Az önkormányzat fogalma és szervezeti felépítése
az önkormányzatiság fogalma
helyi önkormányzás: lehetővé teszi, hogy egy helyi közösség közvetlenül, illetve a választott helyi önkormányzata útján önállóan és demokratikusan intézze helyi érdekű közügyeit
az önkormányzat a helyi törvényhozó (esetleg végrehajtó) hatalmat képviselő testület
történeti áttekintés
szocializmus: tanácsrendszer → helyi “önkormányzati” szervek: pártutasítások végrehajtása helyi szinten
rendszerváltás: a tanácsrendszert helyi (megyei, települési, fővárosi, főváros-kerületi) önkormányzatok váltják fel
2013. januártól: járások
járás: megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység
175 járási és 23 fővárosi kerületi kormányhivatal
alapelv: az államigazgatási szolgáltatásokhoz való könnyű és gyors hozzáférés a megyék határaihoz igazodva
intézhető ügyek pl.: gyermekvédelmi, gyámügyi, szociális ügyek → ide tartoznak az okmányirodák is
szervezeti felépítés
legfőbb szerv: képviselő-tesület
közvetlenül választott
maga határozza meg a működési szabályzatát
létrehoz gazdasági, oktatási, idegenforgalmi, stb. bizottságokat → előkészítik a döntéseket a testület számára
feladtai:
rendeletalkotás
helyi adófajták meghatározása
önkormányzati tulajdonok ügyében a tulajdonosi jogok gyakorlása
választott vezető: polgármester — helyettese: alpolgármester (az egyik képviselő)
feladati:
az adott település irányítása a képviselőtestülettel együtt
a hivatal feladatainak meghatározása
a hivatal feje: jegyző → ügyel a törvényeségre — pályáztatással választják
az önkormányzat határozatait hivatalok hajtják végre: Okmányiroda, Földhivatal, stb. → ezek köztisztviselőket alkalmaznak
kisebbségi önkormányzatok: az 1993-as kisebbségi törvény óta → kisebbségek jogainak, kultúrájának és identitásának védelme
az önkormányzati választások
képviselők és polgármesterek választása: általános, egyenlő, közvetlen és titkos
minden szavazókorú állampolgár a bejelentett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén szavaz
egyfordulós választás, nincs érvényességi vagy eredményességi feltétele
polgármester és helyi képviselők választása
választások: négyévente, az országgyűlési választások után
< 10 ezer lakos: egyéni listák → annyi szavazat egy választónak, ahány képviselő → a legtöbb szavazatot kapott képviselők lesznek a testület tagjai
> 10 ezer lakos: vegyes rendszer
egyéni lista → a legtöbb szavazatot kapott jelölt a győztes
kompenzációs lista → a vesztes szavazatok felkerülnek → a jelöltek mandátumokat szerezhetnek a listára felkerülő szavazatok arányában
2. Az önkormányzatok feladatköre
a helyi közhatalom gyakorlása, a közügyek intézése, a helyi közélet szabályozása
saját hatáskörében az alkotmányos kereteket betartva szabad döntést hozhat → a rendeletei nem lehetnek ellentétesek a hatályos jogszabályokkal
csökkenő jogkör:
létszámcsökkentés
funkciók elvonása → források elvonása — pl. iskolák államosítása
kötelező feladatok
döntés helyi gazdasági ügyekben → helyi adók és mértékük meghatározása
intézmények alapítása, fenntartása — óvodák, kórházak, (iskolák → tavaly óta állami kézben)
alapvető közszolgáltatások biztosítása — kommunális szolgáltatások, pl. közvilágítás, szemétszállítás, szennyvízelvezetés; hivatali ügyintézés
helyi infrastruktúra fenntartása — pl. úthálózat
közterületek elnevezése
egyéb, fakultatív feladatok
emlékműállítás, önkormányzati jelképek, kitűntetések meghatározása, díszpolgári cím adományozása
szociális szolgáltatások: idősek napközije, étkeztetés, közmunkások foglalkoztatása
együttműködés külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás
helyi népszavazás kiírása
helyi sportegyesületek, kulturális intézmények támogatása
3. Az önkormányzatok költségvetése
saját vagyon → saját források
helyi adórendszer → az önkormányzat gazdálkodásnak megalapozása, a központi függés csökentése
vagyoni típusú adók — pl. építményadó, telekadó (érték szerint)
kommunális típusú adók — pl. lakásbérleti jogviszony, idegenforgalmi adó
helyi iparűzési adó → 25% az államé
egyéb adók — pl. gépkocsi-adó, ebadó
önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérbeadása, eladása
vállalkozás → csak úgy, hogy a kötelező alapot nem kockáztatja
pályázati források → legtöbbször célirányos felhasználásra — pl. sportcsarnok, útépítés, környezetvédelem
bírságokból befolyó összegek
állami hozzájárulások — pl. fejkvóta (normatív támogatás) = lakosság utáni támogatás