Marketing érettségi

Szekunder piackutatás

Piackutatás fogalma: 

A piackutatás a piac szervezett és módszeres vizsgálata, amellyel a piacról, a szereplőiről, a jelenségeiről tudunk információt gyűjteni. A piackutatás a vállalati marketing eredményes felhasználásához szükséges információk, felkutatása, rendszerezése, szelektálása, értékelése.

 

A piackutatás legfontosabb területei:

  • Termék, vállalt ismeretsége
  • Használat gyakoriságának és mennyiségének érése
  • Mennyiségi és minőségi igények felmérése
  • Vásárlási és használati szokások
  • Piaci részesedés vizsgálata, piaci trendelemzés
  • Termékpozicionálás, termékfogadtatás elemzése
  • Árakkal kapcsolatos vélemény, elvárás
  • Értékesítési csatornák elemzése
  • Reklámismeretség, reklámhatás-elemzés

 

  1. Piackutatás folyamata

A probléma és kutatás tárgyának meghatározása, pontosítása, aprólékos kibontása

A kutatási terv előkészítése, felépítése

A vizsgálat végrehajtása

Az eredmények összegzése

Megállapítások tétele, javaslatok, prognózis készítése.

 

  1. Az információk forrásai

Az információ a vállalat által összegyűjtött és feldolgozott adat és ismeret. Az információknak 2 fajtája van:

  • szekunder információ: más célból már összegyűjtött, elérhető adatok összessége.
  • Primer információ: elsődleges, „első kézből”, konkrét céllal összegyűjtött adatok. 

 

  1. Szekunder piackutatás

Miután tételesen meghatározásra került, hogy a piackutató vizsgálathoz milyen információkra van szükség, meg kell határozni, hogy milyen forrásból lehet megszerezni a szükséges adatokat. Elsősorban a már rendelkezésre álló adatokat felkutatása, ill. begyűjtésére kerül a sor. – ezek a szekunder információk.  Szekunder információk: más célból már összegyűjtött, eltérő adatok összessége.

Információnak kell tekinteni minden olyan tájékoztatást, amelynek közvetlen vagy közvetett segítségével kép nyerhető a piacról és annak jellemzőiről. 

Szekunder információk fajtái, forrásai: 

  1. a) Belső információs források – könyvelési és statisztikai adatok, mérlegbeszámolók, vállalati értékesítés nagysága, összetétele, tendenciái külföldi és belföldi megrendelések nagyságrendje vevők száma, összetétele, változása beszerzések nagyságrendje, arányának változása műszaki fejlesztés irányai, a kapacitások lekötöttségei reklamációk, vevőszolgálat 
  2. b) Külső információs források: központi irányító szervek (hatóságok, minisztériumok) közleményei statisztikai kiadványok, évkönyvek időszaki kiadványok, fogyasztási statisztikák. korábbi kutatási jelentések ( piackutató szakirodalom, szakkönyvek) napi sajtó, hetilapok, szaksajtó, szakfolyóiratok. különböző kamarák információi, minőségellenőrzési intézmények közzétételei vállalti propaganda anyagok: katalógus, árjegyzék, prospektus.

 

A szekunder információk felhasználásának előnyei, hátrányai:

Előnye: 

  • időt takarítok meg vele (ezt már más megszerezte helyettem) 
  • munkát takarítok meg vele 
  • pénzt takarítok meg vele 
  • primer kutatásunk hipotéziseit és kérdéseit építhetjük rá 
  • segítséget nyújthat az adatgyűjtés megszervezéséhez (alapsokaság és minta meghatározásban) 
  • az összegyűjtők munkájának minőségét esetleg nem tudnánk elérni. 

Hátránya:

  • Az adatok összegyűjtése más kutatási célt szolgált, nem ültethető át teljesen
  • Az adatok lehet, hogy már nem időszerűek, aktuálisak
  • Nem a célcsoportba tartozó egyénektől gyűjtötték
  • Lehet, hogy nem pontosak, esetleg más metodikával, más mértékegységben készültek
  • Különböző céllal gyűjtött adatok összehasonlítása nehézségekbe ütközhet.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.