A világ népességének alakulását a XX. század végéig folyamatos növekedés jellemezte.
A történelemnek azonban volt néhány olyan fordulópontja, amikor ugrásszerűen nőtt Földünk népessége.
1.) Letelepedés, növénytermelés, állattenyésztés (i.e. 8-10 000) lehetővé tette az első nagyobb népességnövekedést, mert a növénytermesztés és állattenyésztés biztonságosabb élelemforrást jelentett a bizonytalan halászó-, vadászó-, gyűjtögető életmódhoz képest.
Az őskorban, az ókorban, s a középkorban csak rendkívül lassan gyarapodott a Föld népessége. Ennek több oka volt: a természettől való függés, a táplálék korlátozottsága, a termelés kezdetleges színvonala, éhínségek, járványok, háborúk.
Az ENSZ becslése alapján i. e. 8000 körül mintegy 5 milliós létszám minden 1500 évben megkétszereződött, és i.sz. 1630 (1650) körül elérte az 500 milliót.
2.) A második ugrásszerű változást a 18. sz. közepétől kibontakozó ipari forradalom tette lehetővé. Ez a javuló egészségügyi és életfeltételeknek (gyermekhalandóság csökkenése, járványok visszaszorulása, életkor meghosszabbodása) és a gazdaság fellendülésének volt köszönhető. Ekkor Ny-Európában indult meg a gyors népességnövekedés.
Az ENSZ becslése alapján 1830-ban (1850) Földünk népessége elérte az 1 milliárdot. A duplázódáshoz már csak 200 évre volt szükség.
3.) 1900-tól az ipari forradalom elterjedésével (É-Amerika, D-Európa, Közép-Európa) újra felgyorsult a népességnövekedés. 1930-ban az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2 milliárd volt, az újabb megkétszereződéshez már 100 év is elég volt.
4. ) A második világháborút követően az ipari forradalom vívmányai a fejlődő világban is elterjedtek (elsősorban egészségügyi és táplálkozási vívmányok), és ennek következtében soha nem tapasztalt méretű népességnövekedés úgynevezett „népességrobbanás” következett be. 1975-ben az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 4 milliárd volt, a legutolsó megkétszereződéshez már csak 45 év kellett. 1999. október 12-én már 6 milliárd fő élt a Földön.
Jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy a fejlődő világban születik a legtöbb gyerek és itt a legrosszabbak az életkilátások. 1000 újszülöttből 600 ázsiai, 200 afrikai, 150 amerikai (3/4-e latin-amerikai), 45 európai, 5 ausztráliai és óceániai.
Az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2125-re (2130) egyensúlyba jut, eléri a 14 milliárdot, majd stagnálni kezd.
A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS PROBLÉMÁI
Világnépesség 80%-a a fejlődő országokban él.
A világnépesség ¼-e éhezik vagy hiányosan táplált (kevés a fehérje, zöldség, gyümölcs).
Minden 3. gyermek alultáplált.
Naponta 37 ezer kisgyerek meghal.
1,2 milliárd embernek nincs egészséges ivóvize.
Megtermelt jövedelem 80%-t a népesség 20%-a fogyasztja el.
Fegyverkezésre 980 milliárd dollárt költ az emberiség.
Családtervezésre 4,5 milliárd dollárt költ az emberiség.
- Élelmiszer
- Ivóvíz
- Egyre több nyersanyag
- Energia
- Ipari termék
- Lakóhely kell !!!!
Mezőgazdaságra
Nyersanyag, energia kitermelésre
Ipari termelésre
Települések fejlődésére
Környezetre
Megoldási javaslatok
OKTATÁS, KÉPZÉS
Népességszabályozás
Gazdasági szerkezet átalakítása
NÉPESEDÉSI FOLYAMAT
A Föld fejlett és fejlődő térségei között ugyanaz a népesedési folyamatban más időszakokban köszöntött be, ennek oka az eltérő gazdasági fejlődés, fejlettség volt.
A népesedési folyamat a születések és a halálozások számának alakulását, a természetes szaporodás, növekedés, fogyás időbeli alakulását jelenti.
A népesedés folyamatában 4 történelmi szakasz állapítható meg.
I. szakasz
Magas a születések és halálozások száma 35 ezrelék (aránya). A népesség növekedése lassú volt.
Az élve születettek nagy része néhány éven belül elhalálozott.
Járványok, éhínségek tizedelték a lakosságot.
Az átlagéletkor alacsony volt, 30 év körül mozgott.
Ez jellemezte az ipari forradalom előtti Európát.
Mára a Föld valamennyi országa átlépte ezt a szakaszt.
II. szakasz
Születési arány magas marad (35 ezrelék).
Halálozások száma lecsökken (20 ezrelék környékére), mert javul a táplálkozás, s visszaszorulnak a járványok.
A népesség ugrásszerűen megnő.
Ez a szakasz jellemezte a fejlett országokat 1780-1880 közötti időben.
Ebben a szakaszban vannak ma a fejlődő országok (a problémák megoldására különféle intézkedéseket tesznek).
III. szakasz
Csökken a születések száma 35ezrelékről 20 ezrelékre.
Tovább csökken a halálozások száma 20 ezrelékről 15 ezrelék alá.
Mérsékelt népességnövekedés jellemzi ezt a szakaszt.
Kanada, Japán, Hollandia.
IV. szakasz
Alacsony szinten állandósul a születések, és a halálozások száma.
Megáll a népesség gyarapodása (stagnálás).
Gyakran fogyásba csap át.
Németország, Magyarország, Oroszország.