- Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje, kommunikatív tartalmú, megszerkesztett, lezárt egység
A szöveg típusai
- írásbeli: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer
- hivatalos / publicisztikai / magánjellegű / szépirodalmi / ismeretterjesztő szöveg
- szóbeli: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű: társalgás / szónoklat / előadás / vita / felelet
A szöveg szerkezete:
1. Mikro egységek:
- szabadmondat: a szöveg legkisebb egysége; az a tagmondat, amely önálló közlésként jelenik meg (a mellérendelő összetételek tagmondatai külön-külön, alárendelő összetételnél az egész mondat)
- mondattömb: a szorosabban összetartozó szabad mondatok egysége (mellérendelő logikai viszony)
- bekezdés: a téma egysége tartja össze
- tételmondat (fő gondolat) szerint: induktív (a végén található) v. deduktív (az elején található)
- bekezdésekből → makro egységek
2. Makro egységek:
- bevezetés: témamegjelölés, figyelemfelkeltés (→ retorika)
- tárgyalás (több bekezdés is lehet): követelmény a rövidség, a világosság, a tiszta nyelvi kifejezés
- befejezés: összefoglalás, lezárás (→ retorika)
A szöveg jelentésszintjei:
1. Nyelvtani (grammatikai) szint
- lineáris kohézió: a szomszédos mondatokat tartja össze (kötőszók, névmások, igeidők, egyeztetés)
- utalás: előre (katafora), vissza (anafora), illetve pillanatnyi rámutatás (deixis)
- hiányos mondatok: a szövegbe ágyazottságból derül ki a jelentésük (szerkezeti v. jelentésbeli hiány)
- kifejtettség: függ a kommunikációs helyzettől, a szövegtípustól
(legnagyobb: köznapi élőbeszédben; legkisebb: tudományos szakszövegekben)
2. Jelentésbeli (szemantikai) szint
- globális kohézió: a szöveg egészét tartja össze (cím és szöveg egysége)
- cím: függ a témától, műfajtól, befogadótól, kordivattól (témajelölő, figyelemfelkeltő v. reklámszerű)
- témahálózat: kulcsszavakból épül fel, jelentéssíkokat alkot (tér-, idő- és logikai hálózat)
- jelentéssík: legalább két helyen meg kell jelennie a szövegben (első: átvezető szó, későbbi: izotóp)
- jelentés: lineáris kohézió (rokonértelműség, ellentétek, párhuzamok, felsorolás, ismétlés)
- aktuális mondattagolás: téma-réma hálózat (téma: ismert, réma: új információ)
- témafejlődés: egyszerű lineáris / visszatérő téma / fő téma / egy réma több témára bomlik / ugrás
3. Nyelvhasználati (pragmatikai) szint
- meghatározói: kommunikációs környezet, nyelvhasználók viselkedése, előismeretei
- megértés-félreértés lehetősége
A szöveg szerkezeti egységei
- szöveg: a legnagyobb nyelvi egység, amely egy gondolatmenetet tár föl; összefüggő bekezdések, mondatok sorával, úgy, hogy a tartalomnak megfelelő terjedelemben és a hallgatóhoz igazodó módon taglalja és fogalmazza meg a mondanivalót
mikroszerkezeti egységek: mondatok, mondattömbök
- mondatok: a szöveg legkisebb alkotóelemei
- tételmondatok: összefoglalják a teljes szöveg vagy egy-egy bekezdés fő gondolatát
- mondattömb: a téma szerint szorosabban összetartozó mondatok → az egy tömbbe tartozó mondatok közötti tartalmi viszonyok: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó, következtető
makroszerkezeti (nagyobb) egységek: bevezetés, tárgyalás, befejezés
- ha a mondatot nyelvi rendszer részeként vizsgáljuk → rendszermondat (ekkor mondatrészekre bontjuk, vagy szófajilag vizsgáljuk)
- ha a mondatot a szöveg részeként elemezzük → szövegmondat (ekkor a mondatokat összekapcsoló utalóelemeket és kötőszókat keresünk)
A szöveg szerkezettípusai
- lineáris szerkezet:
- időrendre épülő, láncszerű
- térbeliségre épülő
- logikai menetre épülő
- párhuzamosság vagy ellentétezés: ha ugyanarról a kérdésről két ellentétes véleményt akarunk bemutatni
- keretes szerkezetű
- mozaikszerű
