Emelt irodalom érettségi

A szerelmi érzés sokszínűsége és a műfajváltozatok Balassi Bálint megkomponált versgyűjteményében

A RENESZÁNSZ JELLEMZŐI

  • alapját a társadalmi változások adják (virágzó kereskedelem, virágzó városiasodás, polgárság kialakulása + sok helyen összekapcsolódik a reformációval, pl. Biblia anyanyelvre fordítása)
  • a középkorral ellentétben ebben a korban az ember figyelme elkezdett nemcsak a túlvilág felé irányulni, az evilági életet is komfortossá, élvezetessé szerette volna tenni
  • legfontosabb szellemi filozófiája: humanizmus (emberközpontúság) nem veti el a vallást, de az embert állítja központba („mindennek mértéke az ember”)
  • a humanista kultúra megjelenése sok helyen köthető királyi/főúri/fejedelmi udvarokhoz („főúri reneszánsz”)
  • a reneszánsz emberképe: ember = sokoldalúan művelt, önmagát kibontakoztató személyiség
  • megjelenik a szerzőiség
  • visszanyúl a középkor által elvetett antikvitáshoz
  • két legfontosabb világirodalmi képviselője:
    • Boccacio – novellagyűjteménye: Decameron (ő teremti meg a műfajt)
    • Petrarca – Daloskönyv (ez az első megszerkesztett verseskötet – az ő mintáját követi Balassi)
  • a magyar reneszánsz irodalom két legfontosabb képviselője:
    • Janus Pannonius (az első név szerint ismert magyar költő)
    • Balassi Bálint

 

BALASSI BÁLINT ÉLETÉRŐL

  • A magyar reneszánsz irodalom kiemelkedő alakja, az első magyar nyelven író költő.
  • Zólyom várában született, arisztokrata családba. Nevelője: Bornemissza Péter.
  • Első műve: Beteg lelkeknek való füveskertecske (németből magyarra fordított vallásos elmélkedés apját letartóztatták, a szülei vigasztalására írta).
  • Katonáskodott egész életében, 4 évig volt egri végvári vitéz. Élete nagy szerelme az egri várkapitány felesége, Losonczy Anna.
  • Losonczy Annával való viharos kapcsolata hat évig tartott, véglegesen az vetett véget neki, hogy Balassi elfoglalta Sárospatak várát, és gazdag hozomány érdekében érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával (hozzá semmilyen érzelmi szál sem fűzte) a várfoglalás miatt fenségsértéssel, házassága miatt vérfertőzéssel vádolták, a pápa érvénytelenítette is a frigyet. Felesége nemsokára elárulta és elhagyta. (Ebben az időben anyagilag nehéz helyzetbe kerül, el is kell bujdosnia Lengyelországba.)
    + házassága előtt Anna néven ír verseket Losonczy Annához, házassága után kezdi el Júliának nevezni
  • Átvált az evangélikus hitről a katolikus hitre.
  • Később, Losonczy Anna férjének halála után megpróbálja újrakezdeni a kapcsolatot, de az asszony hallani sem akar róla. Ezután kerül katonáskodni Wesselényi Ferenc várába, ahol szerelembe esik Wesselényi feleségével, Szárkándy Annával (Célia).
  • Végül a török ellen való harcok során ágyúlövés éri Esztergomban, ebbe hal bele.

 

BALASSI BÁLINT KÖLTÉSZETÉRŐL

  • A magyar reneszánsz irodalom kiemelkedő alakja, az első magyar nyelven író költő.
  • Petrarca mintájára költői ciklusokban megszerkesztett verseskötete: Balassi-kódex

 

Balassi-strófa:

Balassi költészetében kialakult versforma, leggyakrabban a Júlia versekben használja. Három sorból megszerkesztett versszak, melyben a belső rímek által a sorok is három egységre tagolódnak (a sor első két egysége 6, az utolsó 7 szótagból áll). Emellett az egész vers 3×3, tehát 9 strófából áll.

