Eredmény(ek) 124 mutatása
Földrajz érettségi

A városok kialakulása, várostípusok bemutatása, urbanizációs folyamatok

Kialakulás: A város a településszerkezetben központi szerepkört tölt be. Olyan intézmények is találhatóak benne, melyek nemcsak a városi lakosság ellátását biztosítják (pl. munkahelyek, orvosi ellátás) Az első városok kialakulásában a kézművesség és a kereskedelem fejlődése játszotta a fő szerepet. Az ipari forradalom hatására a városok száma és szerepköre is gyorsan bővült. Erről a 20-as töritétel …

Földrajz érettségi

A Föld népesedési szakaszainak jellemzése

Az emberiség népességszámának növekedése a kezdetekben igen lassú volt. A hiányos ismeretei miatt jelentősen kiszolgáltatottá vált a természet erőinek. A természetes szaporulat az élve születések és halálozások közötti különbség ezrelékben kifejezve. A Föld népessége az ipari forradalom után először lassan, majd nagyjából 1930-tól gyorsan növekedett. 1930 és 1980 között 50 év alatt a világ lakossága …

Földrajz érettségi

Amerika természetföldrajzi sajátosságai

Amerika a keleti kivételével minden féltekére átnyúlik, kettő vagy három része van (attól függően, hogy Közép-Amerikát hová számítjuk). Észak-Amerika: Partvonala tagolt: számos sziget, félsziget, öböl tartozik hozzá. Két éghajlati övezetben fekszik, a hegyvidéki, függőleges övezetesség mindkettőben megtalálható. Fő vízválasztó a Sziklás-hegység, fő folyói: Mississippi, Szent Lőrinc-folyó, Colorado A tavak többségét a jég vájta ki (Felső, …

Földrajz érettségi

Észak-és Nyugat-Európa tájainak természetföldrajzi jellemzői

Észak-Európa: Észak-Európa természetföldrajzára a kétarcúság jellemző Keleten van Európa ősi magja, a Balti-pajzs, melyhez gyűrődött a kaledóniai hegységképződés során az éghajlatválasztó Skandináv-hegység. Észak-Európa e területeit a negyedidőszaki eljegesedések jégtakarója teljesen átformálta, a jégkori vastag jégtakaródóból leereszkedő gleccserek U keresztmetszetű völgyeket vájtak. A domborzati eltérés miatt az állat-és növényvilágban is jelentős eltérések figyelhetőek meg. Észak-Európa vízhálózatát …

Földrajz érettségi

Hazánk éghajlata és természetes növénytakarójának területi változásai, jelentősebb talajtípusok. A talajt és növényzetet veszélyeztető problémák

Éghajlat: Magyarország éghajlatát távoli területek fölött kialakuló légköri képződmények, a tényleges és viszonylagos földrajzi helyzet hatásai irányítják Hazánk az északi mérsékelt övezet valódi mérsékelt övében helyezkedik el Az ország területén a négy évszakos nedves kontinentális vagy mérsékelt szárazföldi éghajlat jellemző. Az Atlanti-óceántól való távolság miatt a kontinentális hatás kelet felé egyre jobban érvényesül, azaz csökken …

Földrajz érettségi

Felszíni és felszín alatti vizeink, gazdasági jelentőségük

Folyók: A felszíni vizek közé a folyók és tavak tartoznak. Folyóhálózatunkban meghatározó a medencejelleg, vizeink 90%-a kelet felől érkezik. A vízhálózat nem sűrű, kelet felé egyre gyérebb. Folyóinkon két árhullám figyelhető meg: tavasszal a hóolvadás (jeges ár), nyáron a csapadékmaximum miatt (zöldár). Hazánk teljes területe a Duna (417 km) vízgyűjtőjéhez tartozik, mely folyó gyakorlatilag egész …

Földrajz érettségi

Hazánk alföldi területeinek kialakulása, talajviszonyai, gazdasági jelentőségük

-Hazánk két jelentős alföldi területe az Alföld és az északnyugaton található Kisalföld. Alföld: Legnagyobb kiterjedésű nagytájunk, a szomszédos országokba is átnyúlik. Szerkezetileg harmadidőszaki medencesüllyedék, mélyében ősidei és óidei kristályos kőzetek találhatóak. Ezeket a Tethys-tenger üledékes kőzetei (mészkő, dolomit) és a Pannon-(bel)tenger üledékes kőzetei (újdei mészkő, homok, kavics) fedik. Legfelül vagy folyóvízi üledék (negyedidőszaki kavics, agyag, …

Földrajz érettségi

Középhegységeink természeti földrajza (tájak, kialakulás, kőzetek, éghajlat, vízrajz, növénytakaró, talaj, természeti erőforrások)

Dunántúli-középhegység: egyetlen olyan nagytájunk, mely teljes egészében Magyarország területén található. alapzatát óidei hegységroncsok alkotják, melyekre középidei üledékek települtek. A terület kiemelkedése, feldarabolódása a törésvonalak mentén (sasbércek), a bazaltvulkanizmus tanúhegyeinek kialakulása a harmadidőszak végén és a negyedidőszakban következett be. Éghajlata a Balaton-felvidéken a legkellemesebb (szélvédettség, sok napsütés) Területén a lombhullató erdő mellett őshonos fenyő is található, …

Földrajz érettségi

A mediterrán és a szubtrópusi monszun éghajlat összehasonlítása

Név, besorolás: Mediterrán: meleg mérsékelt öv mediterrán terület (az elnevezés a Földközi-tenger térségére utal) Szubtrópusi monszun: meleg mérsékelt öv monszunterület Példatáj: Mediterrán: kontinensek nyugati oldalán (Kalifornia, Közép-Chile, DNy-Am., Mediterraneum) Szubtrópusi monszun: kontinensek keleti oldalán (Florida, K-Brazília, DK-Ausztrália, D-Kínai-hv. Uralkodó szél: Mediterrán: nyáron a passzát szélrendszer leszálló ága, mely télen visszahúzódik, átadva helyét a csapadékot hozó …

Földrajz érettségi

A trópusi övezet jellemzése

A forró, vagy más néven trópusi övezet az északi és déli szélesség 30. szélességi körei között helyezkedik el. Az évi középhőmérséklet mindenhol meghaladja a 20 fokot. A passzátszél felszálló ágának mindenkori helyéhez erős csapadékképződés, leszálló ágához pedig száraz időjárás kapcsolódik, az övezetet is ez alapján osztjuk fel részekre. Név, besorolás: Egyenlítői öv, egyenlítői éghajlat (Amazonas-medence, …