Kulcsszavak, fogalmak:
- Személyiség fejlődése
- Biológiai tényezők
- Környezeti hatások
- Biológiai és környezeti nevelési hatások kölcsönhatása
A biológiai öröklődés: Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja.
- Viszonylagos állandóság található az arcvonásokban, a mozdulatokban, a hanghordozásban, a temperamentumban, a kommunikációs szokásokban stb.
- Mindezek azt jelzik, hogy a személyiség erős biológiai gyökerekkel is rendelkezik.
A gyermek adottságait befolyásolni csakis külső hatásokkal, elsősorban neveléssel lehet.
A biológiai öröklődés és a „minta”; öröklődése az élővilágban mindenütt megtalálható.
Lényege, hogy az utód a fejlődés korai szakaszában a szülőktől, elsősorban az anyától látott és tanult mintákat követi, utánozza.
Az imprinting: Az élet korai szakaszában igen gyorsan végbemenő nem tudatos bevésődési folyamat.
A születést követően az anya-gyerek kapcsolat történései meghatározóak lehetnek, az egész életre nézve.
A környezet: Környezeten értjük az embert körülvevő természeti és társadalmi tényezők összességét, amellyel az ember kapcsolatba lép, az hat rá. Ez a hatás azonban nem egyoldalú, mert az ember is hat környezetére.
- Két nagy területét különítjük el, a természeti és társadalmi környezetet.
Minden személy beleszületik egy adott természeti, társadalmi környezetbe, amely minden hatótényezőjével együtt jelenik meg az egyén életében.
- A tényezők első dimenziója az a hely, ahol az egyén él.
- . A tényezők második dimenziójába maga a település tartozik.
- A harmadik dimenzió az adott terület kultúrája. Ide sorolhatók egyrészt a kultúra közvetítő közegei, az iskola, a kulturális intézmények, másrészt a terület értékrendszere, értékpreferenciái, a helyi társadalom normarendszere.
A területi környezet a légszélesebb kör. Azon környezeti feltételek összessége, amelyek az egyén lakóhelyi és közvetlen helyi környezetén kívül helyezkednek el.
Nevelhetőség: Két fő csoportját lehet megkülönböztetni aszerint, hogy a személyiség fejlődésének tényezői, az öröklés, környezet és a nevelés közül melyiket tartják alapvetőnek.
Így beszélhetünk egytényezős és többtényezős (a tényezők kölcsönhatását hirdető) elméletekről.
- Egytényezős elméletek:
- 1. Az egytényezős elméletek első csoportja az öröklést tartja a személyiségfejlődés meghatározó tényezőjének.
- A középkori arisztokrácia felsőbbrendűségének, vezetésre való jogosultságának születési okokkal, a „kékvérűség” fogalmával való magyarázata.
Elsősorban vallási alapokon áll a fatalizmus elmélete, amely szerint az egyén személyiségének fejlődése a születés révén végzetszerűen meghatározott.
A XVII – XVIII. században jött létre a preformizmus nevű irányzat, vagyis a csírasejtben benne rejlő kész utódok tana.
A XIX. század második felében, részben a Schopenhauer-féle filozófiai pesszimizmus, részben a biológiai kutatások részben Lombroso „született bűnöző” elmélete eredményeképpen születik meg a biológiai determinizmus nevű irányzat, amely szerint a személyiség fejlődése biológiailag (genetikailag), az öröklésrévén determinált.
- 2. Az egytényezős elméletek másik csoportja a környezetet tartja a személyiségfejlődés meghatározó tényezőjének.
A milieu-elmélet a XVII. század szenzualista filozófiájának hatására jött létre, felhasználva Locke „tabula rasa” felfogását, valamint Helvetius tanításait.
A szociális determinizmus Lamarck és Darwin XIX. századi, a fajok fejlődését a környezethez való alkalmazkodással és a természetes kiválasztódással magyarázó nézetei hatására alakult ki.
- 3. Az egytényezős elméletek harmadik csoportja a nevelést tartja a személyiségfejlődés meghatározó tényezőjének.
Ezeket az elméleteket gyűjtőnéven pedagógiai utópizmusnak nevezzük.
- Többtényezős elméletek:
- A modern tudományban már igyekeznek kiküszöbölni az egytényezős elméletek nyilvánvaló egyoldalúságát. Ezért jöttek létre a többtényezős elméletek.
A XX. század elején keletkezett a Stern nevéhez fűződő konvergencia-elmélet. Ezen elmélet szerint a személyiség fejlődése két tényező: az öröklődés és a környezetihatások együttműködésének, konvergenciájának eredménye.
A kutatók XX. században megállapították milyen mértékben határozza meg az öröklés, és milyen mértékben a környezet (a neveléssel együtt) a személyiség fejlődését.
Viszont a személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások együttesen határozzák meg, egymással szoros kölcsönhatásban.