- képzettársításos, asszociatív szerkezet
- a szöveg fajtája, a kommunikációs tényezők határozzák meg, hogy a szöveghez milyen építkezési módot, milyen szerkezettípust választunk
A szöveg jelentése
- a szöveg globális kohéziójának eszközei:
1. a szöveg témahálózata (ehhez kapcsolódnak a szögek kulcsszavai: megismétlésük összetartja a mondatokat)
2. izotópia jelensége
- izotópia: a szöveg jelentésbeli egységét biztosítja
- izotópok: azok a szavak, kifejezések, amelyek a szövegben ugyanarra a valóságdarabra vonatkoznak (pl. kulcsszót helyettesítő rokon értelmű szavakkal, körülírások, visszautaló névmások)
- a szó eredete: izo (görög, azonosság) + topo (görög, hellyel kapcsolatos)
1. tartalmi-logikai kapcsolatok: térbeli, időbeli vagy logikai viszony (időbeli és logikai: ok-okozati kapcsolatok)
2. témajelölő cím: előrevetíti a szöveg témáját, tartalmát
- jelentésbeli kapcsolóelemek: ismétlések, rokon értelmű szavak, körülírások, fölérendelt fogalmak használata, metaforikus megnevezések, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, hasonló alakú vagy ellentétes jelentésű szavak
- réma: a mondat új hírt, új információt közlő eleme
- téma: a már ismert közléselemek
- a szöveg téma-réma kapcsolatai fontosak a szöveg jelentésbeli összetartásában
A szabad mondatok
- Egy szöveg(mű) tovább nem bontható alkotó elemei a szabad mondatok.
- Ezek a legkisebb mikro szerkezeti egységek, amiből minden szöveg …..
A szöveg szerkezeti egységei
- A szöveg szerkezetének vizsgálatánál két fontos dolgot érdemes megkülönböztetni. A szöveg esetén beszélhetünk mikroszerkezeti és makroszerkezeti egységekről.
- A bekezdés és a nála kisebb szövegegységek (mondat, mondattömb, tételmondat) alkotják a szöveg mikroszerkezetét, míg a bekezdésnél nagyobb egységek (cím, bevezetés, tárgyalás, befejezés, fókuszmondat) annak makroszerkezetét.
A mondattömb és a bekezdés
- A szöveg minimális szerkezeti egysége a mondat.
- Ha egy többmondatos szöveggel van dolgunk, akkor lesznek olyan mondatok, melyek témájuk alapján összébb tartoznak, tömbösödnek, ezzel mondattömböket hoznak létre.
- Az egy tömbbe tartozó mondatok között egy szorosabb tartalmi-logikai kapcsolat figyelhető meg.
- Egy írott szöveg esetén a mondatok tömbösödését azzal jelezhetjük, hogy külön-külön bekezdésbe írjuk őket.
- A bekezdés a szöveg jelentésbeli, logikai, tipográfiai és nyelvtani egysége, amely az egyik bentebb kezdéstől a másik bentebb kezdésig tart.
- A bekezdés a prózai szövegek legnagyobb mikroszerkezeti egységének tekinthető.
- Általában egy tételmondattal szokott kezdődni, mely a bekezdés leglényegesebb gondolatát tartalmazza, a többi mondat ezt fejti ki bővebben.
A cím
- A bekezdésnél nagyobb szerkezeti egységek alkotják a szöveg makroszerkezetét, melybe a bevezetés, tárgyalás és befejezés mellett a fókuszmondat és a cím is beletartozik.
- A makroszerkezetet a globális kohézió tartja össze.
- A cím rendkívül fontos, hisz az olvasó elsőként ezt látja meg, sokszor ennyi dönt arról, hogy a kezébe veszi-e az adott művet vagy sem.
- Továbbá a cím a szöveg előinformációjának, tartalmi és hangulati jelképének is tekinthető.
Több fajtáját különböztethetjük meg:
- témamegjelölő cím: a szöveg tárgyát közli, egyértelműen lehet belőle következtetni a tartalomra (Az élet értelme, Az európai irodalom története)
- műfajjelölő cím: a szöveg műfajára következtethetünk belőle (Óda, Himnusz)
- címkeszerepű cím: a témát egy szóba sűrítetten jelzi (Iszony, Munkafüzet)
- reklámszerepű cím: figyelemfelkeltő, meghökkentő hatást kelt (Pörkölttel ölt a szomszéd, Velünk jobban jár)
Címet nem csak szövegegésznek, hanem kisebb szövegrészeknek, fejezeteknek is adhatunk (fejezetcím).