Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja feladatai, magyar sportsikerek témakör
Eredete: Görögök-ókorban Zeusz éa a többi isten tiszteletére rendezték a versenyeket. Ekkor az ókori görög társadalomban a kalokagáthia eszméje uralkodott. A kalokagáthia fogalma a testi erő és a szépség, a lelki nemesség és a nagylelkűség, az erkölcsös gondolkodás és a bátorság harmónikus egységét jelenti. Ezeket az értékeket elfogadva a görög férfiak időnként versenyek formájában összemérték teljesítményeiket, képességeiket. A helyi versenyekből alakultak ki a városállamok közötti versenyek, amelyek közül a legrangosabb az olümpia volt. Zeusz szent ligetében Olümpia városában, az ott épített stadionban rendezték meg. Ezért nevezték el olimpiának.
k.e. 776-ra teszik a kezdetét,az első győztes nevét ekkor jegyezték fel.
Jellemzői:
– csak szabad görög férfiak vehettek részt
– a versenyzők meztelenül versenyeztek
– a versenyek alatt és utána 1 hónapig „isteni béke” uralkodott/ez idő alatt nem háborúzta/
– a sportolók edzésterv szerint komolyan készültek
– versenyszámok: először stadion futás 192,27 m,majd pentatlon/stadionfutás, birkózás,gerelyhajítás, diszkoszvetés, távolugrás/ később kocsihajtás, ökölvívás,pankráció
– a győztesek olajágkoszorút kaptak, a város díszpolgárai lettek, és életük végéig adómentességet élveztek/ a város tartotta el őket/, megkülönböztetett bánásmódban részesültek.
– a versenyek miatt hatalmas stadionok, csarnokok, sportlétesítmények épültek,fejlődött a városállam
– gyönyörű műalkotások születtek, amelyek a tökéletes testet ábrázolták/Muron diszkoszvető szobra, Pheidász Zeusz-szobra stb./, tehát a művészetek is fejlődtek, tükrözték a kor értékeit eszmerendszerét.
Az ókori olimpiák megszűnése
A háborúk, a római támadások a létesítményeket szétrombolták. Egyre kevesebb volt a pénz a versenyekre, a létesítmények helyreállítására, mert azt a háborúskodásokra kellett fordítani. Az „isteni békét” sem tartották tiszteletben a támadók. A kr.e.3. századtól azzal, hogy az antik világ vezető szerepét a görögöktől Róma vette át, az olimpiai játékok tekintélye lassan csorbult. A kereszténység római államvallássá válása végleg megpecsételte az ókori olimpiák sorsát, és I.Theodosius császár Kr.u. 393-ban mint pogány kultuszt betiltotta. A középkorban teljesen elfelejtődik az olimpia eszméje és a „bűnös testiség” keresztény szemlélete váltja fel a kalokagáthia eszméjét. A sportban a lovagi tornák kerültek előtérbe. A humanizmus idején a nevelés szakemberei visszanyúltak az ókori görög embereszményhez, és a test edzését, a sportok űzését a nevelési rendszerek részévé tették.
Újkori olimpiai játékok
Pierre de Coubertin francia báró nevéhez fűződik az újkori olimpiai mozgalom életre keltése. Hosszas előkészítés után, az 1894-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kongresszuson vetette fel, hogy modern formában, de régi keretek között/nemzetközi alapon/kerüljön sor az olimpiák megrendezésére. A javaslatot a kongresszus teljes egészében elfogadta. Megalakult a NOB/ Nemzetközi Olimpiai Bizottság/ melynek elnöke Demetriasz Vikelasz , titkára pedig az ötletadó Coubertin báró lett. NOB- nak magyar alapító tagja is volt, Kemény Ferenc személyében. 1896-ban, Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát. Ettől kezdve a mai napig négyévenként más-más országban megrendezik az olimpiai játékokat, melynek versenyszámai folyamatosan bővülnek, színesednek. A rendezés jogát pályázat útján nyerik el a városok. Római számmal jelölik a sorszámukat. Az utolsó nyári olimpiai,/ XXXI. 2016-ban/, Braziliában, Ri de Janerioban került megrendezésre. Előtte, Angliában, Londonban volt, 2012-ben. /XXX. nyári olimpia/. A következő nyári olimpiai játékok színhelye, 2020-ban, /a XXXII. nyári olimpia /Japánban, Tókióban lesz.
