Széchenyi István
Apja Széchenyi Ferenc, édesanyja Festetics J. (1629-ben kaptak a Habsburgoktól nemesi rangot). Legnagyobb szerelme: Crestentia neki szeretné bizonyítani, hogy méltó a szerelmére, ezért kezd foglalkozni a közügyekkel.
Gyakorlati tevékenysége:
lótenyésztés és lóverseny
kaszinó alapítása – összejövetelek, politikai eszmecserék színhelye, ahol a politikai életet lehet formálni
Az 1825/26-os országgyűlésen tett felajánlása az MTA megalapítására
Hitel (1829)
Megfontolt és eltervezett reformokról igyekezett meggyőzni olvasóit. A problémát gazdasági oldalról igyekezett megközelíteni, bizonyítva, hogy a fennálló feudális rend a nemesség számára gazdaságilag előnytelen: az ősiség törvénye a hitel felvételének akadálya, a robot nem elég termelékeny, a belső vámhatár a szabad kereskedelem akadálya.
Ha eltörölnék az ősiség törvényét és nem nemesek is vásárolhatnának földet, így megindulhatna a mezőgazdaság kapitalizációja, polgári birtokrendszer alakulhatna ki. à heves reakciót vált ki. gr. Dessewffy József
A Hitel Taglalat-ja című művében támadja Széchenyi művét.
Széchenyi válasza a Világ című könyv (1831) (Ebben a Hitel-t magyarázza).
Előzmény: 1831-es kolera lázadás 1833-ban kiadja a Stádium című könyvét, amely a politikai programja is egyben. Külföldön jelenik meg, mert a cenzúra megtagadja a kiadás jogát. Legfontosabb része a 12 pont.
a hitel a biztos tulajdonra van szükség (nem lehet fedezet a föld)
az ősiség eltörlése
a fiskalitás eltörlése à a kincstár azon joga, hogy a család kihalása után igényt tart a birtokra
polgári tulajdon szerzés
törvény előtti egyenlőség
törvényes pártvéd. (ügyvédi képviselet)
Ezen pontok ill. kezdeményezések nem sértik a nemesi érdekeket
Részleges közteher viselés (ez már sérti a nemesi adómentességet) Továbbá a közlekedés rendezése, a tőkés átalakulás és a szabad kereskedelem elősegítése, a magyar nyelv ügye és a magyar kormányzat megreformálása. A törvényhozás, bíráskodás nyilvánossága.
A hazai közlekedés javítása, a Duna hajózhatóvá tétele „ Vaskapu”
a dunai és balatoni gőzhajózás megindítása
Tisza szabályozás
A Lánchíd; itt valósul meg a részleges közteher viselés, a hídpénz megfizetésével
Az első magyar hengermalom megszervezése
Egy magyar színház alapításának kezdeményezése
Programjában nem szól a jobbágykérdésről, mert nincs konkrét elképzelése. Célja, hogy a jobbágyot érdekelté tegye a termelésben és felszabadítsa a földesúri terhek alól és ezt úgy hajtsák végre, hogy a nemest kár ne érje.
Széchenyi az átalakulást fokozatosan képzeli el és tudatosan elhatárolódik azoktól, akik radikálisabb nézeteket vallanak: pl. sokat vitázik Kossuth-tal. Kossuth azt mondja róla, hogy ő a legnagyobb magyar.
1848-ban bekerül az első felelős minisztériumba, mint közlekedésügyi miniszter.
A szabadságharc elkerülhetetlenségének hírére idegösszeomlást kap és Döblingbe menekül. Az 50-es években jobban van és már tisztán látja Ferenc József túlkapásait. à Egy röpiratot jelentet meg, melyben bírálja a rendszert. Ám az egyik orvosa az udvar kéme volt, így házkutatást tartanak nála, mely során megtalálják nála a röpiratot.
két lehetőség:
igazi elmegyógyintézetbe vonul + fő és jószágvesztés
öngyilkosság
Széchenyi az öngyilkosságot választja 1860-ban.
Kossuth Lajos
1802-ben született Monokon, egy birtoktalan nemesi családban. Jogi diplomát szerez és peres iratokból jól ismeri a jobbágyok helyzetét. Egy távollévő főrend követeként kerül az 1832/36-os országgyűlésbe. Itt kezdi el írni az országgyűlési tudósításokat, majd az országgyűlés bezárását követően törvényhatósági tudósításokat. Mégis leginkább bebörtönzése tette országhírűvé. A börtönben közgázt és angolt tanult. 3 évi raboskodás után szabadon engedik. Ekkor Landerer L. nyomdász és lapkiadó Metternich tudtával felkéri az akkor induló Pesti Hírlap szerkesztésére.
Míg Széchenyi a fokozatosság elvét vallotta, addig Kossuth szerint gyorsítani kell a reformokat. Kossuth célja a független nemzetállam kivívása. Kötelező örökváltságot követel, mely értelmében az állam segítségével kárpótolnák a nemeseket, de a kárpótlás összegét a jobbágy idővel visszafizetné az államnak, bár teljes közteherviselést nem javasol, azt akarja, hogy a nemesek vagyonuknak megfelelően fizessenek adót. Távlati célja, hogy választott képviselők jelenjenek meg az alsóházban. Mindehhez a köznemességre és az értelmiségre támaszkodnak.
Kossuth gazdaságpolitikája:
„ ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”
Börtönévei alatt közgazdaságtani elméleteket tanulmányozott (Adam Smith gazdasági liberalizmus valamint Friedrich List hatottak rá). Azt vallja, hogy a nemzet politikai önállóságához az önálló nemzetgazdaságon át vezet az út.
Kossuth nem követeli a belső vámhatárok eltörlését, hanem igyekszik azt védővámként felfogni.
Kossuth még a Pesti Hírlapban harcot indít egy országos védegyletért.
Védegylet: egy olyan társadalmi szervezet, melynek a magyar ipar védelme a cél. A tagok becsületszóval kötelezték magukat arra, hogy 6 éven át nem vásárolnak olyan külföldi terméket, aminek van magyar változata, illetve csak magyar mesteremberekkel dolgoztatnak. A védegylet igazgatója Kossuth Lajos. A védegylet jelentősége nem gazdasági jelentőségében rejlett, hanem abban, hogy megmutatta az ellenzék, hogy mekkora összefogásra képes.
A védegylet újításai:
– a nők bevonása
– nincsenek tekintettel a nemzetiségre
– nincs társadalmi megkülönböztetés
– a védegyleti díj fizetésével a közteherviselés is megvalósul a tagok között
Széchenyi – Kossuth vita
A vita az 1840-es években bontakozott ki. Kossuth a Pest Hírlapot szerkeszti, amiikor Széchenyi támadást indít ellen a Kelet Népé-vel.
Elismeri ugyan Kossuth tehetségét, de bírálja modorát és azzal vádolja, hogy népszerűségre törekszik. Véleménye szerint Kossuth módszerei izgatóak és forradalomhoz fognak vezetni. Kossuth Felelet címmel a Hírlapban jelentette meg válaszát (Ebben nevezi Széchenyit a legnagyobb magyarnak).
A vita 1848-ig elhúzódik és általában Széchenyi marad alul. Részben azért, mert Kossuth ügyesebben vitatkozik. A vita során Széchenyi mindinkább elszigetelődött, míg Kossuth népszerűsége nőtt.