  • A magyar szerelmi költészet megteremtője.
  • Három fő témája volt:
    • katonaköltészet (pl. Ó, én édes hazám; Egy katonaének)
    • Istenes költészet (pl. Adj már csendességet – egyéni Isten-megszólítása nagy hatást gyakorolt Adyra)
    • szerelmi költészet, 3 múzsája:
      • Anna/Júlia
      • Célia
      • Fulvia

 

A SZERELMI ÉRZÉS SOKSZÍNŰSÉGE BALASSI SZERELMI KÖLTÉSZETÉBEN

Balassi Bálint a magyar szerelmi költészet megteremtője. Szerelmi költészetében egyértelmű az itáliai reneszánsz, azon belül is leginkább Petrarca hatása. Szerelmes verseiben érezhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, a trubadúrlíráig nyúlnak vissza. Helyet kapnak benne a virágénekek kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzásokban pedig ugyancsak Petrarca hatása észlelhető.

Balassi költészete alapján a költő fejében folyton ott járt a szerelem, és a szerelem volt az egyetlen, ami képes volt őt boldoggá tenni. A szerelem nagyon jellemzően megjelenik egészen más témájú verseiben is (pl.: Darvaknak szól). Gyakorlatilag az egész élete a szerelem körül forgott, így szerelmi költészete tökéletes lenyomata teljes lelki világának.

Első szerelme: Anna/Júlia (Losonczy Anna)

  • égető, lángoló szerelem
  • fiatal (éretlen, kamaszos) kor ereje

Hogy Juliára talála,így köszöne néki

  • van nótajelzés, nincs Balassi-strófa, egyszerű téma, egyszerű forma, egyszerű (bokor)rím műfaj: dal
  • helyzetdal: a lírai én véletlenszerű találkozása szerelmével
  • eszményesítés
    kamaszos, kontrollálhatatlan érzelmek rózsaszín köd fiatalkor, a szerelem első stádiuma (nem valódi nőről való kép, rózsaszín köd)
  • megszemélyesítések halmozása
  • népies motívumok
  • felkelő nap édes kívánsága”, „szeme fénye”, stb. Júlia – és a szerelem maga – létszükségletet jelent számára
  • Kin ő csak elmosolyodék” a szerelem plátói, viszonzatlan lesajnáló reakció

 

Második szerelme: Célia (Szárkándy Anna Wesselényi Miklós felesége)

  • Júlia a valódi szerelme, hozzá a reménytelen Júlia-szerelem elől menekül
  • magatartása, szerelemhez való hozzáállása felnőttebbnek hat
  • a versek érzelmi állapotaiban érezhető a megkeseredés első stádiuma

 

Kiben az kesergő Céliáról ír

  • nincs nótajelzés
  • Balassi-strófa!
  • a versben nincsenek valódi, túláradó érzelmek, mert:
    • megszemélyesítés-halmozás helyett hasonlat-halmozás található benne
      a hasonlat visszafogottabb eszköz a megszemélyesítésnél, nincs benne olyan heves érzelem
      más költői képek más minőségű szerelem
      (nem egyenlővé teszi Céliát a szép dolgokkal, csak hozzájuk hasonlítja őket)
    • halkan, magában „állapítja meg” érzelmeit Célia felé
      (önuralom
      felnőttebb magatartás)
    • zavart lelkiállapot: temetésen ír verset, miközben szerelme bánkódását csodálja

 

 

Harmadik szerelme: Fulvia (nem ismerjük a személyazonosságát)

Fulviához egyetlen vers szól a Balassi-kódexben. Ez a vers a Balassi-kódex utolsó darabja. Az előtte lévő vers a következő:

Kiben Juliához hasonlítja Céliát minden állapatjában, Cupidóval is feddik, hogy (holott hazájából is ő kergette ki) ott sincs nyugalma miatta

  • a költő az élete minden területén sikertelen, katonaként, tudósként, szerelmesként egyaránt sivár életérzés abszolút megkeseredés
  • itt is felemlegeti Júliát az igaz szerelme Júlia volt végig
  • egyik nővel sem jött össze semmi

Fulviához

  • műfaja: epigramma
  • Balassi-strófa, de csak egy versszakú a vers (a Balassi-stórfában írt versek általában 3 versszakosak)
  • a versben nagyon érezhető a lemondás hangulata
  • Fulvia önbecsapás, egyértelműen a Júlia és Célia-szerelemben való sikertelenségből menekül hozzá
    • semlegesség, passzivitás Fulvia felé (még ebben a versben is szó van Júliáról és Céliáról)
    • hiányoznak a Fulviával kapcsolatos költői képek
      (Júlia: megszemélyesítések
      Célia: hasonlatok Fulvia: – )
  • azt írja, Céliát szerette legjobban valójában Júlia volt a nagy szerelme, ez is önbecsapás
  • a megkeseredés végső stádiuma

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük