Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)

gr. Teleki Pál (1879-1941):

• erdélyi családból származik

• konzervatív politikus

• földrajztudósként hírnevet szerez

• Béketárgyalásokon felhasználják a küldöttek Teleki „vörös-térképét”

• 1905-ben lett először az országgyűlés tagja

• Tanácsköztársaság alatt: Anti Bolsevista Comité tagja

• Simonyi-Semadam-kormány külügyminisztere

• 1920. július 19-én miniszterelnökké nevezi ki Horthy

• Gazdaság: Válság/Trianon/Háborús kimerülés következménye:

  • erdélyi és északi ipari központok kiesnek

  • 1920-ban földosztás Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus javaslatára: túl kicsi (3-4 holdas) parcellákat adnak

• Belpolitikai konszolidáció: Teleki idején kezdődött

• 1920. numerus clausus (jelentése: zárt szám): az egyetemekre a zsidókat az országos számarányuknak megfelelően lehetett csak felvenni

• 1921: első királypuccs sikertelen, Teleki legitimista ezért lemond

• 1926-tól a felsőház tagja

• 1939-41: újra miniszterelnök

• ápr. 11.: Magyarország kilép a Népszövetségből

• május 5.: II. zsidótörvény bevezetése:

• • már faji alapon különböztette meg a zsidókat a nem zsidóktól

  • tiltotta a házasságot és a nemi kapcsolatot a zsidók és nem zsidók között

• szept. 1.: második világháború kezdete  Teleki: fegyveres semlegesség politikája

• • • • 1940:

        • aug. 30.: a második bécsi döntés értelmében visszacsatolják Erdélyt

        • nov. 20 csatlakozunk a háromhatalmi egyezményhez

        • dec. 12.: Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerződést köt

          • 1941:

            • tavasz: németellenes puccs Jugoszláviában

            • Hitler Magyarország segítségét kéri a Jugoszlávia elleni háborúhoz, de ez szövetséges hadüzenetet vonna maga után

            • ápr. 3.: Teleki öngyilkos lesz

Bethlen István (1874-1946):

• erdélyi családból származik

• 1901-től képviselő (Szabadelvű Párt)

• Antibolsevista Comité vezetője

• 1921-31 miniszterelnök

• 4 kérdés megoldása szükséges:

  • egységes kormánypárt létrehozása

  • MSZDP-vel való viszony rendezése

  • királykérdés megoldása

  • jobboldali radikalizmussal való leszámolás

• 1921. okt. 20.: 2. királypuccs (IV. Károly)  kisanatant megalakul, IV. Károly Madeirára menekül, 1922-ben meghal

• 1921. december:

  • Bethlen-Peyer paktum:

• Peyer Károly: a szociáldemokraták vezetője

• Bethlen felajánlotta, hogy legálisan működhet a szocdem párt, ha a közalkalmazottak és a vasutasok körében nem szervezkedik

• • 1922-ben Magyarország belép a Népszövetségbe

    • 1924:

      • 250 millió aranykorona népszövetségi kölcsön

      • megalakul az MNB

• • • 1927:

      • pengő bevezetése

      • magyar-olasz barátsági szerződés

• • 1926: felsőházi törvény: a parlament újra kétkamarás (1918. okt. 16-án szűnt meg a kétkamarás rendszer)

  • A Felsőház arisztokratákból, magas egyházi és világi tisztviselőkből állt

  • Kétszer visszaküldhette az Alsóháznak a törvényjavaslatokat megvitatásra

• Gazdasági konszolidáció:

• • első világháború és a forradalmak után a politikai problémáknál fontosabb

  • Monarchia gazdasági rendszere darabokban

  • exportlehetőséget kell keresni

  • koncepció:

    • protekcionizmus

    • importkorlátozás

• Gazdasági válság és a kormány bukása

  • 1929. New York- hitelválság

  • 1931-ben begyűrűzik Magyarországra is

  • Mezőgazdasági árak zuhannakagrárolló

  • Ipari termelés negyedével esik vissza

  • Nő a munkanélküliség

  • bankzárlat

• • • • • Nem tudja felszámolni a válságot1931. aug. 18.: Bethlen lemond

        • Továbbra is befolyásos politikus marad

        • 1946-ban Moszkvában hal meg

Kádár János (1912-89)

• Pályája eleje:

• 1930-tól az illegális Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének tagja, majd titkára

• 1933. KIMSZ egyik gyűlésén letartóztatják

  • • 2 év fogházra ítélik

    • megismerkedik Rákosi Mátyással

• 1948-50: belügyminiszter

• Kádár szerepe az ’56-os forradalomban:

  • november 4-én megalapuló Forradalmi Munkás-Paraszt kormány miniszterelnöke

  • majd Ő vezeti a megtorlásokat

• • • • 1963-ig kemény diktatúra

  • az 1956-os forradalom megtorlása

• • • • 1956-89: Kádár az MSZMP főtitkára

      • 1957-től perek

• • • 1958. június 16. : Nagy Imre, Maléter Pál kivégzése

• 1963-tól puha diktatúra:

• 1963: az 1956-ban elítéltek zömét szabadon engedik

• Elvetette a Rákosi féle személyi kultusz kialakítását, mert a szovjet vezetés nem venné jó néven

• Kádár as folk= úgy él mint a nép és betemetteti az úszómedencéjét

• Külföldi elnevezés: „gulyáskommunizmus” vagy „fridzsider-szocializmus”

• Magyarország a „legvidámabb barakk”: a lehetőségekhez képest a legjobb életszínvonalat nyújtotta a szocialista tömbön belül

• Bőséges és folyamatos áruellátás, viszonylagos szabadság

• gazdaság:

• 1959-61: mezőgazdaság kollektivizálása, téeszesítés,

• gazdasági konszolidáció: kollektivizálást új erővel folytatták, 1958-59

• 1968: új gazdasági mechanizmus

• racionalizálták a tervgazdálkodást (aminőség és a hatékonyság fontosabbá vált)

• háztáji gazdaságok engedélyezése

• a fogyasztást modernizálni akarták: fizetőképes keresletet hoztak létre, kapni lehetett jobb minőségű tartós fogyasztási cikkeket

• 1970-es években könnyű hitelhez jutni, de a későbbi visszafizetés nehézkes, mert a hiteleket nem modernizálásra, hanem a jólét fenntartására használták

• Eladósodottságúj hitelezőt kell keresni

• 1981-ben Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz

• Kádár-kor bukásának okai:

• • 1973-as majd az1979-es olajválság, gazdaságilag megrengeti a keleti blokkotgazdasági válság

  • Gorbacsov 1985-től: peresztrojka, glasznoszty

  • 1970-es évek végétől komoly politikai ellenzék alakul ki (MDF, SZDSZ)

• • 1988-ban megfosztották első titkári címétől, helyét Grósz Károly vette át

  • 1989: Kádár halála