A szöveg szerkezete és jelentése

• Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje, kommunikatív tartalmú, megszerkesztett, lezárt egység

A szöveg típusai

• írásbeli: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer
• hivatalos / publicisztikai / magánjellegű / szépirodalmi / ismeretterjesztő szöveg
• szóbeli: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű: társalgás / szónoklat / előadás / vita / felelet

A szöveg szerkezete:

1. Mikro egységek:

• szabadmondat: a szöveg legkisebb egysége; az a tagmondat, amely önálló közlésként jelenik meg (a mellérendelő összetételek tagmondatai külön-külön, alárendelő összetételnél az egész mondat)
• mondattömb: a szorosabban összetartozó szabad mondatok egysége (mellérendelő logikai viszony)
• bekezdés: a téma egysége tartja össze
• tételmondat (fő gondolat) szerint: induktív (a végén található) v. deduktív (az elején található)
• bekezdésekből → makro egységek

2. Makro egységek:

• bevezetés: témamegjelölés, figyelemfelkeltés (→ retorika)
• tárgyalás (több bekezdés is lehet): követelmény a rövidség, a világosság, a tiszta nyelvi kifejezés
• befejezés: összefoglalás, lezárás (→ retorika)

A szöveg jelentésszintjei:

1. Nyelvtani (grammatikai) szint

• lineáris kohézió: a szomszédos mondatokat tartja össze (kötőszók, névmások, igeidők, egyeztetés)
• utalás: előre (katafora), vissza (anafora), illetve pillanatnyi rámutatás (deixis)
• hiányos mondatok: a szövegbe ágyazottságból derül ki a jelentésük (szerkezeti v. jelentésbeli hiány)
• kifejtettség: függ a kommunikációs helyzettől, a szövegtípustól

(legnagyobb: köznapi élőbeszédben; legkisebb: tudományos szakszövegekben)

2. Jelentésbeli (szemantikai) szint

• globális kohézió: a szöveg egészét tartja össze (cím és szöveg egysége)
• cím: függ a témától, műfajtól, befogadótól, kordivattól (témajelölő, figyelemfelkeltő v. reklámszerű)
• témahálózat: kulcsszavakból épül fel, jelentéssíkokat alkot (tér-, idő- és logikai hálózat)
• jelentéssík: legalább két helyen meg kell jelennie a szövegben (első: átvezető szó, későbbi: izotóp)
• jelentés: lineáris kohézió (rokonértelműség, ellentétek, párhuzamok, felsorolás, ismétlés)
• aktuális mondattagolás: téma-réma hálózat (téma: ismert, réma: új információ)
• témafejlődés: egyszerű lineáris / visszatérő téma / fő téma / egy réma több témára bomlik / ugrás

3. Nyelvhasználati (pragmatikai) szint

• meghatározói: kommunikációs környezet, nyelvhasználók viselkedése, előismeretei
• megértés-félreértés lehetősége

A szöveg szerkezeti egységei

• szöveg: a legnagyobb nyelvi egység, amely egy gondolatmenetet tár föl; összefüggő bekezdések, mondatok sorával, úgy, hogy a tartalomnak megfelelő terjedelemben és a hallgatóhoz igazodó módon taglalja és fogalmazza meg a mondanivalót

mikroszerkezeti egységek: mondatok, mondattömbök

• mondatok: a szöveg legkisebb alkotóelemei
• tételmondatok: összefoglalják a teljes szöveg vagy egy-egy bekezdés fő gondolatát
• mondattömb: a téma szerint szorosabban összetartozó mondatok → az egy tömbbe tartozó mondatok közötti tartalmi viszonyok: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó, következtető

makroszerkezeti (nagyobb) egységek: bevezetés, tárgyalás, befejezés

• ha a mondatot nyelvi rendszer részeként vizsgáljuk → rendszermondat (ekkor mondatrészekre bontjuk, vagy szófajilag vizsgáljuk)
• ha a mondatot a szöveg részeként elemezzük → szövegmondat (ekkor a mondatokat összekapcsoló utalóelemeket és kötőszókat keresünk)

A szöveg szerkezettípusai

• lineáris szerkezet:

1. időrendre épülő, láncszerű
2. térbeliségre épülő
3. logikai menetre épülő

• párhuzamosság vagy ellentétezés: ha ugyanarról a kérdésről két ellentétes véleményt akarunk bemutatni
• keretes szerkezetű
• mozaikszerű
• képzettársításos, asszociatív szerkezet
• a szöveg fajtája, a kommunikációs tényezők határozzák meg, hogy a szöveghez milyen építkezési módot, milyen szerkezettípust választunk

