A torna fontos területe a testnevelésnek és a sportnak.
A torna alapsportág, mert mozgásanyagát más testgyakorlati ágak is felhasználják. pl.műugrás, akrobatikus síugrás stb.
Mozgásanyaga fejleszti a motorikus képességeket. A kondicionális képességek közül az erőt, gyorsaságot, a koordinációs képességek közül pedig az egyensúly apparátust, javítja a térben és időben való pontos mozgásérzékelést, ritmusérzéket, hajlékonyságot, izületi mozgékonyságot. A torna mozgásanyaga a mély hátizmok megerősítésével hozzájárul a helyes testtartás kialakításához, gerincdeformitások elkerüléséhez. Gyakorlatanyaga segít a csontok és az izmok megerősítésében.
A torna szakágai: a női és férfi torna, melyet együtt sporttornának nevezünk, az aerobik, az akrobatikus torna, a gumiasztalugrás, a ritmikus sportgimnasztika.
Az akrobatikus torna az artisták mozgásanyagából fejlődött ki, ötvözi a torna egyéni elemeit a közösen végrehajtott akrobatikus elemekkel.
A gumiasztalugrások során a versenyző folyamatosan egymás után mutatja be a különböző testhelyzetű és nehézségű ugrásokat.
Az aerobik zenére végzett mozgásos tevékenység. Két különböző ága van: fitneszaerobik és a sportaerobik. Mozgásanyagának bázisa: különböző lépések, ugrások, szökdelések és ezek kombinációi. Járások, sarok- és térdemelés, láblendítések, földön gördülések, fekvőtámaszok stb. Nyújtásra és erősítésre az aerobik mozgásanyagát használják.
Torna
Egyéni sportág, különböző gyakorlatokat kell a szereken bemutatni.
Férfi szerek sorrendben: talaj, lólengés, gyűrű, lóugrás, korlát, nyújtó
Női szerek sorrenben: lóugrás, felemáskorlát, gerenda, talaj
Versenyek típusai:
I.kvalifikációs versenyek/a szerenkénti és az egyéni összetett döntőbe kerülés a cél/
II.egyéni összetett /az összes versenyszám összeadott pontjai/
III.szerenkénti döntők
IV.csapatverseny/ a csapattagok együttes eredménye/
A versenygyakorlatok értékelése pontozás útján történik. A pontszámok meghatározásánál két zsűri értékel „A”(értékelése a gyakorlatok tartalmára vonatkozik, azt figyelik, hogy milyen nehézségű elemek, elemcsoportok, összekötőelemek szerepelnek a gyakorlat összeállításában és „B” zsűri( a kiviteli követelményeket, az előadásmódot, az összeállítást, a technikai végrehajtást értékeli. A különböző elemek nehézségi fokait az ÁBC betűivel jelzik. A-E ig, az E elem a legnehezebb eredeti elemért jár. A pontozás 0 pontból indul az „A” zsűrinél és nincs meghatározva a maximált ponthatár, a „B” zsűrinél 1o pontból vonják le a hibákért járó tizedpontokat.
pl.: „A” zsűri pontjai:nehézség 3.10 p elemcsoport követelmény 2.00 p, kapcsolati érék 0.60 p összesen 5,70 pont
„B” zsűri pontjai:kivitel -0.70, művészi hatás -0.80 összesen – 1.50 ezt levonjuk 10.00 pontból, marad 8.50
A versenyző összpontszáma 5.70 meg 8.50 vagyis összesen 14.20
Talajgyakorlati elemek csoportosítása:
-testhelyzetek vagyis a tartásos elemek: fejállás, kézállás, mérlegállás, tarkóállás
-mozgásos elemek:átfordulások (fejenátfordulás vagy gurulóátfordulás),szaltók, fordulatok, dőlések körzések
-gimnasztikus elemek: járások, lépések,szökkenések,fordulatok
Ugrások felosztása.
-előkészítő ugrás:felugrás leterpesztás, felugrás-leugrás, zsugorkanyarlat
-támaszugrások:guggolóátugrás, terpeszátugrás, kézenátfordulás
Gerenda
-felugrás,testhelyzetek, mozgásos elemek, gimnasztikus elemek,leugrás
Balesetmegelőző eljárások a tornában.
- 1.szőnyeg a szerek alatt
- 2.megfelelő hőmérséklet
- 3.segítségadás
- 4.fokozatosság elvét betartani bemelegítés során, egyszerűbb feladatoktól a bonyolultabb feladatokig
- 5. jó egészséges állapot
- 6.felügyelet/egyedül nem lehet gyakorolni/
- 7.megfelelő, alapos bemelegítés
- 8.megfelelő, jó állapotú szerek
- 9.képességekhez megfelelő elemek ismerete és birtoklása
- 10.A tornaterem csak szervezett formában (órai munka, gyakorlás, edzés), vagy külön engedéllyel vehető igénybe, mindig szaktanár jelenlétében
- 11.Minden foglalkozás előtt ellenőrizni kell a szerek biztonságát. Függőszerek esetében évente statikai vizsgálatra is szükség van
- 12.Bő ruhában, illetve különféle ékszerekkel történő edzés és gyakorlás balesetveszélyes.
- 13.Általános, majd speciális bemelegítés nélkül fokozottan nő a baleset- és sérülésveszély
- 14.A tanítvány képesség- és készségszintje a kitűzött feladattal összhangban legyen.
- 15.Az eredményes, problémamentes gyakorláshoz ésszerű számú és mennyiségű célgyakorlatra és/vagy rávezető eljárás beiktatására van szükség.
Aranyérmes magyar versenyzők az olimpiai játékokon
- Magyar Zoltán lólengés 1976 Montreal
- Borkai Zsolt lólengés 1988 Szöul
- Ónodi Henrietta lóugrás 1992 Barcelona
- Csollány Szilveszter gyűrű 2000 Sydney
- Berki Krisztián lólengés 2012 London
A torna sportágban jellemző gyakorlat, hogy az elemeket arról a tornászról nevezik el, aki először mutatja be. Magyar sportolók nevéhez is fűződnek ilyen elemek, Magyar vándor (Magyar Zoltán) lólengés, Sivadó vándor (Sivadó János)lólengés, Guczoghy-szaltó(Guczoghy György )gyűrű, Kovács szaltó(Kovács Péter) nyújtó.