Érettségi tételek

A piacgazdaságban a piac, a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg a termelés szerkezetét, módját, mennyiségét, az árakat és a béreket.  Az állam jogszabályokkal biztosítja a működőképes piaci versenyt, biztosítja az össztársadalmi érdekeket, közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy stb.), elhárítja a környezeti károkat, érvényre juttatja a társadalmi igazságosságot, biztosítja a stabilitást, a gazdasági egyensúlyt és védi …

A település a népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott helyet jelent. A lakosság által igénybe vett létesítményekből (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények), valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (utak, hidak, közterek) áll. A városok a területi munkamegosztásan központi szerepkörrel rendelkeznek, ellátják a falvak lakóit is magasabb szintű szolgáltatásokkal. Aktív keresőinek többsége az iparban és …

A népességföldrajz a társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik. Vizsgálja a népességszám alakulását, a népesség térbeli eloszlásának és mozgásának szabályszerűségét, valamint a népesség különböző szempontok szerinti összetételét. A demográfia a népességföldrajz egyik segédtudománya, az általa vizsgált különböző jellemzőket statisztika adatok segítségével vizsgálja.  A természetes szaporodás az élveszületések és a …

Magyarország az északi féltekén fekszik, körülbelül egyenlőt távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Hazánk Európa közepén, Közép-Európa déli, délkeleti részén, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe ~93 000 km2. A természeti erőforrás olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban. Két fajtája van, a fogyó és a megújuló erőforrások. A fogyó …

Az állóvíz a felszín mélyedéseiben tartósan felgyülemlő víz (tenger, tó, fertő, mocsár, láp). A tó nyílt víztükrű állóvíz, amely a világtengerrel nincs kapcsolatban. A tómedencék kialakulása történhet belső és külső erők hatásainak közreműködésével.  Belső erők hatására kialakulhatnak tektonikus eredetű ároktavak (vetődés), ilyen pl. a Bajkál-, vagy a Tanganyika-tó. Külső erők hatására létrejöhetnek tavak jégtakaró felszínformáló …

Magyarország az északi féltekén fekszik, körülbelül egyenlőt távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Hazánk Európa közepén, Közép-Európa déli, délkeleti részén, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe ~93 000 km2. Az ország területének kétharmada alföld, mely igencsak felértékelődött a trianoni békediktátum érvénybelépését követően. Hazánk a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe, azon belül a mérsékelten szárazföldi területbe tartozik. Éghajlatunk …

A medencejelleg miatt felszíni vizeink több mint 90%-a határainkon túlról érkezik, és többségük itt egyesül főfolyójával. Végső soron felszíni vizeink a Dunába kerülnek.  A folyók gyakran szennyezetten érkeznek hozzánk, pl. tiszai ciánszennyezés Romániából, a Rába szennyezése osztrák gyárak által. Ezek elhárítása csak szoros, országok közötti együttműködéssel lehetséges. A hegyekből a medencébe lépő folyók lelassulnak, árvizük …

Amerika a nyugati félgömb kontinense. Ázsiától a Bering-szoros választja el. Három részre osztjuk: Észak-Amerikára, Dél-Amerikára, valamint az ezeket összekötő Közép-Amerikára. Utóbbihoz soroljuk az Észak- és a Dél-Amerika között húzódó keskeny szárazföldet (az ún. földhidat) és az Antillák szigetvilágát. A földhíd legkeskenyebb része a Panamai-földszoros. Itt építették meg a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő mesterséges vízi …

A kontinens 96%-a kristályos kőzetekből álló ősmasszívum. Területének nagy része 1000 m körüli magasföld és magasan fekvő medence, az alföldek aránya a kontinensek közül a legkisebb. A kontinens belsejét peremlépcsők zárják el a tengerpartoktól. ÉNy-i része a nagyobb kiterjedésű Alacsony-Afrika, DK-i része a kisebb kiterjedésű, de túlnyomó részben 1000 m fölé emelkedő Magas-Afrika. Legmagasabbak a …

Ha éghajlati övezetekről beszélünk, fontos megemlíteni nem csupán a valódi, de a szoláris éghajlati övezeteket is. A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik, tehát az eltérő földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a …