Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
József Attila élete Élete: 1905-ben született Budapesten. Az apja a költő hároméves korában elhagyta a családot. A család egyre mélyebbre süllyedt a nyomorba, végül ötévesen az édesanyja állami gondozásba adta egy időre. 1919-ben halt meg az édesanyja. Nővére férje lett a gyámja. Gimnazista korában fedezték fel költői tehetségét. Magántanulóként érettségizett, majd Szegedre került magyar-francia-filozófia szakra. …
Kosztolányi Dezső életrajza és pályaképe 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit. 1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Babitscsal, Juhász Gyulával. 1904-ben beiratkozik a bécsi egyetemre; 1905-ben hazatér, de nem megy vissza az …
A kávéházak kulturális szerepe: a kávéházak a múlt századokban a kultúra és a szórakozás színhelyei voltak, olyan helyek, ahol a művészek találkoztak, és esélyt kaphattak az érvényesülésre. Irodalmi színhely: írók, költők találkozási helye. Egy kávéháznak saját vendégköre volt törzsvendégekkel. Egyéb művészi csoportok is jártak kávéházba: festők, szobrászok. volt, hogy képpel fizettek a tulajdonosnak a fogyasztásért, …
(olvasandó versek: Tartózkodó kérelem, A boldogság, Az estve) Csokonai, a „Cimbalom” Csokonai Vitéz Mihály a XVIII. század második felének legnagyobb és legjelentősebb költője. „Cimbalom” – sokszínű költészete miatt csak így emlegetik a magyar felvilágosodás kiemelkedő költőjét, Csokonai Vitéz Mihályt, akire korának valamennyi stílusa és irodalmi törekvése hatott. Ezért mondjuk: stílusszintézist hozott létre: sokszínű költő volt, …
Szimbolizmus és szecesszió Ady költészetében Ady költészetére a szimbolizmus stílusjegyei jellemzőek. Verseiben egyéni képrendszert teremt, melynek középpontjában önmaga állt. A versek történése rendszerint fiktív térben és időben játszódik. Szóképei nem egyszerűen metaforák, hanem – összetettségük révén – szimbólumok. Valamennyi szimbólum a középpontban álló személyiségre utal. Egy-egy ilyen képpel felnagyítja magát, és a képek sejtelmes titokzatossága, …
A felvilágosodás jellemző vonásai A felvilágosodás szellemi mozgalom. Fénykora nagyjából a 18. századdal esik egybe. Kiindulópontja az emberi ész és annak képessége a szabad vizsgálódásra. A felvilágosodás jelszava: „Merj gondolkodni (Sapere aude)!” – Horatius. Angliában a felvilágosodás idején a polgárosodás korán végbe ment. Az olvasók száma megnőtt. A líra visszaszorult, a próza vette át a vezető …
Mikszáth Kálmán az 1880-as évek elején vált elismert íróvá tót és palóc novellái révén. Mikszáth előtt a magyar epikus irodalomban a parasztemberek legföljebb mellékalakokként, epizódszereplőkként tűntek fel, életük, személyiségük nem került előtérbe. Mikszáth szakítva ezzel a „hagyománnyal” épp a parasztságot, a parasztemberek életét ábrázolja novelláiban főszereplőként (elsősorban szülőföldjének, a Palócföld lakóinak életét). Mikszáthnak két novellaciklusa …
AZ ÍRÓRÓL Potozky Csíkszeredán született 1988-ban, ott járt gimnáziumba. A kolozsvári egyetemen szerzett újságíró-szakos diplomát. A Nappá lett lámpafény előtt már megjelent egy novelláskötete, az Áradás, s rögtön sikereket hozott a szerzőnek. Idén jelent meg első regénye, az Éles. Ennek narrátora egy kelet-közép-európai egyetemista, az ő élményeit olvashatjuk, melyben kocsmázás, házibuli, verekedés, fosztogatás, féltékenység, önkínzás a meghatározó elemek. …
Örkény István a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Elődjének tekinthető a XIX. századi orosz realista epika szerzői közül Gogol, a groteszk megteremtője. A groteszk a komikum egyik fajtája, mely össze nem illő elemeket társít. A groteszk művekben ötvöződik a félelmetes, a torz és a fenséges, és mindezek mellett megjelennek a kedves, kicsinyes, komikus és …
Rövid pályakép Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született, szegényparaszti családban. Írói pályáját a Nyugatban kezdte. Előbb a naturalista, majd a kritikai realista irányzat kiemelkedő képviselője volt. Elbeszéléseiben és regényeiben, majd drámáiban is a magyar élet minél teljesebb bemutatására törekedett. Jellegzetes műfajai a novella és a hosszabb elbeszélés, a regény, a társadalmi dráma. A tanulmány és az esszé …