Előzmények:
A reformáció a XVI. században, Európában kibontakozó eszmei és vallási mozgalom.
A pápa avignoni fogságát (1309-1377) követően a 2. egyházszakadás tovább csökkentette az egyház tekintélyét, ezt a konstanzi zsinat (1414-1418) állította helyre.
Ekkor már megjelentek a reformátorok előfutárai: – John Wycliffe (1324-1384) angol teológus
– Husz János (1369-1415) cseh igehirdető
Hirdették: – a Szentíráshoz való visszatérést
– az anyanyelvű igehirdetést
– a Biblia nemzeti nyelvre fordítását
Huszt tanaiért máglyán elégették eretnekségért.
Előzmények köz tartozik az is, hogy X. Leó pápa a római Szent Péter bazilikát búcsúcédulák árusításával finanszírozta.
A reformáció:
Kezdete: Luther Márton 95 pontjának közzététele (1517. okt. 31.)
Lutheri (evangélikus, ágostai) teológia alapja:
– Az emberek kizárólag csak Isten kegyelméből, a hit és Krisztus által üdvözülhetnek
– A hit egyetlen forrása a Biblia nemzeti nyelvre fordítás szükségessége
– Mivel a Bibliában nem szerepel, így nem ismeri el a pápa főségét, a szentek tiszteletét, a szentségek nagy részét.
– Elvetette az egyházi hierarchiát, támogatta a szekularizációt, mivel az egyház nem halmozhat fel földi javakat.
Tanok terjesztését elősegítette a nyomtatás megjelenése: Gutenberg XV. század
V. Károly császár 1521. évi wormsi gyűlésen birodalmi átokkal sújtotta Luthert, mert féltette birodalmát. Bölcs Frigyes szász választófejedelem nyújtott menedéket neki, Luthert lefordította németre a Bibliát Wartburg várában.
A fegyveres konfliktust 1555-ben az augsburgi vallásbéke zárta le, ez egy megegyezés volt a katolikusok és a lutheránusok között. (,,Akié a föld azé a vallás”)-elv
Új reformációs irányzatok megjelenése:
– Münzer Tamás vezette anabaptisták (újrakeresztelők) – szerinte a keresztséget csak a hitéről dönteni képes felnőtt veheti fel. Gazdasági-társadalmi egyenlőséget hirdettek, így a mozgalom véres parasztháborúba torkollott (1524-1525)
– Svájcban Kálvin János (református, helvét) teológiája volt meghatározó.
1536-os fő műve: a keresztény vallás tanításaebben fejtette ki a predesztinációt (eleve elrendelés), mely szerint Isten egy emberről már születésekor eldönti, hogy üdvözül-e, vagy elkárhozik.
Kálvin intézkedései, tanai:
Elvetette az egyházi hierarchiát
A vallási közösségét a városi önkormányzat mintájára szervezte meg
Bevezette a presbiteri intézményt, így a világiak is közreműködhettek az egyházközösségek vezetésében.
Tiszta erkölcs és szorgos polgárság az ideál, gazdasági tevékenységek, antik zsarnokölés gondolatának felelevenítése.
Szekularizáció érvényre juttatása.
– Szervét Mihály tanításai:
Antitrinitáriusok (Erdélyben unitáriusok)
Tagadták Krisztus isteni természetét és a Szentlélek létezését.
Az üldözés miatt szűk területen, Erdélyben és Lengyelországban tudott működni
– Anglikán egyház:
VIII. Henrik uralkodása alatt jött létre
Oka: a pápa nem engedélyezte válását, így 1534-ben az angol egyház elszakad a pápától, feje az angol király lett.
Törvénybe iktatta a nemzeti nyelvű liturgiát, valamint hogy az anglikán egyház feje házasodhat.
Megmaradt a püspöki szervezet, de a főpapi esküt a királynak tették.
A legfőbb hitelveket I. Erzsébet uralkodása alatt alakították ki, ez sok kérdésben a kálvini reformációhoz közelít.
Ellenreformáció – katolikus megújulás
III. Pál pápa nevéhez fűződik a katolikus egyház belső megújulása, aki 1542-ben újraélesztette az inkvizíciót, majd összehívta a tridenti zsinatot (1545-1563)
A katolikus egyház hittételei, dogmái nem változhattak, de erkölcseiben megújította a papságot.
– megszüntették a búcsúcédulákat
– nem lehet halmozni az egyházi hivatalokat, betiltották a szimóniát
Intézkedések:
– Orvosolták a problémákat, újragondolták az apostoli hagyományokat, és az egyházi tradíciókat.
– Kinyilvánították, hogy az ember nem eredendően bűnös, a papság elsődleges feladata lett a hívek lelki gondozása.
– Papnevelő intézeteket alapítottak, ahol a papokat készítették fel hivatásukra.
– Megmaradt a pápa egyházfősége, a szerzetessége, a szentségek és szentek tisztelete.
– 1559-ben kiadták a tiltott könyvek listáját, az Indexet.
Loyolai Szent Ignác jezsuita rendet alapított (1540), hívek oktatása mellett az újvilági térítésben vett részt.
A katolikus megújulás visszafogta a reformáció terjedését, a katolikus tanok ismét terjedni kezdtek.
A reformáció és a rekatolizáció Magyarországon
A mohácsi vész utáni állapotok elősegítették a reformáció terjedését.
Megbénult az állami és egyházi hatalom.
Egyre több fiatal tanult Wittenbergben, és hozta Magyarországra a lutheránus elveket.
A lutheri irányzat elsősorban a német lakosságú szabadkirályi és szász városokban jelent meg.
1530-as évek végén terjedtek el Kálvin tanításai a mezővárosokban, falvakban és végvári katonák között.
1560-as évekre megalakultak az egyházkerületeik, élükön püspökkel.
Legkiemelkedőbb hitvitázó Méliusz Juhász Péter református püspök volt.
A magyarországi reformáció kiemelkedő alakja Károli Gáspár, aki 1590-ben a teljes Bibliát lefordította magyarra.
Erdély:
– vallási sokszínűség jellemezte
– szászok: evangélikusok
– magyarok: kálvinisták vagy unitáriusok
– székelyek: katolikusok
– románok: görögkeletiek
Az 1568-as tordai országgyűlésen a katolikus mellett bevett vallás lett a három protestáns felekezet, az evangélikus, a református és az unitárius. Megtűrték a görögkeletit is.
Az ellenreformáció:
XVI. század közepén indult meg.
Valódi áttörést Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek érte el.
Pázmány a katolikus nevelést tartotta a legfontosabbnak, egyetemet alapított Nagyszombatban (1635).
Az arisztokráciánál kezdte a térítést.
A habsburg udvarral szembeni ellenállás jelképévé is vált a reformáció, de a katolikus ellenreformációnak köszönhetően a vallási kettősség Magyarország történelmében mindvégig meghatározó maradt.