Érettségi tételek

Ha éghajlati övezetekről beszélünk, fontos megemlíteni nem csupán a valódi, de a szoláris éghajlati övezeteket is. A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik, tehát az eltérő földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a …

Ha éghajlati övezetekről beszélünk, fontos megemlíteni nem csupán a valódi, de a szoláris éghajlati övezeteket is. A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik, tehát az eltérő földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a …

A légnyomás a légkör tömegének a nehézségi erő hatására a felszín területegységére gyakorolt nyomása. Mértékegysége a hektopaszkál. Az azonos légnyomású helyeket összekötő görbe az izobár. A légnyomás értéke folyamatosan változik.  A tengerszint feletti magasság növekedésével a légnyomás csökken, mert felfelé haladva csökken a fölöttünk elhelyezkedő légréteg vastagsága és a levegő sűrűsége. Szabad légtérben a hőmérséklet …

Az idő, az időjárás és az éghajlat adott helyre, meghatározott térségekre érvényesek. Számokkal jellemezhető adatai az időjárási és éghajlati elemek: napsugárzás intenzitása, hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, csapadék. Az idő és az időjárás egyedi mérések adatait, az éghajlat statisztikai átlagszámítások eredményeit használja. Az idő a légkör pillanatnyi fizikai állapotát jelenti, az időjárás annak rövidebb időtartam alatt …

A légkör (vagy más néven atmoszféra) az a levegőmennyiség, amelyet a Föld Nap körüli keringése során magával visz az űrben. A légkör anyaga a levegő, mely számos gáz keveréke, de cseppfolyós és szilárd részeket is tartalmaz. A levegő térfogatszázalék alapján 78% nitrogénből, 21% oxigénből és 1% egyéb gázokból (argon, szén-dioxid) és nemesgázokból (ózon, hidrogén stb.) …

Az állóvíz a felszín mélyedéseiben tartósan felgyülemlő víz (tenger, tó, fertő, mocsár, láp). A tó nyílt víztükrű állóvíz, amely a világtengerrel nincs kapcsolatban. A tómedencék kialakulása történhet belső és külső erők hatásainak közreműködésével.  Belső erők hatására kialakulhatnak tektonikus eredetű ároktavak (vetődés), ilyen pl. a Bajkál-, vagy a Tanganyika-tó. Külső erők hatására létrejöhetnek tavak jégtakaró felszínformáló …

A vízburok a Föld vízből álló, többnyire folyékony halmazállapotú, szárazföldekkel megszakított, de összefüggő gömbhéja. A hidrológia a hidroszféra vizeinek fizikai, kémiai kérdéseivel foglalkozó tudomány.  A víz körforgása alatt a víz állandó hely- és halmazállapotváltoztatását értjük. A folyamat három fő része a párolgás, a csapadék és a lefolyás, vagy visszafolyás. A felszín alatti vizeket csoportosíthatjuk elhelyezkedésük, …

A Föld felszíne állandóan változik. A földrajzi (külső) és geológiai (belső) erők eltérő sebességgel és időléptékben, de egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve vagy éppen gyengítve formálják földünk felszínét. A külső erők energiájukat a Nap sugárzásából nyerik. Eszközeik a szél, a csapadék és a folyóvíz, a tenger mozgása, a jég és az élővilág. A felszínformálás három …

Az ásványtan és a kőzettan a földtan résztudományaként az ásványok, ill. a kőzetek vizsgálatával, rendszerezésével foglalkozik. A földkéreg leggyakoribb elemei: oxigén, szilícium, vas, kalcium, magnézium, nátrium stb. Az ásvány a kőzetburok természetes eredetű, meghatározott vegyi összetételű, kristályszerkezettel rendelkező építőköve. A közel 3800 ismert ásványfaj közül mintegy 200 a kőzetek fő tömegét adó, ún. kőzetalkotó ásvány. …

Az aktív geológiai jelenségek (vulkánosság, földrengések, hegységképződés) leginkább a lemezhatárokhoz kapcsolódnak, a lemezbelsők viszonylag nyugodt területek. Távolodó lemezhatáron a láva: Nagy mélységből, az asztenoszférából származik, fémes elegyrészekben gazdag, a magma feszítő gázokban szegény, hőmérséklete magas, robbanás nélkül is könnyedén a felszínre juthat, bazalt(-tufa) jellemzi, az óceánok mélyén kibuggyanó bazaltos lávából keletkeznek a párnalávák, a szárazfölön …