Az olimpiai játékok fajtái:
- Nyári olimpia
- Téli olimpia /1924 óta/
- Paralimpia/ 1960 óta/
- Szellemi olimpia/1912-től 1948-ig, ma már nincs ilyen
Elmaradt olimpiai játékok/az elmaradt olimpiai játékokat is számozták/
- VI. 1916, Berlin az I. Világháború miatt
- XII. 1940, Helsinki II. Világháború miatt
- XIII. 1944 London II. Világháború miatt
Csonka Olimpiák
- VII. 1920, Antwerpen: az I Világháború vesztes országai nem vettek részt rajta
- XX. 1972, München: merénylet miatt 11 izraeli sportoló vesztette életét, a többiek
- szolidaritásból nem indultak el.
- XXI. 1976, Montreal: politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat
- XXII. 1980, Moszkva: az akkor kapitalistának nevezett országok nem vettek rajta részt
- XXIII. 1984, Los Angeles: az akkori szocialista országok nem vettek rajta részt
A téli olimpia 1924-1992-ig, azonos évben került megrendezésre a nyári olimpiákkal. 1994-ben újra rendeztek téli olimpiát, és ettől kezdve 4 évente kerül megrendezésre. Idén 2018-ban, Dél Koreában, Phjongcsang-ban lesz. A téli olimpia versenyszámai:
Havas sportágak
Alpesisí,Biatlon,Sífutás, Síugrás,Északi összetett/síugrás és a sífutás együtt/ síkrossz,szabadstílusú síelés/hóbalett/snowbord,szánkó,/talppal lefele, hanyatt fekvésben/skeleton/arccal lefelé, hason fekvésben
Jeges sportágak
Műkorcsolya,jégkorong,bob,gyorskorcsolya,rövidpályás gyorskorcsolya
Magyar sportolók az olimpiákonÍ:
Hajós Alfréd 1896 100 m gyorsúszás,/első férfi olimpiai bajnokunk/
Elek Ilona 1936,1948,1952 női kardvívás/első női olimpiai bajnokunk/
Gerevich Aladár a legtöbb érmet szerzett olimpikonunk, / hétszeres olimpiai bajnok/kardvívásban
Kelet Ágnes a legtöbb érmet szerzett nő/5/ tornász
Egerszegi Krisztina a legfiatalabb olimpikonunk/14 évesen lett aranyérmes/1988-ban, úszóbajnok
2016-os olimpia érmesei:
arany Hosszú Katinka/úszás, 3 arany, 1 ezüst/
Szilágyi Áron /vívás/
Szász Emese/vívás/
Kozák Danuta és Szabó Gabriella/kajak-kenu 500 m/
Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina, Kozák Danuta,Szabo Gabriella/kajak-kenu/
ezüst Cseh László/úszás/
Hosszú Katinka/úszás/
Imre Géza/vívás/
bronz Kenderesi Tamás/úszás/
Kapás Boglárka/úszás/
Márton Anita/súlylökés/
Olimpiai jelképek
- olimpiai jelvény/ 5 karika, 5 földrész összetartozását szimbolizálja,(kék:Európa,fekete:Afrika,sárga:Ázsia,piros:Amerika,zöld:Ausztrália)
- olimpiai jelszó
- olimpiai láng
- olimpiai kabalafigurák
- olimpiai zászló/fehér alapon az 5 karika/
- olimpiai eskü
- olimpiai nyitó és záró gála
–