A népesség számával, összetételével és ezek változásaival foglalkozó tudományág a demográfia.
Hazánk lakossága 2005-ben még 10 millió fő volt, ez mára 10 millió alá csökkent, ez csökkenő jellegű.
Az élveszületések száma 1950 és 1980 között magasabb volt, mint a halálozások száma, a természetes szaporulat jelentős volt.
A II. világháború után a jobb életkörülmények miatt több gyermeket vállaltak. A dolgozó nők gyermekeiket bölcsödőkbe, óvodákba tudták elhelyezni. Később a drasztikus abortusztilalom és a gyermektelenségi adó növelte a születésszámot a Ratkó-korszakban 1950-56 között, majd tovább javultak az életkörülmények és a kedvezmények szerepe is jelentős lett.
1981-től Magyarország népessége csökken, a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, természetes fogyás következett be.
Az elmúlt évtizedekben a gazdasági átalakulás miatti bizonytalanság, a növekvő munkanélküliség miatt kevesebb gyermek születik.
A korfa megmutatja az ország lakosságának nem és életkor szerinti összetételét, leolvasható róla, hogy lakosságunk öregedő, magas az idős eltartottak aránya (65 év feletti lakosság).
Alacsony a születések száma: a 15 év alatti korosztály a népességnek csak 17%-át adja.
Az aktív keresőkre (15-64 éves korosztály) egyre több eltartott jut, és kevesebben válnak a fiatalok közül aktív keresővé.
Hazánkban a politikai és gazdasági rendszerváltás következtében 1990 körültől jelentősen megváltozott a foglalkozási szerkezet.
A harmadik szektorban 60% feletti a foglalkoztatottak aránya, csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya.
A piacgazdaságban a munkanélküliség megjelenése belső vándorlást is eredményezett.
Legnagyobb mértékű a munkanélküliség Észak-Magyarország és Észak-Alföld egyes területein.
Legalacsonyabb a munkanélküliség Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl területén.
A lakóhely elhagyása, új munkahely keresése, az ebből adódó létbizonytalanság is tartósan fenntartja a természetes fogyást.
A belső vándorlás a városokba és az iparosodott területek felé irányul.
Megfigyelhető a kisebb falvak elnéptelenedése, és változó intenzitással a városokból való kiköltözés is (pl. hanyatló iparvidékek – Miskolc is ide sorolható)
Az elmúlt években, különösen az EU-csatlakozás óta jelentőssé vált a külföldi munkavállalás is.
Az ország lakosságának egészségi állapota is romlik a kedvezőtlen gazdasági helyzetben, emiatt is csökken a népességszámunk.
Megjegyzés: történelemből egy csaknem ugyanilyen tétel van, így onnan is lehet meríteni.