Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. Az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, azaz eszközök és stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód a stílusréteg. A tudományos stílus átfogó fogalom, hisz ide sorolandó a filozófia, a természettudományok, az alkalmazott tudományok és a művészetek stílusa. Azonban ezen eltérő területek nyelvének is vannak közös jellemzői. …
A legtágabb értelemben vett irodalmi nyelv a nemzeti nyelv írott változata, a nyelvi eszmény mintaképe. Központi és eszményi jellegénél fogva az irodalmi nyelv egy nyelv életében csak későbbi fokon alakulhat ki kisebb hatókörű csoportnyelvekből. A magyar nyelvben kicsiny a nyelvjárási tagolódás, ezért az írásbeliség nem csupán egyetlen nyelvjárást részesített előnyben, hanem többnek az elemeit ötvözte: …
A szépirodalmi stílusnak, azon belül pedig a lírának meghatározó sajátossága a képszerűség. Tágabb értelemben költői képnek nevezünk minden felidéző erejű metaforát, metonímiát, hasonlatot, stb. Szűkebb értelemben a költői kép több képszerű stíluselem kapcsolata, egységbe szerveződése. A képeknek egymáshoz való viszonyában fellelhetjük az alakzatokra jellemző eljárásokat, az ismétlést, a kihagyást és a felcserélést, ezért mondhatjuk, hogy …
A szöveg a teljesség és lezártság érzetét kelti, tehát egymással összefüggő mondatok sorából szerkesztett egész. A kapcsolatot a szövegösszetartó erő, a kohézió biztosítja. A kohézió “hatósugara” szerint megkülönböztetünk globális, azaz átfogó és lineáris, azaz egyenes vonalú kohéziót. A globális kohéziót a tartalmi-jelentésbeli kapcsolatok biztosítják, a lineáris kohézió a szövegfolytonosságban mutatkozik meg; alkotói a grammatikai kapcsolóelemek. …
A szöveg a nyelv és a beszéd legmagasabb szintű egysége. Van kommunikatív tartalma, megszerkesztett, lezárt nyelvi egység. Tartalma mindig valamilyen közlemény, szerepe tehát valamilyen üzenet közvetítése. Megformáltságának fő vonása, hogy nyelvi eszközökből áll. Hatása függ a közlésfolyamat tényezőitől. A szöveget tartalom szempontjából a teljesség, a megformáltság szempontjából pedig a kerekség, lezártság jellemzi. Terjedelme és megformáltsága …
A nyelv szókészletébe nemcsak szavak tartoznak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák, állandósult szókapcsolatok is. Az állandósult szókapcsolatok legfontosabb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Jelentésük nem szószerinti, hanem átvitt (pl. csütörtököt mondott: Pista szerda helyett csütörtököt mondott -ez esetben nem állandósult szókapcsolatról beszélünk, hisz ez nem átvitt értelmű). Az állandósult szókapcsolatoknak nagy a stiláris …
A honfoglalás után a letelepedett magyarság körében a latin írás honosodott meg. Az első magyar nyelvű szövegek, melyek fennmaradtak: a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Néhány hangunk írásmódja 900 éve változatlan, pl. b, m, n, l, stb. Más hangok írásmódja századokig ingadozott pl. s, sz, z, zs, c, cs, h, v, gy, ty, ny, …
Minden szónak van hangalakja és jelentése. A szavakat a hangalak és a jelentés viszonya szerint is lehet osztályozni. Megkülönböztetünk egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú és rokon értelmű szavakat. Egyjelentésű a szó, ha hangsora csak egy jelentést idéz fel. Nem sok ilyen szavunk van. Egyjelentésűek általában a bonyolultabb szóösszetételek, a szakszavak, néhány toldalék. Egyjelentésű szavak például: ablakpárkány, …
A névmás más szót, szavakat helyettesítő szó: “más név”. Csak általános, elvont jelentése van, amelyből konkrét, aktuális jelentés csak az adott beszédhelyzetben válik, tehát helyettesítő forma. Helyettesítheti egy mondat vagy tagmondat már korábban említett, esetleg később említendő szavát (főnév, melléknév, számnév, határozószó), szószerkezetét. Összefoglalhatja egy mondat vagy akár egy egész mű tartalmát is. Névmásokkal nemcsak …
A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót eggyé kapcsolunk össze. Ha az új szó valamely alkotóeleme már maga is összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (gépkocsivezető). Összetett szavak keletkezhetnek mondatban vagy azon kívül. A gyakran egymás mellett előforduló szavak jelentése lassan egységesül, s fokozatosan új szóvá tapadnak össze. Létrejöhetnek még …