A várható életkor és a születésszám változásának jellemzői és társadalmi következményei

1. Demográfia

2. • a népességfejlődést vizsgáló tudomány

   • története: tudományként a 17. századtól — londoni halálozási statisztikák vizsgálata; a 20. századtól jelentős

   • Magyarország

     • • 1869 első népszámlálás → innentől 10 évenként

       • olykor csúszások (pl. 1921)

   • célja

     • • a népesség számának, összetételének, állapotának és változási folyamatainak vizsgálata

         • • szempontok: nem, kor, nyelv, vallás, etnikum, területi elhelyezkedés, társadalmi-gazdasági összetétel

           • befolyásoló tényezők: születés és termékenység, halálozás és halandóság, házasság és válás, vándorlás

   • fogalmak

     • • fertilitás = termékenység: születések szintje egy adott népességen belül egy év során

       • mortalitás: a halálozások szintje egy adott népességen belül egy év során

       • kivándorlás = emigráció: tartós, végleges letelepedési szándékú nemzetközi vándorlás

       • vándorlás = migráció: olyan helyváltoztatás, hogy a személy már nem képes korábbi munkahelyére járni

       • természetes szaporulat/fogyás: a születések és a halálozások egyenlege

         • • fertilitás > mortalitás → természetes szaporulat

           • fertilitás < mortalitás → természetes fogyás

       • tényleges szaporulat/fogyás: a természetes szaporulat/fogyás + a vándorlási különbözet egyenlege

       • születéskor várható átlagos élettartam: megmutatja, hogy a halandósági viszonyok változatlan fennmaradása esetén átlagosan mennyi ideig élne a népesség

2. Magyarország demográfiai jellemzői

1. • romló népesedési helyzet

     • • okok

         • • a társadalom egyes csoportjainak általános magatartásváltozása

             • • a gyermekek szerepének megváltozása

               • a nők szerepfelfogásának átalakulása

1. • • • • • a rendszerváltással együtt járó elbizonytalanodás → új alkalmazkodási stratégiák

           • a rendszerváltás után nemzetközi migráció → kivándorlás azóta is

           • trend a ’90-es évek végétől: késői házasodás és alacsony termékenység (minta: Ny-Európa); gyakori válások, jó életszínvonalra törekedés → későbbi, kevesebb gyerek születése

           • szülésszabályozás → fogamzásgátlás, abortusz

           • a nők várható élettartama nagyobb, mint a férfiaké

           • ellensúly:

             • • halandóság folyamatos csökkenése

               • technológiai fejlődés → orvostudomány fejlődése

               • Magyarország migrációs célország

1. • • • jelenségek, mutatók

         • • taratós elöregedés → 60+ generáció térnyerése, 15- generáció térvesztése

           • nőtöbblet: több férfi születik, de 50 év felett nőtöbblet lesz

           • az 1980-as évek óta népességfogyás — 30 év alatt több, mint 7%-os csökkenés

           • várható élettartam — 2012

             • • országos

                 • férfiak: 71,5 év

                 • nők: 78,4 év

               • Budapest

                 • férfiak: 73,4 év

                 • nők: 79,3 év

1. • • • • • • • Borsod-Abaúj-Zemplén megye

                 • férfiak: 69 év

                 • nők: 76,8 év

→ ez az uniós átlagokhoz képest alacsony

→ a rendszerváltás óta a nők értéke romlott, a férfiaké javult

1. • • • • • a születésszám változása

             • • befolyásoló tényezők

                 • a szülőképes korú nők száma

                 • a nők termékenysége

               • csökkenő tendencia

1. • • • • • • • • az 1990-as években nő a szülőképes korú nők száma, de csökken a születéseké

                 • 1970 és 2011 között a szülőképes korú nők száma 11%-kal, a születésszám 42%-kal esett vissza

1. • • • • • • • évente kb 90 ezer gyermek születik

               • egy szülőképes korú nőre átlagosan 1,34 gyermek jut — EU-s átlag: 1,69 gyermek

               • változó gyermekvállalási magatartás

                 • az első gyermek átlagosan 29 évesen

                 • az anyák több mint fele 30 év fölötti

→ megszűnhet a kétgyermekes családmodell

1. • • • • • • • • 100 szülésre 65 abortusz jut

               • a születésszám csökkenésének okai

                 • kevesebb házasságkötés, egytagú háztartások

                 • az első gyermekvállalás későbbre tolódása

                 • a tanulási idő meghosszabbodása → későbbi önállósulás

1. • • • következmények

         • • elöregedés

→ fenntarthatatlan nyugdíjrendszer → teher a fiatal generációra

→ kevésbé innovatív társadalom

→ felgyorsult, megváltozott világ → az időseknek kevés a tapasztalatuk → az idős lét társadalmi értéke csökken

→ kevesebb aktív és munkavállaló állampolgár → 38% alatt összeomlik a társadalom

1. • • • • • kivándorlás

→ magasan kvalifikált, ambiciózus emberek elmennek

→ külföldön adóznak

→ itthon kevesebb gyerek születik

→ nincs, aki az idős generációt eltartsa

1. • korfák jellemzői

     • • 1900-as évek — piramis

         • • nagy termékenység, de csecsemőhalandóság, korai halálozás

           • fiatal társadalom → a népesség többsége 30 év alatti

       • 1950-es évek

         • • aki túlélt egy nagy népességcsökkenést, az meg tud öregedni

           • a férfiak korábban halnak

       • 2000-es évek — amorf/hagyma

         • • az idősebb korosztályban több a nő

           • a Ratkó-korszak (gyermektelenségi adó, abortusz-tilalom → baby boom) gyerekei (60 év) és az ő gyerekeik (30 év) sokan

           • kevés gyerek születik

       • 2050-es évek

         • • nagy népességfogyás

           • idős/elöregedett társadalom

1. • • • • • • Ratkó-unokák (75 év)

             • rendszerváltás utáni baby boom (60 év)