Eredmény(ek) 89 mutatása
Nyelvtan érettségi

A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, találkozásuk szabályszerűségei

Fogalmak (hang, betű, fonéma, magánhangzó, mássalhangzó, a hangok alkalmazkodása) HANG = a beszéd legkisebb egysége BETŰ = a hang írásban rögzített formája ! a betűk nem mindig azonosak a hangokkal ld. látja / láttya FONÉMA = a beszédhang elvonatkoztatott nyelvi formája (ejtésváltozatoktól való elvonatkoztatás ld. ház – ihlet); jelentés-megkülönböztető szereppel bír Magánhangzók – mássalhangzók (képzés …

Nyelvtan érettségi

Az információs társadalom hatásai a nyelvhasználatra

Az információs társadalom: Az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalom. – Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A hálózatba való összekapcsoltság az …

Nyelvtan érettségi

A mai magyar nyelvváltozatok. A nyelv társadalmi és területi változatai

Az emberek szerepe és helyzete a társadalomban nem egyforma, életkoruk, nemük, iskolázottságuk stb. alapján különböző csoportokba szerveződnek. A társadalmi rétegződés szükségszerű következménye a nyelvhasználat rétegződése, amely területi és társadalmi jellegű lehet.. A nyelv vízszintes tagolódása következtében alakulnak ki a területi nyelvváltozatok, vagyis a nyelvjárások (dialektusok). A nyelv függőleges tagolódása következtében alakulnak ki a társadalmi nyelvváltozatok, …

Nyelvtan érettségi

A nyelvújítás és módszerei

A nyelvújítás előzményének tekinthető a magyar nyelv grammatikájának tudományos vizsgálata, amely a XVI. században vette kezdetét (Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás). A XVIII. század második felében újra előkerült a magyar nyelv ügye: a magyar nyelv megújítását célzó törekvés a nemzeti modernizációs programba illeszthető, hiszen a Habsburg abszolutizmus németesítő törekvéseivel szállt szembe, a nemesi ellenállás a …

Nyelvtan érettségi

A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

A kommunikáció során nyelvi és nem nyelvi jeleket alkalmazunk. A nyelvi jelek megadott szabályok szerinti felhasználását verbális kommunikációnak nevezzük, a nem nyelvi jelek segítségével létrehozott információközlés a metakommunikáció. A nyelvi közlést többnyire metakommunikáció kíséri, amelynek jelentőségét semmiképp nem lehet leértékelni, hiszen a közlésfolyamat során 65-70 % – ban hagyatkozunk ezekre a jelekre. Tehát az emberek …

Nyelvtan érettségi

A kommunikáció tényezői és funkciói

A kommunikáció szó eredete a latin communicatio, amelynek jelentése közzététel, teljesítés, megadás, gondolat közlése a hallgatóval. Ez alapján a kommunikáció meghatározása: információcsere valamilyen jelrendszer segítségével. A kommunikáció típusai: irányultsága szerint: EGYIRÁNYÚ: az információnak csak egy iránya van, mert hallgató és beszélő nem cserélhetnek szerepet pl. televíziózás KÉTIRÁNYÚ: az információ iránya megváltozik, mert hallgató és beszélő …

Nyelvtan érettségi

A nyelv mint jelrendszer

A nyelvtudomány jelekkel foglalkozó területe a szemiotika. A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Jellé valami csak akkor válhat, ha a közösség minden tagja elfogadja; a jelek sohasem elszigetelt egyes elemek, hanem egy rendszer tagjai. A jel felépítése: egy jelölőből (ezt érzékeljük) és egy jelöltből …

Nyelvtan érettségi

Nyelvtípusok

A Földön 6000-7000 nyelv létezik. Ezen sok nyelvből több száz már az ókorban kihalt. De nagy a számuk azoknak a nyelveknek is, melyek napjainkban vannak kihalófélben. Nagy nyelvcsaládokból csak körülbelül 12-15-t ismerünk. Vagyis a rengeteg nyelv között bőven vannak olyanok, amelyek egymás rokon nyelvei. Ezek között kisebb a különbség, beszélőik akár külön tanulás nélkül is …

Irodalom érettségi Nyelvtan érettségi

A magyar nyelv nyomtatott nyelvemlékei

6.1. Korszakok előmagyar korszak: nyelvrokonok, nyelvemléktelen kor ősmagyar kor: vándorlások, nyelvemléktelen ómagyar kor: honfoglalás, állam, közigazgatás, kéziratos nyelvemlékek megjelenése középmagyar kor: szimbolikus dátum: 1526, reformáció, nyomtatás, nyomtatott nyelvemlékek, bibliafordítások pl. újmagyar kor: magyar felvilágosodás, Bessenyei: Ágis tragédiája 1772-ben, változás: nyelvről való gondolkodás igénye, a nyelv tudatos ápolása politikai cél lesz, fontos állomás: 1844 – államnyelv …

Nyelvtan érettségi

Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban

–nyelvi cselekvés: a nyelvre gyakorolt tudatos hatás –nyelvi tervezés: akkor van rá szükség, ha egy közösség társadalmi problémái a nyelvvel kapcsolatosak (probléma többnyire: a normák ütközése), vagy ha egy bizonyos területen hiányos a szókészlet  2 fő rész: a nyelvhasználatra & magára a nyelvre ható tevékenység – az elvek kialakítói a politikusok, végrehajtói az akadémiák, …