A szöveg jelentése

• a szöveg globális kohéziójának eszközei:

1. a szöveg témahálózata (ehhez kapcsolódnak a szögek kulcsszavai: megismétlésük összetartja a mondatokat)

2. izotópia jelensége

• izotópia: a szöveg jelentésbeli egységét biztosítja
• izotópok: azok a szavak, kifejezések, amelyek a szövegben ugyanarra a valóságdarabra vonatkoznak (pl. kulcsszót helyettesítő rokon értelmű szavakkal, körülírások, visszautaló névmások)

• a szó eredete: izo (görög, azonosság) + topo (görög, hellyel kapcsolatos)

1. tartalmi-logikai kapcsolatok: térbeli, időbeli vagy logikai viszony (időbeli és logikai: ok-okozati kapcsolatok)

2. témajelölő cím: előrevetíti a szöveg témáját, tartalmát

• jelentésbeli kapcsolóelemek: ismétlések, rokon értelmű szavak, körülírások, fölérendelt fogalmak használata, metaforikus megnevezések, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, hasonló alakú vagy ellentétes jelentésű szavak
• réma: a mondat új hírt, új információt közlő eleme
• téma: a már ismert közléselemek
• a szöveg téma-réma kapcsolatai fontosak a szöveg jelentésbeli összetartásában

A szabad mondatok

• Egy szöveg(mű) tovább nem bontható alkotó elemei a szabad mondatok.
• Ezek a legkisebb mikro szerkezeti egységek, amiből minden szöveg …..

A szöveg szerkezeti egységei

• A szöveg szerkezetének vizsgálatánál két fontos dolgot érdemes megkülönböztetni. A szöveg esetén beszélhetünk mikroszerkezeti és makroszerkezeti egységekről.
• A bekezdés és a nála kisebb szövegegységek (mondat, mondattömb, tételmondat) alkotják a szöveg mikroszerkezetét, míg a bekezdésnél nagyobb egységek (cím, bevezetés, tárgyalás, befejezés, fókuszmondat) annak makroszerkezetét.

A mondattömb és a bekezdés

• A szöveg minimális szerkezeti egysége a mondat. 
• Ha egy többmondatos szöveggel van dolgunk, akkor lesznek olyan mondatok, melyek témájuk alapján összébb tartoznak, tömbösödnek, ezzel mondattömböket hoznak létre.
• Az egy tömbbe tartozó mondatok között egy szorosabb tartalmi-logikai kapcsolat figyelhető meg.
• Egy írott szöveg esetén a mondatok tömbösödését azzal jelezhetjük, hogy külön-külön bekezdésbe írjuk őket.
• A bekezdés a szöveg jelentésbeli, logikai, tipográfiai és nyelvtani egysége, amely az egyik bentebb kezdéstől a másik bentebb kezdésig tart.
• A bekezdés a prózai szövegek legnagyobb mikroszerkezeti egységének tekinthető.
• Általában egy tételmondattal szokott kezdődni, mely a bekezdés leglényegesebb gondolatát tartalmazza, a többi mondat ezt fejti ki bővebben. 

A cím

• A bekezdésnél nagyobb szerkezeti egységek alkotják a szöveg makroszerkezetét, melybe a bevezetés, tárgyalás és befejezés mellett a fókuszmondat és a cím is beletartozik.
• A makroszerkezetet a globális kohézió tartja össze.
• A cím rendkívül fontos, hisz az olvasó elsőként ezt látja meg, sokszor ennyi dönt arról, hogy a kezébe veszi-e az adott művet vagy sem.
• Továbbá a cím a szöveg előinformációjának, tartalmi és hangulati jelképének is tekinthető.

Több fajtáját különböztethetjük meg:

• témamegjelölő cím: a szöveg tárgyát közli, egyértelműen lehet belőle következtetni a tartalomra (Az élet értelme, Az európai irodalom története)
• műfajjelölő cím: a szöveg műfajára következtethetünk belőle (Óda, Himnusz)
• címkeszerepű cím: a témát egy szóba sűrítetten jelzi (Iszony, Munkafüzet)
• reklámszerepű cím: figyelemfelkeltő, meghökkentő hatást kelt (Pörkölttel ölt a szomszéd, Velünk jobban jár)

Címet nem csak szövegegésznek, hanem kisebb szövegrészeknek, fejezeteknek is adhatunk (fejezetcím).