetőek meg. Észak-Európa vízhálózatát …
Éghajlat: Magyarország éghajlatát távoli területek fölött kialakuló légköri képződmények, a tényleges és viszonylagos földrajzi helyzet hatásai irányítják Hazánk az északi mérsékelt övezet valódi mérsékelt övében helyezkedik el Az ország területén a négy évszakos nedves kontinentális vagy mérsékelt szárazföldi éghajlat jellemző. Az Atlanti-óceántól való távolság miatt a kontinentális hatás kelet felé egyre jobban érvényesül, azaz csökken …
Folyók: A felszíni vizek közé a folyók és tavak tartoznak. Folyóhálózatunkban meghatározó a medencejelleg, vizeink 90%-a kelet felől érkezik. A vízhálózat nem sűrű, kelet felé egyre gyérebb. Folyóinkon két árhullám figyelhető meg: tavasszal a hóolvadás (jeges ár), nyáron a csapadékmaximum miatt (zöldár). Hazánk teljes területe a Duna (417 km) vízgyűjtőjéhez tartozik, mely folyó gyakorlatilag egész …