Az erkölcs, a jog, a hagyomány, a szokás — a fogalmak jelentése, jellemzői, viszonyuk egymáshoz — esetleges ellentétességük következményei illetve feloldása

Társadalmi szabályok

• jogrendszer, illem, szokások, hagyományok, erkölcs → minden, ami a társadalmi/emberi együttéléshez szükséges, megkönnyíti az együttélést

• a be nem tartásuk következményeket von maga utá

• kialakulásuk

  • • amióta van társadalom, azóta vannak szabályai

    • eredetileg a vallás határozta meg: parancsolatok és előírások, pl. “Ne ölj!” → büntető: Isten

    • később szekuralizáció: a törvény a meghatározó → bünető: az állam

    • a kialakulás folyamata

1. 1. 1. 1. 1. az ember természeti lény → eredetileg ösztönök vezérlik: fajfenntartás, életösztön, utódaik védelme, hierarchia és terület védelme

            2. az ember társadalmi lény → gondolkodó lény

• • • • • • • a túlélés lehetősége csak csoportban → kommunikál: értelmes, tagolt beszéd

            • csoportban való együttélés szükségessége:

              • utódgondozás → szocializáció → család, iskola

1. 1. 1. 1. 1. az ember erkölcsi lény → ez különbözteti meg az ösztönlényektől

• • • minden társadalomnak van pontos magatartásleírása, minősítése → bünteti a normaszegést → kiközösít, megszégyenít

    • célja, hogy az embert megkülönböztesse az ösztönlényektől

      • • a jó és rossz megkülönböztetése

        • az emberek és a társadalom kiismerése

    • elsajátítása: beleszületés → szocializáció

• változásuk

  • befolyásolják: praktikum, kultúrák keveredése, tudomány és technika fejlődése, életkor változása, nemek

  • a társadalom értékrendje változik → szabályai változnak

1. 1. 1. 1. tradícionális társadalom: hagyományok tisztelete → ezek szabják meg a szabályokat

         2. polgári társadalom: nagyjából a protestáns etika a szabályok alapja; nagy változás az egyénközpontúság

         3. fogyasztói/információs (kívülről irányított) társadalom: a média irányítja, befolyásolja a társadalmi szabályokat

1. hagyomány

• • régre visszavezethető, különböző társadalmaban kialakult, ma már általában nem racionláis cselekvés

  • az előző generációktól átvett tudás alkalmazása

1. szokás

• • régre visszavezethető ismétlőső viselkedés, rituálé

    • • szokásjog: nincs írásba foglalva, a megszegéséért nem jár különösebb megtorlás, de a közösség az ügyben mindig ugyanúgy jár el a kialakult szokás alapján

4. illem

• • kulrúránként, közösségenként eltérő szokársrendszer → azért tartjuk be, mert “úgy helyes”

  • főleg hétköznapi viselkedési szokások/minták, pl. evés késsel-villával, köszönés

  • mögötte tisztelet, hierarchia, értékrend jelenik meg

5. erkölcs

• • adott közössségben keletkezett belső értékek olyan közösségi szabályrendszer (=norma), amely abban a közösségben mindekire érvényes, és a megsértéséért a közösség megbüntet

  • a szerepét folyamatosan átveszi a jog → írott jog Hammurapi óta (i. e. 17-18. sz) → esetjog, talio-elv

  • nem egyértelmű, függ a közösség jellemzőitől → ugyanaz az erkölcsi helyzet tud máshogy működni

  • vannak valláson alapuló, félelem által meghatározott alaperkölcsi előírások

  • csoportosítás

• • • • vonatkozás szerint

        • • közerkölcs

          • magánerkölcs

      • kialakulás szerint

        • • valláserkölcs

            • • saját csoport tiszteletben tartása

              • a szabályokat felsőbb erő (Isten) határozza meg → mi a bűn/jó/igazság

              • megbocsátást biztosít → vezeklés

          • világi erkölcs

            • • megfelelés a társadalom elvárásainak

              • alapvető/elidegeníthetetlen jogok tiszteletben tartása

              • liberális alaptézis: mindent szabad, ami másnak nem árt → a jogrendszer korlátoz: ha mi elvesszük mástól a jogait, tőlünk is elvehetik

              • ellentétessség: az erkölcsi elvek és a törvények összhangja nem valósul meg

6. jog

• • szabályrendszer, amit egy arra felhatalmazott közösség/testület alkot meg szabályozott eljárás keretében, és szankciókat rendel hozzá → betartás külső kényszerre

    • • Magyarországon az országgyűlés hoz törvényeket

  • összevetés az erkölccsel

    • • a jog gyorsabban változik, mint az erkölcs

      • két erkölcsi szabály elfér egymás mellett, míg egy jogszabály inkább kirekesztő jellegű

      • a jog felülírhatja az erkölcsöt, de nem jó, ha a kettő nagyon távol kerül egymástól

  • kialakulása

    • • hagyományok, szokások → szokásjog → jogrendszer

      • írásba foglalás: azért, hogy megismerhető és hivatkozható legyen

        • • hagyományosan az uralkodó alkotja és alkalmazza

• • • • • • egyik első írásba foglalása a jognak: Hammurapi

• a társadalmi szabályok ellentétessége

  • • pl. gyorshajtás: büntetendő, de közben a gyorshajtó szállíthat szülő anyát, haldokló embert

      • • kiküszöbölés: a bíró mozgástere, súlyosbító/enyhítő körülmények

    • pl. vérbosszú: jogtalan, de bizonyos társadalmakban elfogadott → az elkövetőt visszafogadják