Testnevelés érettségi

Torna, mint alapsportág, mozgás anyaga, felosztása, versenyrendszere, pontozása!

A torna fontos területe a testnevelésnek és a sportnak.

A torna alapsportág, mert mozgásanyagát más testgyakorlati ágak is felhasználják. pl.műugrás, akrobatikus síugrás stb.

Mozgásanyaga fejleszti a motorikus képességeket. A kondicionális képességek közül az erőt, gyorsaságot, a koordinációs képességek közül pedig az egyensúly apparátust, javítja a térben és időben való pontos mozgásérzékelést, ritmusérzéket, hajlékonyságot, izületi mozgékonyságot. A torna mozgásanyaga a mély hátizmok megerősítésével hozzájárul a helyes testtartás kialakításához, gerincdeformitások elkerüléséhez. Gyakorlatanyaga segít a csontok és az izmok megerősítésében.

A torna szakágai: a női és férfi torna, melyet együtt sporttornának nevezünk, az aerobik, az akrobatikus torna, a gumiasztalugrás, a ritmikus sportgimnasztika.

Az akrobatikus torna az artisták mozgásanyagából fejlődött ki, ötvözi a torna egyéni elemeit a közösen végrehajtott akrobatikus elemekkel.

A gumiasztalugrások során a versenyző folyamatosan egymás után mutatja be a különböző testhelyzetű és nehézségű ugrásokat.

Az aerobik zenére végzett mozgásos tevékenység. Két különböző ága van: fitneszaerobik és a sportaerobik. Mozgásanyagának bázisa: különböző lépések, ugrások, szökdelések és ezek kombinációi. Járások, sarok- és térdemelés, láblendítések, földön gördülések, fekvőtámaszok stb. Nyújtásra és erősítésre az aerobik mozgásanyagát használják.

Torna

Egyéni sportág, különböző gyakorlatokat kell a szereken bemutatni.

Férfi szerek sorrendben: talaj, lólengés, gyűrű, lóugrás, korlát, nyújtó

Női szerek sorrenben: lóugrás, felemáskorlát, gerenda, talaj

Versenyek típusai:

I.kvalifikációs versenyek/a szerenkénti és az egyéni összetett döntőbe kerülés a cél/

II.egyéni összetett /az összes versenyszám összeadott pontjai/

III.szerenkénti döntők

IV.csapatverseny/ a csapattagok együttes eredménye/

 

A versenygyakorlatok értékelése pontozás útján történik. A pontszámok meghatározásánál két zsűri értékel „A”(értékelése a gyakorlatok tartalmára vonatkozik, azt figyelik, hogy milyen nehézségű elemek, elemcsoportok, összekötőelemek szerepelnek a gyakorlat összeállításában és „B” zsűri( a kiviteli követelményeket, az előadásmódot, az összeállítást, a technikai végrehajtást értékeli. A különböző elemek nehézségi fokait az ÁBC betűivel jelzik. A-E ig, az E elem a legnehezebb eredeti elemért jár. A pontozás 0 pontból indul az „A” zsűrinél és nincs meghatározva a maximált ponthatár, a „B” zsűrinél 1o pontból vonják le a hibákért járó tizedpontokat.

pl.: „A” zsűri pontjai:nehézség 3.10 p elemcsoport követelmény 2.00 p, kapcsolati érék 0.60 p összesen 5,70 pont

„B” zsűri pontjai:kivitel -0.70, művészi hatás -0.80 összesen – 1.50 ezt levonjuk 10.00 pontból, marad 8.50

A versenyző összpontszáma 5.70 meg 8.50 vagyis összesen 14.20

Talajgyakorlati elemek csoportosítása:

-testhelyzetek vagyis a tartásos elemek: fejállás, kézállás, mérlegállás, tarkóállás

-mozgásos elemek:átfordulások (fejenátfordulás vagy gurulóátfordulás),szaltók, fordulatok, dőlések körzések

-gimnasztikus elemek: járások, lépések,szökkenések,fordulatok

Ugrások felosztása.

-előkészítő ugrás:felugrás leterpesztás, felugrás-leugrás, zsugorkanyarlat

-támaszugrások:guggolóátugrás, terpeszátugrás, kézenátfordulás

Gerenda

-felugrás,testhelyzetek, mozgásos elemek, gimnasztikus elemek,leugrás

 

Balesetmegelőző eljárások a tornában.

  • 1.szőnyeg a szerek alatt
  • 2.megfelelő hőmérséklet
  • 3.segítségadás
  • 4.fokozatosság elvét betartani bemelegítés során, egyszerűbb feladatoktól a bonyolultabb feladatokig
  • 5. jó egészséges állapot
  • 6.felügyelet/egyedül nem lehet gyakorolni/
  • 7.megfelelő, alapos bemelegítés
  • 8.megfelelő, jó állapotú szerek
  • 9.képességekhez megfelelő elemek ismerete és birtoklása
  • 10.A tornaterem csak szervezett formában (órai munka, gyakorlás, edzés), vagy külön engedéllyel vehető igénybe, mindig szaktanár jelenlétében
  • 11.Minden foglalkozás előtt ellenőrizni kell a szerek biztonságát. Függőszerek esetében évente statikai vizsgálatra is szükség van
  • 12.Bő ruhában, illetve különféle ékszerekkel történő edzés és gyakorlás balesetveszélyes.
  • 13.Általános, majd speciális bemelegítés nélkül fokozottan nő a baleset- és sérülésveszély
  • 14.A tanítvány képesség- és készségszintje a kitűzött feladattal összhangban legyen.
  • 15.Az eredményes, problémamentes gyakorláshoz ésszerű számú és mennyiségű célgyakorlatra és/vagy rávezető eljárás beiktatására van szükség.

 

Aranyérmes magyar versenyzők az olimpiai játékokon

  • Magyar Zoltán lólengés 1976 Montreal
  • Borkai Zsolt lólengés 1988 Szöul
  • Ónodi Henrietta lóugrás 1992 Barcelona
  • Csollány Szilveszter gyűrű 2000 Sydney
  • Berki Krisztián lólengés 2012 London

 

A torna sportágban jellemző gyakorlat, hogy az elemeket arról a tornászról nevezik el, aki először mutatja be. Magyar sportolók nevéhez is fűződnek ilyen elemek, Magyar vándor (Magyar Zoltán) lólengés, Sivadó vándor (Sivadó János)lólengés, Guczoghy-szaltó(Guczoghy György )gyűrű, Kovács szaltó(Kovács Péter) nyújtó.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.