A család
a család fogalma
olyan együtt élő kis csoport, melynek tagjait házassági kapcsolat vagy leszármzás (vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás) köti össze
az emberré válással egyidős
a forma történetileg változik
a család létrejötte: házasság / élettársi kapcsolat / együttélés
házasság:
jogilag: egy féri és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít anyakönyvvezető előtt
szociológiailag: nem kell jogi aktus, papír → egy férfi és egy nő tartós együttélése = élettársi kapcsolat
zsidó-keresztény fogalom: a család célja a reprodukció
típusai:
monogámia
poligámia
poliandria = többférjűség → Tibet környéke, nomád népek
poligímia = többnejűség → iszlám: 4 feleség, Mormon vallás
csoportházasság: törzsi társadalmakban
egynemű házasság → homoszexualitás
szexuális irányultság: ennek a megítélése a történelemben változó → pl. antik görög világ: szex ≠ házasság; szexualitás = szépség
jogi elfogadás: lehetővé teszi az egyneműek együttlétét
együttélés — ma Magyarországon
házasság — Nyugat-Európában és az USA egyes államaiban legális
gyerekvállalás
válás: a polgári társadalom létrejötte óta legális
a család funkciói
állandó funkciók:
reprodukció → gyerekvállalás → szocializálás, a társadalom értékrendszerének átadása
pszichés és jogi támogatás, biztonság nyújtása
változó funkciók
termelői egység (régebben, ma már nem jellemző)
fogyasztói egység (a polgári társadalom létrejötte óta)
a család típusai
történeti típusok
nagycsalád = több generáció együttélése
pl. magyar paraszti család → a fiúgyermek házastársai is — palóc vidéken 1948-ig
az ipari forradalom előtt ez általános
előnyei: munkamegosztás a paraszti világban → pl. középkor: a céhek működtetése a család feladata
család = háztartás
kiscsalád = nukleáris család (= a legkisebb egység)
az ipari forradalom után → gyárak jönnek létre → létrejön a munkásosztály → a család már nem termelési egység
a polgári társadalomban a nő kiszorul a gazdasági szerepből → a férj az eltartó, a feleség az eltartott
mai családtípusok → létrejöttük oka a gazdasági és társadalmi átalakulás, értékrendek változása → válások gyakorivá válása
egyszülős család
mozaik-/patchworkcsalád
nemi szerepek a családban
alapja: biológiai különbségek
elsajátítás, befolyásoló tényezők:
család → nemi szerepekre való szocializáció
külső társadalmi elvárások — pl. öltözködés, vita a játékokon, stb.
iskolai nevelés
2. A család szerepe napjainkban
gyermeknevelés és szocializáció
szocializáció: azoknak a normáknak, értékeknek, hagyományoknak, attitűdöknek az elsajátítása, amelyek az adott kultúrában, környezetben használatosak
színterei:
család → elsődleges, legfontosabb
az intézményi nevelés szervezetei — pl. iskola
a társadalom szeletei — pl. iskola, korosztály, baráti kör, stb.
a nevelés
kérdések: nevelés vagy öröklődés? van-e jó és rossz nevelés?
a családi nevelés (problémái)
szocializációs funkciókat lát el
gondozás, biztonságnyújtás
interakciós tér nyújtása
modellnyújtás
a kommunikáció rendjének megalapozása
a nevelés szintjei
primer és szekunder szint
az utánzás szerepe
egy megbízható személy állandó jelenléte → anya-gyerek kapcsolat → hospitalizáció (anya nélkül a gyerek befeléforduló)
a szocializáció terei
társadalmi szerepek elsajátítása: nemi, háztartási, szülői
kulturális tőke
konfliktuskezelés, fruszráció feloldása, stb.
nyelvi szocializáció
Brenstein: nyelvi készségek vizsgálata 6 éves korban
zárt kód: szituációhoz, helyzethez kötött — utasítások alapján → alsóbb osztályok
nyitott kód: elvont kifejezésmódok alkalmazása, elvonatkoztatás a szituációtól → középosztály
→ a nyelvi kód tükrözi a gondolkodás összetettségét → a zárt kóddal rendelkezők hátrányban → a különbségek (pl. társadalmi) megsokszorozódnak
a családi légkör lehet…
meleg és engedékeny
hideg és engedékeny
meleg és korlátozó
hideg és korlátozó
3. A család megítélése napjainkban
válságban van-e a család?
igen:
a reprodukció csökken → kevés a gyermek (széles társadalmi probléma)
sok a válás → elvész a biztonság
elmagányosodás → az állam visszautalja a családokhoz az idősek eltartását
értékrendváltozás
fogyasztói társadalom → szétzilálja a család fogyasztói egységét
nem:
válság nincs, csak változás → csak félünk a változástól
rosszul definiáljuk a család fogalmát → igaz-e a hagyományos család definíciója ma is?