Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Globális probléma azt jelenti, hogy az egész Földre kiterjedő probléma. Kialakulásának okai: Természeti erőforrások mértéktelen kihasználása. Felborult a földi rendszerek korábbi egyensúlya. Megbomlott a természet és társadalom harmonikus egyensúlya. Következmények: helyregionálisglobális problémák. 1. Túlnépesedés Jelenleg mintegy 7 milliárd ember él Földünkön, és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad, …
A közlekedési hálózat az infrastruktúra legfontosabb eleme, kapcsolatot teremt hazánk és a szomszédos, illetve a távolabbi országok között. Összeköti a nyersanyagtermelő területeket a feldolgozóiparral, megteremti a lehetőséget az emberi kapcsolatok fenntartásához. Áruszállítás és személyszállítás. A hatékony gazdasági termeléshez fontos a jó elrendezésű, az ország minden területére kiterjedő közlekedési hálózat. Környezetszennyezés: azonban a környezet egyik számottevő …
I. Hagyományok: Hazánkban a szőlőtermesztésnek nagy hagyományai vannak. Magyarország mindig is Európa tradicionális bortermelő országa volt. Már a római időkben, a Római Birodalom korában termesztettek szőlőt a Kárpát-medence területén. Később a honfoglaló őseink is foglalkoztak bortermeléssel, így hazánkban a bortermelésnek 1100 éves hagyománya van. Magyarország borgazdasága Mátyás királytól a 19. század közepéig Európa és a …
1. Az EU mezőgazdasága igen drágán termel: Ez elsősorban Nyugat-Európára igaz (pl. Franciaország). Az EU összköltségvetésének mintegy felét a mezőgazdaság támogatása teszi ki, annak ellenére, hogy az agrárszektor a lakosságnak csak kb. 6%-át teszi ki. Vagyis az EU azért, hogy a drágábban termelő gazdák ne menjenek tönkre, felvásárolja a drágán termelt termékeket, ha a piacon …
Energiahordozók fogalma: Energiahordozók csoportosítása: Elsődleges energiahordozók: a természetben előforduló energiatartalmú anyagok és mozgások. pl.: kőszén, szél. Lehet fogyó és megújuló. Fogyó (fosszilis) energiaforrás: Melyek bányászatával a földkéregben lévő készletek fogynak. pl.: kőszén, uránérc, kőolaj, földgáz. Megújuló energiaforrás: Belátható időn belül újra „termelődnek” pl.: vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia. Másodlagos energiahordozók: Az elsődleges energiaforrások átalakításával nyert …
A gazdasági szektorok: – primer (I.) szektor: a mezőgazdaság, – szekunder (II.) szektor: az ipar, – tercier (III.) szektor: a szolgáltatások. A 20. század a munkaerő (a foglalkoztatottak) jelentős vándorlását hozta a különböző szektorok között. (társadalmi mobilitás) Időszakok: –1918-ig: a mezőgazdaságban dolgozók létszáma jelentős, kimondottan nagy. De megindult már az iparosítás. Ennek hatására a mezőgazdasági …
Budapest városszerkezete: A nagyvárosok fejlődése során egyes városrészek meghatározott tevékenységre specializálódtak. Egy nagyváros szerkezete ezért övezetes rendet mutat, mely a következő övekre bontható: Városközpont (city center): Sétáló utcák, az államigazgatás épületei, irodák, szállodák. A nappali népesség nagyobb, így lakófunkció kevésbé jellemző. Jelentős viszont az idegenforgalom. Történelmi városmagok (pl. I. kerület). Belső munkahelyöv: Szorosan összenőtt a …
(térképet használni !!!) Országok: Az észak-európai országok csoportjába a három skandináv királyság tartozik: Dánia, Norvégia és Svédország. Valamint Finnország és Izland. Fővárosok: Svédország-Stockholm, Norvégia-Oslo, Finnország-Helsinki, Dánia-Koppenhága, Izland-Reykjavik Természeti adottságok: a) Észak-Európához tartozik a Skandináv-félsziget és a Jylland-félsziget (Dánia), valamint a Finn-tóvidék és Izland szigete. Változatos felépítésű, hiszen a Skandináv-hegység röghegység, a Finn-tóvidék ősföld, a Jylland-félsziget jég által lecsiszolt, …
Pénz: Értékmérő, és árura (bármire) cserélhető közvetítő eszköz. A történelem során fokozatosan alakult ki mai formája és szerepe. Korunk legfontosabb gazdasági tényezője. Pénz funkciói Elsődlegesen fizetési eszköz funkcióját tölti be, de csereeszköz illetve közvetítőeszközként is szolgálhat. Értékmérő, összehasonlító eszköz: Kifejezhetünk vele értéket- amennyibe fizetési egységként kezeljük. A különböző áruk értékének összehasonlítására is alkalmas. Harmadik funkciója: …
Az urbanizáció a latin „urbs” szóból származik, jelentése: város. Két folyamat megnevezésére is használatos. Városodás: (mennyiségi mutató) a városok, illetve a városokban élők számának növekedése. Jelenti még a városok népességszámának növekedését, területének gyarapodását, a város-falu népességarányának megváltozását a városok javára. Ez egyrészt a falusi lakosság városokba történő beköltözéséből, másrészt a települések várossá nyilvánításából adódik. A …