Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

Az egészség megőrzését biztosító napirend, szokások

Szokás: begyakorolt cselekvéssor 

tehermentesíti a tudatot 

a csecsemő és a kisgyermek életében a biztonság és a nyugalom alapja 

Kialakulása hosszas gyakorlással, egymást követő események, tevékenységek gyakori ismétlődésével.

Már újszülöttkortól kezdve kialakul, de határozottabban a csecsemőkortól megfigyelhető és fontos a személyes példamutatás.

Megszüntetése nehéz ezért fontos a helyes szokások kialakítása.

Csecsemőkorban:

Tisztába tétel: 6-7 óránál többet ne legyen a baba pisis pelelenkában, ha bekakil azonnal tisztába kell tenni, éjszaka nem szükséges a pelenkaváltás csak ha bekakilt.

A babának elengedő táplálékhoz kell jutnia, kezdetben fontos hogy elég ideig és gyakran legyen mellen, hagyni kell időt a böfiztetsre.

A csecsemő alvásigénye az első életév során többször is változik. Többnyire étkezések után szundít el. Alkalmazkodjunk szükségleteihez, biztosítsunk neki annyi pihenést, amennyire igényt tart!

Séta, levegőztetésre a nap bármely szakaszában sorkerülhet.

Kisdedkor:

Evés közben ruhája, arca, környezete tiszta maradjon, ne játsszon az étellel., figyelni kell a helyes kanáltartásra és az egyenes háttal való ülésre, nem áll fel csak ha befejezte az evést, az ételek és az étkezéshez használt eszközök neveit ismeri és a rendrakásban utána segít.

A fürdés mindennapos és kezet és arcot önállóan mos.

A zártfogsor kialakulása után a fogkefe használatára szoktatás következik kezdetben fogkrém nélkül és ennek a helyes sorrendje: 

Az öltözködést megkell kedveltetni, megfelelő előkészítés után a gyermeket is bonhatjuk,segítkezhet.

A vetkőzés könnyeb azt önállóan is végezhetik.

Rendszeretetre és tisztaságra kell tanítani a gyermeket.

Szobatisztaságnál a gyermek a vizeletét székletét visszatudja tartani.

Ha ingert érez rá és elér a bilihez/WC-hez  ott önállőan evetkőzik és elvégzi dolgát.

Folyamata gyermekeknél más, nincs egységes szabály rá.

Vannak nem kívánatos szokások a szobatisztaságra szoktatásnal:

  • bilire ültetni, amikor még ülni sem tud, 
  • büntetni, megszégyeníteni
  • sokáig ültetni a bilin
  • etetés, játék biliztetés közben

Óvodáskor napi életritmus alapját az ébrenlét és alvás, illetve a tevékenységek szabályos váltakozása adja meg.

 A napirend a közösségi élet kerete. 

Célja az otthoni és az óvodai napirend harmonikusan egészítse ki egymást.

A nyugodt napirend megtervezése: a családdal együttműködve az óvoda feladata

Az óvodai napirend legyen rugalmas és oldott légkörű.

A gyermekek napirendjében az előkészület az étkezéshez/étkezésre, öltözködésre és egyéb testápolási teendőkre, az alvásra ahogy idősödnek a gyerekek annál kevesebb idő kell, míg a kötött foglalkozásokra és a játéra/egyéb szabad tevékenységre egyre nő az idő.

Az egészségügyi kialakításánál a gyermekek aktivitására kell építeni.

Az önállóság fokozódása lehetővé teszi, hogy ezeket a szokásokat tervszerűen alakítsuk ki.

  • törekedni kell arra, hogy ne csak utasításra, hanem az igényeikhez igazodva, a gyermekek maguktól cselekedjenek;
  • fontos a következetesség;
  • a bemutatás, a felnőtt példája többet jelent, mint a magyarázat.

A testápolásnál cél a gyermek tisztaságigényének kialakítása.

  • Külön törülköző, fésű, fogmosó felszerelés
  • Fésülködés: naponta többször;
  • Hajmosás: hetente;
  • Szülők figyelmének felhívása az egészségtelen hajviselet megváltoztatására;
  • Körmök ápoltak; megtanítani a körömkefe rendszeres használatát;
  • Kezdetben szájöblítés, majd fogmosás
  • Orrfúvás megtanítása;
  • Zsebkendő helyes használatának kialakítása;
  • Rendszeres széklet- és vizeletűrítésre szoktatás;
  • WC használat nyugodt körülmények között; 
  • WC papír, öblítő-berendezés helyes használata
  • A gyermek az óvónővel együttműködve sajátítja el a műveletek technikáját.
  • Szappanos, folyóvizes kézmosás (WC használat után, étkezések előtt, egyéb).

