Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
előzmény: Az Európai Unió megszületése 18.sz-ban Immanuel Kant- igény a független európai államok közössége Viktor Hugo is ezt vallja- Európai Egyesült Államok kifejezés megfogalmazója Első törekvések az integrációra: első világháborút követően a Népszövetség 1920-21 Célja: az újabb háború elkerülése+ gazdasági és kulturális együttműködés Gond: megbukik,mivel kitör a második világháború Második világháború után megalakul a bipoláris …
A zsidók emancipációja Magyarországon A zsidóság emancipációja a Habsburg Birodalomban az 1850-60-as években, a gazdasági és társadalmi reformokkal összhangban, nagyobb politikai ellenállás nélkül ment végbe. Az általános jogegyenlőség kérdése a kiegyezés körüli időszakban került napirendre, de addigra azonban szinte minden lényeges területen megtörtént a zsidóság tevékenységét korlátozó intézkedések felszámolása. Végleges megoldás a kiegyezéssel született. A …
Gyerünk, építsünk impériumot! De mi is az az impérium? Nem más, mint egy nagy birodalom, ahol a mi zászlónk lobog, amelyet mi irányítunk, és gazdagít bennünket. Ez jól hangzik, nem csoda hát, hogy a XIX. század végén szinte minden európai nagyhatalom egy ilyen hatalmas gyarmatterületre vágyott, és óriási versenyfutásba kezdett az új területek megszerzéséért.–>IMPERIALIZMUS KORA …
Koronázás Hunyadi János[1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pestis tört ki a táborban) idősebbik fia, Hunyadi László vette át a családi birtokokat + apja főkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akarta befolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává. Hunyadi Lászlót pedig felszólította, hogy a címhez tartozó birtokokat …
A társadalom rétegződése Torlódott társadalmi struktúra volt megfigyelhető. A nagybirtokosok szerepe változatlan maradt. Hatalmas tömeget képviselt az agrárproletariátus, megerősödött a módosabb parasztság. A polgárság létszáma növekedett, alacsony volt a középpolgárság és magas a kispolgárság aránya. A munkásság létszáma is nőtt, összetétele is megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nőtt a betanított munkások, és segédmunkások aránya, ami …
Átalakuló szövetségek A XVII. század a folyamatos háborúk története. A század elején lejátszódó két nagy összecsapás – a spanyol örökösödési háború (1701-1714) illetve az északi háború (1700-1721) – Spanyolországot és Svédországot kiiktatta a nagyhatalmak sorából, Franciaország hegemóniáját megtörte, ugyanakkor Oroszország megerősödéséhez vezetett. A század közepére Poroszország is nagyhatalommá vált. A poroszok megerősödése miatt a francia-osztrák …
ELŐZMÉNYEK Az első világháború gyökeresen változtatta meg Európa, és az egész világ életét. A világháború 1914-ben (július 28) tört ki, azonban előtte fontos megérteni a háború kirobbanása mögötti összefüggéseket és a szövetségi rendszereket. Ebben a korszakban 5 meghatározó nagyhatalomról beszélhetünk: Anglia, Franciaország, Németország, Osztrák-magyar-monarchia és Oroszország. A nagyhatalmak közül három (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, és Oroszország) …
A kr. e. 3-2. században Róma meghódította a Földközi-tenger partvidékét (pun háborúk, Makedónia legyőzése). I. A hódítások hatása: – Hatalmas hadizsákmány áramlott Rómába (arany, ezüst), amely egyenlőtlenül oszlott meg a rómaiak között. Csak egy szűk kör profitált a kincsekből. A hadizsákmány hatására fellendült a kereskedelem, s a pénzügyek. Ennek következtében kialakult egy új, kereskedelmi-, pénzügyi …
Az 1800-as évek elején a városi lakosság száma az átlagnál gyorsabban nőtt, s elérte az össznépesség 14%-át. A városok politikai szerepe – országgyűlési képviselete – mégis szerény volt, ami a városi polgárság nagy részének idegen eredetével magyarázható. Buda, Óbuda és Pest már az 1700-as évek végén jelentősebb városnak számítottak, de ekkor még nem az ország …
Előzmények Teleki Pál második miniszterelnöksége (1939-1941) Cél: békés revízió, fegyveres semlegesség Második zsidótörvény kiadatása (1939) Már faji alapon (nem vallási) Értelmiségi pályákon 20%-ról 6%-ra csökkentetették a zsidók arányát Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz (1939) → SZU ellen Magyaroszág kilépése a Népszövetségből (1939) Kárpátalja Magyarországhoz csatolása (max 10%-a magyarlakta) Főleg ruszinok lakták Teleki Pál háborús politikája …