Jelentősége
Népíró, de Tolsztojhoz hasonlítják, mert úgynevezett „harmadik utas”: elvetette a szocializmust is és a kapitalizmust is. Az államszervezetnek a vidéki értelmiségre kell épülnie. (Tolsztoj is felemelte a vidéki parasztokat).
Bartóki modell: A népi zenéből táplálkozott a művészete: csak tiszta forrásból lehet a műveket felépíteni, a népzenéből kell táplálkozni.
Lélekábrázoló regényeket írt.
Esszégyűjteménye: Minőség forradalma: szociográfiai írások (pl. Kisebbségben) A magyar kultúra képviselőit két nagy csoportra osztotta:
Mély magyarok: A nemzet sorskérdéseiről mélyrehatóan foglalkoztak.
Híg magyarok: csak felszínesek.
Programja a „minőség forradalma”: szellemi-erkölcsi- és gazdasági minőség: Az embernek először önmagával kell tisztában lennie, s önmagát kell megreformálnia.
Ő találta ki a Kertsziget-Magyarország kifejezést: kultúra-szigetek, kis közösségekben, s ezeket köti össze.
Erkölcsnevelő és nemzettudat-formáló volt. „A magyar szellemi erők orginátora” (vezetője).
Széchenyi István, Kemény Zsigmond, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel munkásságának folytatója, ők voltak a példaképei.
Szépirodalmi művei
Sokoldalú alkotó volt: regények, drámák és esszék is születtek keze alatt, ráadásul eredeti foglalkozása orvos.
Esszék: Minőség forradalma
Regények: 10 regényt írt. Pl. Iszony, Gyász, Irgalom stb.
Drámák: történelmi drámái vannak. Középpontjukban vívódó hősök, híres közéleti személyiségek vannak: önmaguk, tehetségük és a világ között vívódnak a hősök: Tragédiák. Pl. VII. Gergely, Villámfénynél, Galilei stb.
Fordításai: Tolsztoj: Anna Karenina (vívódó hős. Aki öngyilkos lett).
Mivel kamaszkorában csak az anyja nevelte, valamint csak lány testvérei voltak, ezért jól megismerte a nőket, így születtek a női regényei női főszereplőkkel.
Németh László regény-hőseinek jellemzői: hősei kiemelkedő, rendkívüli képességű, önelemző figurák. Egy-egy hős, egy-egy mitológiai alakot példáz (pl. Kárász Nelli Arthemisz). A szereplők lelkiállapota és az őket körülvevő világ között valamilyen feszültség alakul ki. Realista ábrázolásmódúak. Tudatregények (Elődei a tudatregényeknek: Dosztojevszkij, Tolsztoj, Proust).
Iszony (1942-1947)
5 éven keresztül írta a regényt. Először a „Kelet Népe” című folyóiratban jelent meg folytatásokban Móricz Zsigmond felkérésére, majd csak 1947-ben jelent meg teljes egészében, regény formájában.
Kárász Nelli mondja el házasságának történetét, ami a férj (Takaró Sanyi) halálával zárul, ezért ezt egy házasságregénynek mondhatjuk (Ilyen még: Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött; Flaubert: Bovaryné). Sanyi halálával az író megadja a megoldást, s Kárász Nelli megnyugszik.
Tudatregény: egy monológ formájában írja le a történetet a hősnő szemszögéből visszanézően: retrospektív látásmód. A történet elmesélése közben reflektál, értékeli saját tetteit.
Szerkezete: (Dionüszosszal lehet összekötni: 1. rész Nelli élete, 2. rész a „halála”, 3. Rész feltámadása; ahogy Dionüszosz is évszakonként meghal, és újra feltámad)
1. rész: Az esküvőig tartó főhős világtól való elidegenedése, magány kiszolgáltatottság. Huszárpusztán játszódik. Nincs, aki felkészítse az életre. „Sanyi jött feltartóztathatatlanul az idegeim ellen”. Az anyja vallásos volt, s feszélyeztette, hogy olyasmi felé lökje, mint amilyen a szerelem.
2. rész: A házasság története. Itt teljesedik ki a mű. Kb. 4 évet ölel át. Önvédelmi pajzsa: háziasszony, Cenci nagynénéhez megy, hazudik (pl. nászúton), próbál másfelé vonzódni (Imre), fölény, dac, gőg, pótcselekvéseket végez (kártyázik). A környezete szörnnyé változtatta. „Mintha én valami szörny lennék.” „Rákaptam a veszekedés édességére.” Mások problémája azonban Kárász Nellit önfeláldozásra készteti: pl. Az anyja miatt lép házasságra (pénz miatt). Az érzései ellen tette: megszánja a nászúton a férjét, apósa halála után beköltözik az ellenszenves faluba férje miatt, anyósa halála után megsajnálja Sanyit, s visszaköltözik hozzá. A legnagyobb önfeláldozások mindig valamilyen halálesethez köthetőek: egyre sérülékenyebb lett Nelli, s csak sodródott az árral.
3. rész: epilógus jellegű, tömör, zárófejezet. Nellinek a férje halála utáni állapotáról és sorsáról szól. Nincs bűntudata. Az író megtisztítja hősnője lelkét, s megoldást ad (ellentétben a Bovaryné-vell). Cenc mellett él anyjával, s lányával, Zsuzsikával: „Zsuzsika számomra olyan, mint egy rám bízott darab emberiség.” Élete megváltozott: előtte: „Kószáltam a kóbor kutyákkal”. Most: „A papok erdejében bóklászok boldogan.” A végén az alázatos munka válik a létértelmévé, míg előtte azt mondja, hogy „senkiért nem vállalok semmit.”
Kárász Nelli gondolatai: „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.” „Az én büntetésem – a természet idegensége – előbb kezdődött, mint a bűnöm, s tart, ameddig élek.”
Mások így értékelték Nellit: pap: „Magának nincsenek bűnei, csak természete, mint ennek az erdőnek.”
Kárász Nelli tragédiájának oka: 2 végzetesen össze nem illő ember vált házastárssá, s jellemző volt a kommunikáció hiánya. Nelli növényi életű (önmagának is elégsége, nem szorul másokra. Levegőhöz enged jutni másokat: fotoszintetizál. Szemléli a világot, de nem akarja birtokolni. Önálló, belső szabadságát a végletekig védi. Nem erőszakos, nem akar másokat befolyásolni. Tudatos, állandó önkontroll jellemzi, s elemzi magát.); Takaró Sanyi pedig ragadozó életű (nem elégséges önmagának. Utál egyedül lenni, közvetlenebb, természetesebb. Ösztönösen jönnek ki belőle a cselekvések. Nem számítanak neki a külsőségek, szeret uralkodni másokon.).
Megoldása: kiszabadulva a rabságból megtisztul, visszanyeri lelke lelki nyugalmát, s irgalommal szolgálja az életet.