 

Az öltözködés egy célszerűség, amely összhang az önállósággal és az óvodai élettel.

Mindengyereknek saját helye van az öltözéshez és a saját ruháik tárolásához, fontos a tartalék fehérnemű és felsőruházat nekik.

Segítség kell az életkorhoz mérten(kiscsoportban több)

A táplálkozásnál fontos a változatos étrend és a tápanyagok a játék, a mozgás során elfogyasztott energiát pótolják, biztosítják a növekedéssel járó testépítést.

Óvodában napi háromszori étkezés – tápanyagszükséglet 60-70 %-át teszi ki.

Az étkezés szabályai:

  • Étkezés megszervezése, kulturált lebonyolítása.
  • Mindig azonos időben.
  • Folyadék (víz) egész nap álljon a gyermekek rendelkezésére.
  • Önálló étkezés (kanál, villa, szalvéta használat), önkiszolgálás szokásait fokozatosan kell kialakítani.

3-4 évesek: 

  • Edényeket, evőeszközöket önállóan viszik el, önállóan esznek, isznak.
  • Középső és nagycsoportban: önállóan szednek a tálból, segítséggel öntenek a kancsóból, étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére. 
  • Gyermekek ízlése, étvágya különböző, erőltetés helytelen.
  • A mozgásigény kielégítése a testnevelési foglalkozásokkal és egyéb mozgásos tevékenységekkel történik. Kiegészítő jelleggel: jól szervezett séták kirándulások, aminek a távja és időtartalma igazodjon a gyermek életkorához. 
  • A szabad levegőn tartózkodás növeli az ellenállóképességet; télen is szükséges.
  • Lehet: evés, alvás is a szabadban
  • Fontos a légfürdőzés, napfény, a víz edző hatása.
  • A gyermek életeleme a mozgás: egészséges gyermek spontán is állandóan és élénken mozog.
  • Mozgásigény kielégítése, főleg, ha otthon nincs lehetőség (városi lakás)‏.

Nagy óvodás gyermek alvásigénye (10-12 óra). Az alvás biológiai szükséglet. Fontos hogy ebéd után és este is eleget aludjon,a nyugodt csendes környezetben, megfelelő méretű fektetőn.

Szokások és önállóság kialakulásának szakaszai:

  • A gyermek elemei műveleteket végez az önkiszolgálás terén; mindent örömmel csinál, amit el tud végezni.
  • Egész sor jártasságra, készségre tesz szert, egyre önállóbb, de várja a segítséget és a megerősítést a felnőttől. Az önállóság megszokottá válik. Nehézségek leküzdésében nagyobb akaraterőt mutat, szívesen vállal munkát a közösség érdekében.
  • Kialakul a felnőttektől való függetlensége, jártasságai, készségei megszilárdulnak; önbizalma fejlettebb igényességgel párosul.

A közösségi élet szokásainak kialakítása, megszilárdítása:

  • 3 éves korban a gyermek új korszakba kezd amikor óvodába kerül.
  • Gyermekközösség életének irányítója: az óvónő
  • Családban kialakult szokásrendszert kiegészíthetik az óvodai élet szokásai, ezeket a gyermeknek meg kell ismernie, el kell sajátítania, ez előfeltétele a közösségi beilleszkedésnek.
  • Az óvónő modell értékű.
  • Szokások biztosítják: a közös élet biztonságát, nyugalmát, gyermekek védettségét, a közösségi követelmények közvetítői.

3-4 éves gyermeknél:

  1. fokozatosan alakuljon ki, hogy hallgassa meg a felnőtt szavát, kövesse utasításait
  2. Köszönés óvónő, társak felé
  3. Elkérés, megköszönés (pl játékszer)‏
  4. Egymás segítése, figyelembevétele
  5. Kulturált étkezés

4-5 éves gyermeknél: 

  1. A korábban kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák
  2. Köszönés
  3. Együttérzés, türelem
  4. Konfliktusoldás óvónővel együtt
  5. Vendégek hellyel kínálása
  6. Rendetlenség észrevétele, aktív megszüntetése

5-6-7 éves gyermekneél: 

  1. Kialakult szokások a gyermek igényévé válnak
  2. Aktív részvétel a közös tevékenységben
  3. Szándékos figyelem
  4. Tiszteletadás
  5. Segítőkészség
  6. Felelősségvállalás
  7. Kívánságok, törekvések módosítása, elhalasztásának képessége.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük