Feleletem során Vörösmarty Mihály reformkori költő pályaképét, azon belül kései költészetének alkotásait fogom bemutatni.
A reformkor a 19. században kibontakozó modernizációs, újítási folyamat, amely hazánkban viszonylag később jelentkezett, mint Nyugat-Európában. E kor eszmei törekvése a polgárosodás harcának és a függetlenség kivívásának összekapcsolása volt. Eddig e két eszme csak külön-külön jelentkezett. ( A Martinovics- szövetség kapcsolja össze először ). A reformkorszak legnagyobb nemesi költője Vörösmarty Mihály volt, aki törekedett az eszmék köré felépíteni művészetét.
Vörösmarty Mihály pályaképe:
1800. dec. 1.-jén született Puszta-Nyéken
édesapja: id. Vörösmarty Mihály, gazdatiszt
elszegényedett katolikus nemesi család sarja, 8 testvére volt
1811- Székesfehérváron majd 1816- Pesten tanul
1817: apja halála Perczel Sándor 3 fiának nevelője (pénz kell neki) + filozófiát tanul
1821: megismeri Perczel Adélt (Etelka) reménytelen szerelem
1822: Görbőr: joggyakorlat + Habsburg-ellenes mozgalomba kapcsolódik
1826: ügyvédi vizsga
1830: Akadémia rendes tagja rendszeresen kap fizetést
1841: megismeri Csajághy Laurát, későbbi feleségét
Elfogadja az 1848-as forradalom vívmányait + támogatja a Batthyány-kormányt
1848-tól képviselő + többször összetűzésbe kerül Petőfivel
1849: világosi fegyverletétel: lelkileg összetöri + bujdosás (kései költeményei)
1850: feljelenti magát a katonai törvényszéken
folyton beteg, állandó orvosi felügyeletre kényszerül
1855. nov. 19-én hal meg Pesten
Költői útja, költészeti pályája:
1820-as évektől ír, lírai alkotó lesz. Epikai alkotásokkal indul pályája.
Első korszak:
1820-30-ig: (Zalán futása-1825)
1830. : Csongor és Tünde, epigrammák: Pázmán
1830-40-ig: központi alkotása a Szózat (1836), mellette: Késő vágy, Guttenberg-albumba (1839)
1840-től borúsabb látásmód: Ábránd (1843), A merengőhöz (1843), Keserű pohár (Bánk bán bordal betétje), Gondolatok a könyvtárban (1844), Az emberek (1846), Országháza (1846)
Világos utáni korszak: Emlékkönyvbe, Előszó (1850-51), A vén cigány(1854)
Kései költészetének versei:
Előszó:
a szabadságharc bukása után íródott
téma: A világosi katasztrófa tragédiája
cím: Vörösmarty még a forradalom előtt készült kiadni a Három rege (1845) költeményét. E műben 3 allegória szólít fel a hazafiúi hűségre, a hazaszeretetre
Batthyányi Emma grófnőnek ajánlotta a verset, így az Előszó első sora ( „ Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég” a forradalom előtti időre utal
cím visszautalás a 3 regére
gondolatmenet: kezdősorok reformkor ünnepi tavaszát jelenítik meg: lelkesültséget + munkálódást igéznek, az ész + szív összefogása, a kéz és szellem együttműködése nemzeti vágy teljesítésének látszatát tükrözi, múltra utal
tavasz nyárrá lett: megszületett a szabadság szent szózata, előrevetítés
nyár ősz: lelkesedés hiánya + „a vész kitört”, durva képek sorozata tipikus romantikus elem: gyönyörű lezárás
a korábbi remények szertefoszlottak, a zsarnokság motívuma erőteljes
a vész nyomában tökéletes gyásznyom maradt
ősz tél: dermedtség + csend = emberi remények halála, jelenre utal
poliszindeton lassítja a vers ritmusát
költői kép: „ A Föld megőszült”
befejezés: szétválik a természet és a társadalom jellemzésének párhuzama, szókimondó sorok jelenléte
záró képnek visszatér a tavasz alliteráció jelenléte
a tavasz = az elképzelt jövő
cinikus költői kérdéssel zárja le a verset
A nemzet, a társadalom halott, újra nem éled
A vén cigány
Keletkezés: 1854
utolsó befejezett költeménye
műfaj: rapszódia érzelmek hullámzása jellemzi
romantikus és egyben nagyon modern is
önmegszólító alkotás
cím: arra a zenészre utal, aki muzsikájával igyekszik elfelejteni a gondot a költő metaforája
bordal keretét az első strófa és a refrén adja
„Húzd rá cigány” felkiáltás sírva vigadó ember hangulatát idézi csak a bor és zene mámora csillapíthatja ezt a fájdalmat
1. vsz: Belső monológ mondanivaló: koszorús költő voltál, mindent megkaptál, ezt a feladatot akkor csináld is
2.-6. vsz: folyamatos, durva képek sorozata
2. vsz: Bánatosak vagyunk, ezért akarunk vigadni
3. vsz: első négy sor: hanghatások + akusztikai elemek „ Tanulj dalt a zengő zivatartól” = alliteráció, ötödik és hatodik sor: Kis- Ázsiai harc motívuma
4. vsz: első négy sor: előképe Prometheusz szenvedésének „ Mi zokog mint malom a pokolban” = hanghatás, A „ Hulló angyal” lehet Lucifer, a „tört szív” az elkárhozott szívek, az ötödik és hatodik sor: komplex kép
5. vsz: első két sor: bibliai kép Ádámra vonatkoztathat, 3.-4. sor: Káint és Ábelt idézi, Prometheusz előrelátó, fényhozó, tudáshozó
6. vsz: Kitörés. Megszűnik a 4, 2, 4-es felosztás, megtisztulás + körforgáselmélet, a Gondolatok a könyvtárban is megjelenik (Babits sokat idéz ebből a költeményből)