Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A gyarmati rendszer összeomlása A világháborúk következményei: A gyarmattartók meggyengültek→←a gyarmatok megerősödtek A hatalmi struktúra eltolódásának következményei: A két szuperhatalom nem támogatta a gyarmati rendszer helyreállítását India Háború előtt: Elindult Gandhi függetlenségi mozgalma Már a háború előtt az alkotmány ígéretével kecsegtették őket A háború után A háború alatt tovább erősödött egy polgárosodó társadalmi réteg 1947-ben …
A hidegháború kibontakozása Állandósult: A két nagyhatalom közötti szembenállás A fegyverkezési verseny Miért kerülhette el az emberiség a harmadik világháborút? Kialakult a két szuperhatalom között a katonai egyensúly Az atomfegyverek veszélyt jelentettek az emberiségre A Föld megsemmisülésének a kockázata A helyi háborúk (a két nagyhatalom támogatásával) viszont gyakran fellángoltak A két nagyhatalom közvetett szembenállása = …
Az állami gazdaságpolitika A korszak hátrányai: tőkeszegénység képzetlen munkaerő a belső szállítókapacitás gyengesége Megoldás: állami beavatkozás → infrastrukturális beruházások (vasútépítés, folyószabályozás, út-és hídépítés) → korszerű áruforgalom feltétele oktatáspolitika → emelték az alapműveltség szintjét, műszaki szakképzés fejlesztése állami ipartámogatás (adó- és illetékmentesség, vámkedvezmény) A beruházások forrásai: a külföldi és hazai tőke Szakembergárda: kezdetben külföldi szakemberek, később …
I._Demográfiai robbanás és kivándorlás Hazánkban ez az időszak 1880-tól 1914-ig tartott A növekedés aránya 1/3 Magyarország lakossága Horvátország nélkül 18 millió fő. A népességnövekedés okai: Jobb életkörülmények Higiéniai és az egészségügyi viszonyok javulása A népességnövekedés területi különbségei: A fejlettebb területeken hamarabb indult meg a népesség növekedése Az elmaradottabb országrészekben később A demográfiai robbanás következményei Belső vándorlás: …
I._Parlamenti válság A Szabadelvű Párt megalakulásától a XX. század elejéig a magyar országgyűlés pártviszonyai alapvetően nem változtak → ellenzék nem tudott többséget szerezni, a kormánypárt továbbra is a dualizmus mellett állt A magyar közvélemény a függetlenséget hirdető ellenzékkel rokonszenvezett. Az eleinte 3 majd 5 évente tartott parlamenti választásokon a magyar többségű választóterületeken az ellenzék nyert …
I._A három császár szövetsége A német egység utáni helyzet: Bismarck külpolitikája: cél → Franciaország elszigetelése Eszközei: Porosz-orosz együttműködés + Ausztria 1873 három császár szövetsége Vilmos (Németo.) Sándor (Oroszo.) Ferenc József (OMM) → miden európai konfliktus esetén együttműködnek Érdekellentétek a három nagyhatalom között: Oroszország →← Osztrák-Magyar Monarchia Balkán Az Oszmán Birodalom térvesztése térnyerésre adott lehetőséget. A …
I._A választójog kiszélesítése nyugaton Franciaország 1848 – minden felnőtt férfi Anglia 1884 – férfiak számára általános Az angoloknál politikai váltógazdaság alakult ki a whigek (liberálisok) és a toryk (konzervatívok) között Bevezetésre kerültek a munkásvédelmi törvények → erős szakszervezeti mozgalom A munkásság erősödésének következménye: 1900 az angol Munkáspárt megalakulása (Labour Party) Német Császárság Választójog: 25 éves …
I._1905-ös forradalom Az orosz-japán háború hatására sztrájkhullám söpört végig az országon. 1905 január Pétervár, a Téli Palota előtt a tüntető tömegbe lövettek. Hatása: tüntetések országszerte Eredménye: II. Miklós cár engedményekre kényszerült A dumát törvényhozó testületté nyilvánította (időhúzás) Lenin kidolgozta a permanens forradalom elméletét: a cári rendszer elleni polgári forradalmat a bolsevikok proletárforradalommá fejleszthetik DE! A …
Oroszország keletre fordulása I._Oroszország Keletre fordulása A 18. század végére Oroszország megszerezte Lengyelország nagyobbik részét, ezzel ukrán és belorusz területeket is kapott. A Krím meghódításával a Fekete-tenger lett a déli határ. A 19. század elején sikerült tartósan behatolnia a Kaukázuson túli területekre, majd elfoglalta Finnországot és Beszarábiát. A század közepén indult meg a távol-keleti rész …
I._Egyenlőtlen fejlődés A II. ipari forradalom kibontakozása eltérő ütemben történt. Később indulók → alacsonyabb szint DE a legújabb eszközök, eljárások felhasználása pl. USA, Németország A világgazdaság súlypontja eltolódott A gazdasági fejlődés hatásai: politikai élet technika-haditechnika Régi gyarmatosító hatalmak→ ←A II. ipari forradalom vezető államai Anglia, Franciaország USA, Németország Felvetődött a világ újrafelosztásának …