A nemzetiségi kisebbségek jogvédelme Magyarországon
a nemzetiség fogalma
etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és azonos történeti múlttal rendelkező közösség
nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség → az etnokulturális közösségekből alakul
modern nemzettudat: a 19. századtól → nemzetiségek is innentől (még nem számítanak államalkotó elemnek)
nemzetiség:
az anyaországtól elválasztva, egy másik állam jogi fennhatósága alatt → az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van
a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg → összetartozás-tudattal rendelkezik
megítélésük a többség által → ld. 14. témakör
bevándorolt nemzetiségi csoportok — nem tudnak vagy akarnak megfelelni a törvényi elismerés követelményeinek → el nem ismert nemzetiségek
pl. zsidók nem akarnak, olaszok már asszimilálódtak, vietnámiak nem elég régóta
jogi háttér
a 2. vh. után: Európa Tanács → nemzetiségi jogokat deklarál
1989-es alkotmány: a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők
1993. évi nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (nemzetiségi törvény)
nemzeti kisebbségek:
legalább 100 éve Magyarországon
saját nemzetállam
ebből 12
etnikai kisebbség: cigányok
helyi és országos önkormányzatok létrehozása
alapítás: < 10 ezer fő → 50 fő; > 10 ezer fő → 100 fő
leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez → kis számban, de elszórtan élő nemzetiségeknek is lehet sok helyi önkormányzatuk
választás az önkormányzati választások során
2005. évi kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény
egyéni és kollektív jogok meghatározása
2011. évi nemzetiségi jogokról szóló törvény
megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma → helyettük nemzetiség → 13 nemzetiség (a cigány is)
nincs jogi biztosíték a jogok érvényesülésére
korábban önálló ombudsman a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmére (kisebbségi ombudsman) → 2012-től alapvető jogok biztosa közvetlenül az Országgyűlés alá rendelve, összevont jogkörrel
személyében ő is kisebbségi volt
feladata volt: kisebbségek jogvédelme a politikai és közigazgasási szervekkel szemben
egyéni és kollektív jogok
alapelvek
a nemzetiségek a politikai közösség részei, államalkotó tényezők — választójog, néprészvétel
a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség önérték, ezért kell védelmezni – kulturális önigazgatás biztosításával
a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek a magyarországi kulturális örökség részei
a nemzetiségeket sajátos egyéni és közösségi jogok, alapvető szabadságjogok illetik meg identitásuk megőrzése, közösségeik fennmaradása érdekében (azaz külön jogok, amelyekre a többséghez tartozóknak nincs szükségük, nekik elegendőek az általános jogok)
egyéni kisebbségi jogok
emberi méltóság védelme
jogegyenlőség, diszkrimináció tilalma
önazonosság szabad megvallása, őrzése vagy elhallgatása, elhagyása
nemzetiségnek megfelelő névhasználati jog (nemzetiségi utónévkönyv, írásmód, de magyar névsorrend hivatalos iratokban)
anyanyelvhasználat (pl. hatósági eljárásban)
választójog a kisebbségi szervezetek létesítésénél
tájékozódás saját anyanyelven — pl. műsorsugárzás, újságok, kommunikáció
kollektív kisebbségi jogok
jog az anyanyelv használatához az adott közösség részéről — pl. feliratok, táblák, önkormányzati kommunikáció
saját kultúra ápolásához való jog
saját anyanyelvű oktatáshoz való jog
helyi és kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és működtetésének joga
főbb feladataik:
érdek- és jogvédelem
fejlesztési tervek véleményezése — főleg az építészeti emlékek és a nemzetiségi oktatás kérdésében
intézmények alaptása és fenntartása: óvoda, iskola, művelősédi ház, múzeum, színház, kiadó, könyvtár, stb.
nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezése
petíciós jog kisebbségi ügyekben
az Országgyűlés munkájában való részvétel joga — 13 nemzetiségi szószóló
közszolgáltati médiaszolgáltatáshoz való jog
a kisebbségi ombudsmanhoz való fordulás joga (2012-ig)
példa egy panaszra: 2008-ban segítségkérő levelet kaptunk az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökétől. Az elnök asszony a kiegészítő kisebbségi oktatás finanszírozásával, illetve az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola munkájának ellehetetlenülésével kapcsolatban fordult hozzánk. Állítása szerint a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a kiegészítő kisebbségi oktatás nem folytatható tovább. A kiegészítő kisebbségi oktatásért 45 000 forint/gyermek/év kiegészítő fejkvóta jár. Bár a kisebbségi oktatás heti 5 órában történik, a tanároknak legalább 70%-át közalkalmazotti jogviszonyban kell foglalkoztatniuk. A tanárok fizetésének finanszírozása ennek következtében lehetetlenné vált. Hasonló problémával küzdött a bolgár és görög kisebbség is.
2. A pozitív diszkrimináció kérdésköre
pozitív diszkrimináció fogalma
egy csoportra vagy személyre vonatkozó jogi vagy adminisztratív, hátrányt csökkentő megkülönböztetés
a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest való hátrányos helyzete ad rá okot
célja a szolidaritás, a gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése → az esélyegyenlőség megteremtése
gyakorlati példák
hátrányos helyzetű csecsemők és óvodások fejlesztése
kis jövedelmű, mozgásukban korlátozott emberek segédeszközeinek beszerzési támogatása
egy tájékon élő jelentősebb kisebbség nyelvének használatának kötelezővé tétele a helyi közigazgatásban → nyelvhasználati szempontból megszűnik a kisebbséghez tartozó állampolgár hátránya
egy alulképviselt, korábban hátrányos helyzetbe került társadalmi csoporttal, pl. a feketékkel, nőkkel, az őslakosokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan hozott intézkedések, pl. egy kvóta, mely elősegíti a foglalkoztatásban, a felsőoktatásban és a közügyekben való részvételt
az Alaptörvényben
az Alaptörvény kifejezetten utal pozitív diszkriminációs lehetőségekre — pl. az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani → GYES, GYED
“… a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. …ha valamely – Alaptörvénybe nem ütköző – társadalmi cél vagy valamilyen alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy a legszűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni”
kritikái
a pozitív diszkrimináció során gyakran mennyiségi és minőségi határokat (kvótákat) kell szabni, néha etnikai alapon, miközben a jogrendszer célja épp ezen kategóriák eltörlése
az adományozás erősíti az elmaradottabb társadalmi csoportokban az áldozat-szerep érzését ahelyett, hogy valóban az esélyek egyenlőségét teremtené meg
Magyarországon gyakori kritika éri a cigányokkal szembeni segélyezést, amelyet helytelenül pozitív diszkriminációnak tartanak
gyakran ellentmond a biológiai kiválasztódás szempontjainak (pl. nőkkel szembeni pozitív diszkrimináció) → a túlzott egalizálás a fejlettebb társadalmi önszerveződést gátolja
további, egyes csoportokkal és személyekkel szembeni megkülönböztetés → ld. 14. témakör