A század elejére már nagy kereskedelmi, közigazgatási, és kulturális szerep
Rendszeres vásárok
1724-től Királyi Kúria (akkori legfelsőbb bíróság) Pesten
Központi kormányhatóságok (Helytartótanács, Kamara) 1784-től (így a nádor székhelye Buda)
Pest megye megyegyűlései Pesten
Nagyszombati egyetem először (1777) Budára, majd (1784) Pestre
(A fejlesztését leginkább Mária Terézia kezdte meg, utódai folytatták)
Első fejlesztések:
Nem királyi udvari székhely, és a polgárság tőkeszegény -> tervszerű városrendezés részlegesen indul csak meg.
II. József: Újépület és környékének kiépítése (Lipótváros)
József nádor: első csak Pest fejlesztését jelentő terv: 1805 Hild János: Szépítési Terv. Városszépítő Bizottmány létrehozása: építészeti tervek jóváhagyása, homlokzatok, és utcakép szabályozása. Munkájának eredménye:
1812-ben Pesti Német Színház, só- és vámhivatal, harmincadhivatal, Redoute (Pollack Mihály tervei alapján, a Pesti Vigadó elődje)
sétálóterek kialakítása, tűzveszélyes üzemek városon kívülre helyezése.
Költségeket nagyvárosi telkek eladásaiból fedezik.
Széchényi szerepe:
Igény egy nemzeti fővárosra -> Budapest-gondolat -> országos támogatásokból kell finanszírozni a fejlődését.
Nem volt a Bizottmány tagja, de részt vett a város fejlesztésében
1830 Tudós Társaság (Tudományos Akadémia) birtokainak egy évi bevételének felajánlása nyomán jött létre
1827 Pesti Kaszinó
Évente lóversenyek (Pest)
-> aktív társasági, egyesületi élet -> civil fórumok: Budapesti Hídegylet (1832) Tunnel Társaság (1835)
Javaslatára kikötő és hajógyár Óbudán.
1837 Pesti Magyar Színház
1841 József Hengermalom + Pesti Gépgyár és Vasöntöde (iparfejlesztés)
1842 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
Magánemberként anyagi forrásai, kapcsolatai, és befolyásának felhasználásával vett részt a fejlesztésben, a szabadságharc azonban megakasztotta a munkáját.
A szabadságharctól a Kiegyezésig:
Az 1848/49-es forradalom ideje alatt kiteljesednek a fővárosi funkciók: az első népképviseleti országgyűlés Pesten, az első felelős magyar kormány székhelye is Pest-Buda.
Az épülő vasúthálózat központjának tervezik, és már 1849-ben tervek az egyesítésről.
Neoabszolutizmus idején:
Az egyesítés tervét elvetik
Pest-Buda autonómiát Bécs korlátozza, a civil, és egyesületi életet visszaszorítja
A gazdasági fejlődés marad, húzóágazatok: malomipar, szesz- és cukorgyártás, nő a bankszektor szerepe
Demográfiai robbanás (1804 és 1851 között Buda lakossága duplázódik, Pesté több mint négyszerese lesz)
Belváros útjain már többnyire burkolat, általános a gázvilágítás, de a vízellátás, és csatornahálózat nem teljesen megoldott
A Kiegyezés közeledtével egyre nagyobb szerepet kap a fejlesztése pl.: 1866 lóvasut
Kiegyezés után:
3 millió korona kamatmentes állami kölcsön a beruházásokra, a tervezést a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870) felügyeli
Cél a reprezentatív jelleg, minta a bécsi, és párizsi városkép (a kiírt pályázatot Lechner György tervei nyerik). Egységes, eklektikus stílus
Andrássy út (1870) és nagykörút (1871) kiépítéséről dönt a Képviselőház
1873: törvény alapján Budapest néven egyesül Pest, Buda, és Óbuda, 1892-től fő- és székváros. Igazgatása: tanács. Tagjai: főpolgármester, polgármesterek, alpolgármesterek + törvényhatósági bizottság: választott képviselők, és virilisek (legtöbb adót fizető polgárok)
Margit híd 1876
1877 Nyugati, 1884 Keleti pályaudvar
Millenniumi fejlesztések:
Hősök tere, Vajdahunyad vára, a pesti belváros, és a rakpart kiépítése. A vár erődjellegének megszüntetése -> várnegyed
Vásárcsarnok rendszerének kialakítása, Közvágóhíd felállítása.
1896 a kontinens első földalatti vasútja.
1885-1904 Steindl Imre tervei alapján új, állandó Országház építése
Historizáló neogótikus (Mátyás-templom, Schulek Ferenc tervei alapján) neoklasszicista stílus, és szecesszió jellemzi az építkezéseket
A reprezentatív jelleg miatt háttérbe szorultak a célszerűségi szempontok (pl zöld területek hiánya) de a század végére Budapest a nyugati nagyvárosok szintjére zárkózott fel.