Szekunder piackutatás
Piackutatás fogalma:
A piackutatás a piac szervezett és módszeres vizsgálata, amellyel a piacról, a szereplőiről, a jelenségeiről tudunk információt gyűjteni. A piackutatás a vállalati marketing eredményes felhasználásához szükséges információk, felkutatása, rendszerezése, szelektálása, értékelése.
A piackutatás legfontosabb területei:
- Termék, vállalt ismeretsége
- Használat gyakoriságának és mennyiségének érése
- Mennyiségi és minőségi igények felmérése
- Vásárlási és használati szokások
- Piaci részesedés vizsgálata, piaci trendelemzés
- Termékpozicionálás, termékfogadtatás elemzése
- Árakkal kapcsolatos vélemény, elvárás
- Értékesítési csatornák elemzése
- Reklámismeretség, reklámhatás-elemzés
- Piackutatás folyamata
A probléma és kutatás tárgyának meghatározása, pontosítása, aprólékos kibontása
A kutatási terv előkészítése, felépítése
A vizsgálat végrehajtása
Az eredmények összegzése
Megállapítások tétele, javaslatok, prognózis készítése.
- Az információk forrásai
Az információ a vállalat által összegyűjtött és feldolgozott adat és ismeret. Az információknak 2 fajtája van:
- szekunder információ: más célból már összegyűjtött, elérhető adatok összessége.
- Primer információ: elsődleges, „első kézből”, konkrét céllal összegyűjtött adatok.
- Szekunder piackutatás
Miután tételesen meghatározásra került, hogy a piackutató vizsgálathoz milyen információkra van szükség, meg kell határozni, hogy milyen forrásból lehet megszerezni a szükséges adatokat. Elsősorban a már rendelkezésre álló adatokat felkutatása, ill. begyűjtésére kerül a sor. – ezek a szekunder információk. Szekunder információk: más célból már összegyűjtött, eltérő adatok összessége.
Információnak kell tekinteni minden olyan tájékoztatást, amelynek közvetlen vagy közvetett segítségével kép nyerhető a piacról és annak jellemzőiről.
Szekunder információk fajtái, forrásai:
- a) Belső információs források – könyvelési és statisztikai adatok, mérlegbeszámolók, vállalati értékesítés nagysága, összetétele, tendenciái külföldi és belföldi megrendelések nagyságrendje vevők száma, összetétele, változása beszerzések nagyságrendje, arányának változása műszaki fejlesztés irányai, a kapacitások lekötöttségei reklamációk, vevőszolgálat
- b) Külső információs források: központi irányító szervek (hatóságok, minisztériumok) közleményei statisztikai kiadványok, évkönyvek időszaki kiadványok, fogyasztási statisztikák. korábbi kutatási jelentések ( piackutató szakirodalom, szakkönyvek) napi sajtó, hetilapok, szaksajtó, szakfolyóiratok. különböző kamarák információi, minőségellenőrzési intézmények közzétételei vállalti propaganda anyagok: katalógus, árjegyzék, prospektus.
A szekunder információk felhasználásának előnyei, hátrányai:
Előnye:
- időt takarítok meg vele (ezt már más megszerezte helyettem)
- munkát takarítok meg vele
- pénzt takarítok meg vele
- primer kutatásunk hipotéziseit és kérdéseit építhetjük rá
- segítséget nyújthat az adatgyűjtés megszervezéséhez (alapsokaság és minta meghatározásban)
- az összegyűjtők munkájának minőségét esetleg nem tudnánk elérni.
Hátránya:
- Az adatok összegyűjtése más kutatási célt szolgált, nem ültethető át teljesen
- Az adatok lehet, hogy már nem időszerűek, aktuálisak
- Nem a célcsoportba tartozó egyénektől gyűjtötték
- Lehet, hogy nem pontosak, esetleg más metodikával, más mértékegységben készültek
- Különböző céllal gyűjtött adatok összehasonlítása nehézségekbe ütközhet.