Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, a magyar falu, a magyar vidék írója volt. Önálló hangjának megtalálásában fontos szerepet játszott Ady Endre költészetének felszabadító hatása. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel.
Móricz Zsigmond pályaképe
1879. július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsen
édesapja Móricz Bálint fölfelé törekvő kisparaszt
édesanyja Pallagi Erzsébet művelt asszony
a családja 1885-ben tönkrement anyagi téren anyai nagybátyjához kerül egy időre
tanult a DRK-ban, Sárospatakon és Kisújszálláson itt érettségizett 1899-ben (anyai nagybátyja itt volt ig., itt döntötte el, hogy író lesz)
érettségi után nyugtalan évek hallgatott teóriát, jogot Debrecenben és Bp-en, közben hivatali dolgozó Kisújszálláson
egyetemi tanulmányait nem fejezte be
1905. feleségül veszi Holics Eugéniát (Janka) boldogtalan házasság különbözött a személységük többször megírta a maga házasságát műveiben
családi tragédia: 2 kisfia meghal
írói sikerek: Hét krajcár novella (1908), Sárarany regény (1911), Isten háta mögött nagy sikerek, véget ér a kuporgatás
az I. vh-ban haditudósító a keleti fronton
az 1920-as években meghurcolták, gyalázták 1919-es cikkei miatt elvetette az új rendszert
1920- Légy jó mindhalálig vallomás és program
1922- Tündérkert párhuzam keresése Erdély történelmével
foglalkoztatta a dzsentri téma
Kivilágos kivirradatig: a fiatalok és idősebbek közötti morális különbséget állítja szembe egymással
Úri muri (1927)
Rokonok (1932)
1926-ben feleségül vette Simonyi Mária színésznőt 1937-ben elváltak
1929 és ’33 között Babitscsal szerkesztették a Nyugatot
a ’30-as években visszakanyarodott a pályakezdeti paraszti témájához a hiteles bemutatásra törekedett, az egyszerű vidéki ember lélekábrázolását ábrázolta
a vidéki ember is ugyanolyan, mint a városi vannak értelmesebbek, és nagy érzelmi intelligenciájúak nem kell őket lenézni, nem számít honnan jön az ember, hanem az általa képviselt értékeket kell figyelembe venni
azonban nagy a nyomor vidéken, nehéz kitűnni, sok a kegyetlenkedés, a megalázás, nagy a barbarikum
Barbárok c. kötet 9 novellával (benne Barbárok c. novella)
Boldog ember c regénye Joó György beszéli el benen nyomorúságos, de apró örömökben gazdag életét
Életem regénye saját élmények és reflexiók
Árvácska (1941) Littkey Erzsébet sorsáról szól
Rózsa Sándorról szóló trilógia
Rózsa Sándor a lovát ugratja
Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét
1942. szeptember 4-én hal meg agyvérzésben Budapesten
A realizmus néhány ismérve
a XIX. sz-ban jelenik meg a romantikával együtt
szembefordulnak a korukkal a valósághűségre törekszenek
nem túloznak
dokumentumszerűen ábrázol mentes az idealizált ábrázolástól
nem a múlt felé néz, nem azt elemzi, hanem a kelen hibáira mutat rá
eszményítés nincs benne
jellemzőek a jellemfejlődések sok a belső monológ
hétköznapi emberek a szereplők pl.: hibáznak, esendőek, nem kuriózumok, küzdőek
nem vágyódik el térben sem a szerző
a művek témája a valóságból származik nem a földtől elrugaszkodott nem játszik nagy szerepet az írói fantázia
gyakran a pénz a lényeg, az emberi kapcsolatok felszínesek „ miden megvásárolható”
erős a tipizálás általános érvényben jellemez élethelyzeteket, embertípusokat tehát ez is valóságra épül
az ember, aki nem önmagát adja, nem száll szembe a társadalommal, sodródik az árral, maga is értéktelenné válik
a társadalom széleskörű bemutatására törekszik
a realista regényben nem menti meg a szerző a bűnös hőst (mint pl.: Az arany emberben megmenekül Timár Mihály, akinek a jellemábrázolása azonban szintén realista)
objektívek
jellemző műneme az epika (regény, sok analitikus regény, novella)
Újszerű parasztábrázolás
Móricz írói pályáját paraszti témájú novellákkal kezdte, hosszú időbe telt, míg el tudott szakadni a régi, beidegzett konvencióktól
Móricz előtt is nagy hagyománya volt a parasztábrázolásnak pl.: Jókai kedélyes epizódfiguraként ábrázolta őket a regényeiben, Mikszáth pedig romantikus bájjal vonta be őket a tót atyafiak, és a jó palócok világába
sokáig tartotta magát makacsul az az illúzió, hogy a falu a meghittség, a harmonikusság, derű jelképe
ezzel a faluképpel szállt szembe Móricz, hiszen egyéni szenvedése miatt tudta, hogy az idilli felszín mögött nagy a szegénység, a nyomor, a sok kegyetlenkedés, mely újszerűségnek számított
mint realista író a realizmus jegyei tükröződnek novelláinak, regényeinek szereplői hétköznapiak parasztok, vidékiek, akik ugyanolyan emberek, mint a városban élők, csupán a közeg más
emberileg ugyanannyit érnek, vannak közöttük tehetségesek is pl.: Túri Gyuri saját hibájából kallódik el
sokszor a lelki folyamatokra helyezi a hangsúlyt, nem a cselekményre
ilyen novellája például a Barbárok, valamint az Árvácska
Árvácska
műfaja: kisregény
Littkey Erzsébet ihlette ezt a művet az 1830-as években az általa átélt szörnyűségeket Móricz beleépíti a műbe
Czine Mihály irodalomtörténész szerint: „líraibb pátoszú regénye nincs modern irodalmunknak” zsoltárokra oszlik a mű líraiság
a cím témamegjelölő: egy árva iskoláskorú kislány hányavetett sorsáról szól a történet, akivel nevelőszülei embertelenül bánnak, kihasználják őt dolgoztatják, valamint a gyámságért járó támogatásokat saját gyermekeikre használják fel, verik a kislányt, nem öltöztetik, még rendes nevet sem adnak neki, Csörének hívják, iskolába sem járatják, miközben a kislány tudja, hogy számára is járna a taníttatás, nem ismeri szüleit, a mű végén pedig meghal
nem engedik ki a tanyájukról a nevelőszülők elzárják a külvilágtól
a kislány szemszögéből olvashatjuk a művet
mivel a lánynak nincsenek szülei, ezért szükséglethiányban szenved fontos a szülői kötődés
látva a többi gyermeket, tudja, hogy az ő sorsa nem helyénvaló
otthon nem kap tisztességes nevet: Gyalázatosnak, Mocskosnak, Disznónak nevezik lelki taposás, értelmileg korlátoltak a szülők barbárok
beszédhibája van: pösze
sok a drámai névhasználat, beszélőek a nevek: Szennyesék (2. család), Verőék (3. család) az első családjában Dudásékat Kedvesapám és Kedvesanyámnak szólítja nagy a kontraszt
a férfiak molesztálják Árvácskát kislányként még nem tudja ezt felfogni
a nevelőanyák rendszerint bántalmazták Árvácskát
Árvácskát mindig dolgoztatták, kihasználták, szeretetet nem kapott, csak gyűlölködést
az Árvácskával rosszul bánók egy része a mű során halállal lakolt a kislányért elkövetettekért
a mű végén elvarratlan szál a fiatal pár öngyilkossága
lehet ők voltak Árvácska biológiai szülei
lehet ők is adoptálták a gyermeküket másnak
a mű végén a tűz a tisztulás jelképe: Verőék a az égő házban égtek, Árvácska pedig kint hűlt ki az édesanyjára gondolva
Barbárok
juhászokról szól a történet
a cím témamegjelölő civilizálatlan ember veres juhász (nem homogénen a vidéki társadalomra értendő a barbár)
a mű tartalma a veretes juhász megöli Bodri juhászt a fiával és a kutyáival együtt a 300 juh és a 2 szamár miatt
a konfliktus a kirobbantója a veretes juhász Bodri juhász veretes övét kéri rangjelző, értékes, a férfivá avatásjelképe
sok az anticipáció a műben pl.: a kutya vicsorgása a közeledő veres juhászokra
feszültségkeltő szerepe van a párbeszédtechnikának lassú, egyszavas válaszadás félelmetessé teszi a légkört
veszélyjelző még a csönd vihar előtti csend
bot jelképe régebben fegyverként funkcionál
a veretes juhász érzéketlenségére utal még, hogy a frissen elhantolt áldozatok fölött megvacsorázik
a novella szerkezetileg 3 részre bontható, melyek önmagukban helytállnak, éppen ezért szaggatott a műm mely egyfajta balladisztikusságra utal
1. rész: a konfliktus és a gyilkosság
2. rész: az asszony keresi gyermekét és férjét egy éven keresztül
bejárja az egész Dunántúlt az idő múlását érzékelteti az évszakok múlása és a „menni” ige gyakorisága,
az asszony elszánt, nyilván jó viszonyt ápolt a családtagokkal
találkozik a veretes juhásszal is, aki a szemébe hazudik
egy év után elindul ismét a puli kölykeivel keresni a családját megtalálja hozzátartozói kalapját sírhelyjelölő kiássa nem sír a holttestek láttán 1 év elteltével feldolgozta az eseményt objektíven ír ezekről Móricz
ezt követően más juhászok Szegedre irányították az asszonyt a veres juhász gyilkossága miatt
3. rész: a tárgyalás